Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)

1922-01-01 / 1. szám

iitílj.X.i á»B>- H«ISf£J«n 68 ,'!íisk«f!­í igyiíívrt — — 120 K. Egy tét« — — 40 K, f mmmhmm & peuim s£Q€iáidemokrafa munkásság lapja. Felelős szerkesztő: DÖ&1EL üNZELftfi. Szwkciztfi&é« és kiadóhivatal: Zrinyi-atca 13« az4s • Telefon szám 376. A mérleg t.............„ ' égen lezárja könyveit, mérleget ké­zit, hogy meglássa, azok az üzleti Ivek, melyek működését az elmúlt . sztendő alatt irányították, meghoz- 'ák-e a kiváut eredményt, igazolták-e » állalkozásait, felvirágoztatták-e üz- ;tét. Politikai életünknek billancát, ha ia meg kellene csinálnunk, arra a ipasztalatra jutnánk, hogy az el­vűit év a meddő kísérletezések, a si- vrtelen vállalkozások esztendeje volt. jk 'em mi mondjuk ezt a kritikát — ■ zt Bethlen István gróf miniszter- ■jjlnök mondotta akkor, amikor a mai ■politikai és parlamenti viszonyokat W igmatizálta. w Ennek a politikai mérlegnek leg- agyohb tehertétele a közjogi viták, Helyik unos-untalan vissza-vissza rnek, egyszer az 1920 évi I. t.-c., ajd a húsvéti király látogatás után, cuttá lett legitimizmus vagy szabad- -ly választási elv kiélesedésében, így a megismételt királypuccs szülte myodalnmkban, a cletronizáciás tör- fcy&nyjavaslat áltál előidézett viták- ■)aiu_vagy n nbnt“lmi bizottság ia-. m ,sl;,-.a által felidézett viharokban. Ez a kérdés fekszik rá mindenre, ^züli a pártok uj alakulatait s cl- elyezkedésit a legújabban. Bethlen István gróf miniszterelnök I ár pécsi beszéde alkalmával keres eilene védelmez az egységes párt meg­alakítására irányult kísérletben. A másik tehertétel az, hogy az ország lakóinak egy igen tekintélyes irésze- — a munkásság — kikapcsoló- Idott a politikai életből, s igy az el- Imult idők politikai felelősségéből is. | íjiába hangoztatták azt, hogy a t kormány bebizonyitotta, hogyepoli­I tücai -faktor nélkül sem reked kátyúba politika szekere 1 Volt kormányzás hogy ne lett volna — de akkor, amikor a kormány kifelé akart de- • onstrálni, amikor az egységes nép- • karaira hivatkozott, akkor az aktái- • .1 mindig hiányzott egy, a mely a unkásságg: I való együttérzésről ta- iskodott. Ma már a mérlegnek ez a tehertétele ha nem is teljesen, de szanálva van, gylegalább is azon az utón vagyunk, gy gyógyulást nyer. Egészséges politikai élet akkor van, gy ha a nép meg nem hamisított akarata egy egységes, tömör pártot alakit, amelyből számozott kormány­nak a szükséges tekintélyt és erőt köl­csönzi arra, hogy az az ország javára szolgáló intézkedéseket kezdeményez­hessen s keresztül is .vihessen. De hozzá tartozik az egészséges politikai viszonyokhoz az is, hogy ugyaríezzel a párttal szemben komoly, egységes ellenzék álljon, melynek ereje nem a mindenáron való kormánybuktatás forszirozásában merül ki,*9918nem a kormány és kormányzó párt által kezdeményezett intézkedéseknek, ko­moly, céltudatos kritikájának mun­káját vállalja, hogy a rossz, intézkedés jóvá, a jó még jobb legyen! Harmadik tehertétele mérlegünk­nek a fennebb elmondottak hiánya, mert ezek nélkül a kormány mindig csak időről-időre toborzott többségre támaszkodhatik és hogy ez a kor­mányzási alap milyen ingatag, azt épen az elmúlt év politikai tükre mutatja meg. Ez a három tehertétel okozta, hogy az elmúlt év politikai eredménye nem aktiv, legalább is nem annyira, ameny- nyire ép ennek a szerencsétlen ország­nak az érdekében lenni kellene. A gondos kereskedő levonja a mér­leg tanulságait s a jövő esztéh/dő si­kