Munkás, 1921 (1. évfolyam, 1-79. szám)

1921-10-01 / 4. szám

Pécs, 1921. október 1. Egyes szám ára 2 korona. Előfizetési árak helyben és vidéken : Negyedévre 85 K, egy hóra 30 K. A pécsi szociáldemokrata munkásság napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal Pécs, Zrinyi utca 13. Telefon 299. sz. Az új út amelyen haladnunk kell, ha azt akarjuk, hogy ezer éves országunk a második ezer év küszöbén a hínárból kijusson, föllendüljön újra régi fényében ragyogjon — nem a hangos és divatos jelszavak útja, hanem a munkáé azé a munkáé amelynek a múlt mulasztását kell pótolni, a múlt könnyelműségét kell levetni, a múlt hibáit kell jóvátenni. A múlt mulasztása, a múlt könynyelműsége s a múlt hibája volt az hogy kényelmesen megelégedtünk azzal, amit a föld megterem, amit az áldott jó anya természet mint kész gyümölcsöt dob ölünkbe oly bőségesen, hogy magának az így termett gyümölcsnek exportálásával fedezhettük mindazon szükségletünk költségét amit beszereznünk külföldről kellett. Egy jól termő év, állatállományunk egészséges fejlődése egy év mezőgazdasági sikere kényelmes tétlenségbe ringatott bennünket s a csendes álmodozással eltöltött tél után a ránk köszöntő uj esztendő minden reményét megint az idejekorán lehulló meleg májusi esőbe, a nyár kalász érlelő melegébe, az ősz mosolygó fürtjeibe és végtelen legelőink és kaszálóink dús széna termésébe s állatállományunk járványokat elkerülő vagy lebíró szívósságába vetettük. Mi még a múltban nem jutottunk annak tudatára, hogy az, ami búza földjeinken megterem, az nem csak búza, hanem liszt, kenyér, szárított tészta vagy keksz — és aszerint, amint az ember az átalakulásnak egyik vagy másik fázisában adja el, a szerint sokszorozódik az értéke; hogy az a cukorrépa, lehet cukor, melas, vagy alkohol is, s hogy e szerint háromszoros árt tudok elérni vele és ezek mindenike nagyobb, mint a répa ára! — Még nem tanultuk meg a múltban, hogy az a hizó marha, amelyet ezerszámra exportáltunk, magával viszi a hátán a cipőmnek, a csizmámnak a talpát is külföldre, hogy az a borjú, amit eladok a külföldnek, ott a húsát leadja ugyan, de a bőre cipő alakjában visszajön, hogy az egész borjúért adott pénzt vissza vigye annak, akinek én az egész borjút eladtam Az ujat, amelyen el kell indulnunk — annak a felismeréséből áll, hogy minden erőnek, legyen az szellemi vagy fizikai munkaerő, arra a célra kell törekednie, hogy semmit a maga nyers mivoltában ne kótyavetyéljünk el, hanem adjunk módot és alkalmat a munkának arra, hogy a termelt nyersanyagokat ipari feldolgozás által érdekében megsokszorozza! Ez lesz az igazi több termelés. A magyar malomipar például világhírű, lisztünket Észak- és Délamerikában is specialitásnak tarják és veszik. Ha mi az évenkint exportált millió és millió méter mázsa gabona helyett majd ugyanoly mennyiségű lisztet exportálnánk, mennyivel jobban állana kivitelünk és behozatalunk mérlege! Mennyi kidolgozott bőrt importálunk mi egy esztendőben? Ha mi azt a sok nyersbőrt amit évente külföldre viszünk, mind itthon dolgoznék fel, mennyivel több munkásnak tudnánk tisztességes keresetet biztosítani, országunk vagyoni állapota mennyivel javulna! Csakhogy ennek természetes előfeltétele, hogy azt az erőt, amely ezeknek az értéknöveléseknek létrehozásán verejtékes munkát fejt ki , erejében megtartsuk, kedvet ne lankasszuk, hanem fokozzuk, egyszóval adjuk meg a munkásnak azt amire a cél eléréséhez szüksége van a munka szeretetének ébren tartásához azt, hogy örömét találja a munkában, mely neki tisztességes emberi megélhetést, családjának jólétet, öregségének gondtalan alkonyatot biztosít! Ez előfeltételek teljesítése után egyszerre megszűnik a vágy szívében oly új, ismeretlen országok és világok után, ahol munkájának gyümölcsét is látja és eddig el sem képzelt lendülettel fog majd ahhoz a munkához, amelyben ma részt venni minden magyar ember kötelessége. A munkaalkalmakat azonban a kétkezi munkás elő nem teremthet" ma mére ,— ezeknek munkaalkalmaknak előteremtése s a sikerre vezető munka előfeltételeinek föntebb vázolt biztosítása — ez már a tőkeerős társadalmi osztály feladata és ennek kell elől járni! □a Küzdelem nyugotni egyikorszásért. London, szept. 30. (MTI.) Londonba érkezett közlés szerint a magyar kormány teljesíteni szándékozik a szövetségeseknek azt a követelését, hogy Nyugatmagyarországot kiürítse. Ha ez a terület ennek ellenére továbbra is az irreguláris felkelő csapatok kezén maradnak, akkor a szövetségesek ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a magyar kormány szükség esetén fegyveres erővel tisztítsa meg Nyugatmagyarországot. BéCS, szept. 30. (MT. I. magánjelentése.) A Neues Achfuhrblatt jelenti. Tegnap éjjel magyar felkelők újabb támadást intéztek a Lajta menti Bruck ellen. A támadást, amely a katonai tábor hídja irányában indult meg a határvédő csapatok visszaverték. Pária, szept. 30. (M. T. 1.) A nagykövetek értekezletén a magyar delegációhoz intézett szeptember 22-iki jegyzék a következőképen szól: Elnök Úr! A nagyköveti értekezlet a legnagyobb meglepődéssel vett tudomást azokról a válaszokról, amelyeket a Nyugatmagyarország kiürítéséről szóló megelőző jegyzékeire a magyar kormány adott. A nagyköveti értekezlet megállapítja, hogy a magyar kormány elutasítja azt, hogy követeléseinek alávesse magát és hogy a nyugatmagyarországi vármegyéket még mindig magyar csapatok tartják megszállva. A szövetséges főhatalmak nem engedhetik meg, hogy figyelmen kívül hagyassék az a kötelezettség, amelynek teljesítésére ők vállaltak kezességet. A főhatalmak felszólítják a magyar kormányt, hogy a mostani jegyzék átadásától számított 10 napos határidőn belül Nyugatmagyarországot a szövetséges tábornokok által megállapított tervekhez képest teljesen kiürítsék és az átadási jegyzőkönyvet aláírják ellenkező esetben a szövetséges főhatalmak fenntartják maguknak a jogot, hogy Magyarországgal szemben mindazokat a kényszerrendszabályokat alkalmazzák, amelyeket célravezetőknek tartanak, másfelől a szövetséges főhatalmak, mint a trianoni és saint-germaini szerződések szignatóriusai készek arra, hogy mihelyt a kiürítés befejeződött, vállalják az elnöklést azokon a tárgyalásokon, amelyek Magyarország és Ausztria között megindulnak majd, hogy a vármegyék átadásából származó különböző részletkérdések szabályoztassanak. Fogadja stb. stb. Briand. A budapesti lapok mai számai már közük, hogy a magyar kormánynak válaszjegyzéke már el is ment. Berlin, szept. 30. (MTI.) az Acht Uhr Blatt itteni diplomáciai körök 4. szám ből arról értesül, hogy Benes cseh miniszterelnök közvetítése a nyugatmagyarországi kérdésben Jugoszláviával és Romániával való egyetértésben történt. Ennek az akciónak esetleges sikeréről még keveset lehet mondani, mivel a nagy- és kisantant bajosan fog abba belemenni, hogy Magyarországnak Sopron átadására vonatkozó követelését tisztán gazdasági természetű engedményekért jóváhagyja. Páris, szept. 30. (Az MTI tudósítójának szikratávirata.) A Daily Telegraph szilárdan hisz abban, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben Magyarország barátságos megoldást ér el Ausztriával, mihelyt Magyarország kiüríti a vitás területet. Berzeviczy Albertet kiutasították Cseh-Szlovákiából. Eperjes, szept. 30. (MTI.) Amikor legutóbb a magyar állampolgárok a felvidékről kiutasíttattak, kiutasították a sárosmegyei birtokán tartózkodó Berzeviczy Albert titkos tanácsost is. Berzevitzy Abert, akinek a budapesti cseh konzulátus által kiállított útlevele lejárt, a zsupáni hivatal útján felterjesztést intézett a pozsonyi minisztériumhoz és kérte az útlevél meghoszszabbítását. Még mielőtt az útlevelet, bármely elintézéssel visszakapta volna, kézbesítették neki a kiutasítási rendeletet, amely szerint egész családjával együtt 24 órán belül kénytelen volt a köztársaság területét elhagyni. A kiutasító rendelet nem tartalmazott semmiféle indokolást és az eljáró közegek a felsőbb parancsra hivatkoztak. Orosz hadifoglyaink hazajönnek. Budapest, (MTI.) szept. 30. A honvédelmi minisztérium közlése szerint az orosz kormánnyal kötött egyezmény értelmében Szentpétervárról és a különböző táborokból a túszok már útnak indultak Moszkvába, hogy onnan egysége szállítmányokkal induljanak a kicserélő táborokba. A Moszkvába szállított túszok névjegyzéke a Hadifogoly Újság 16—18 számában olvasható. Angol-olasz megállapodás Jugoszlávia ellen. Róma, szept. 30. (MTI.) Olaszország Angliával megállapodást kötött, amely jelentős év/dta megerősíti Olaszország adriai érdekeltségét. A megállapodás szerint Anglia teljesen megvédi Olaszországnak az adriai parton való stratégiai biztonságát. Megkapudás a jugoszláv túlkapások ellen irányul.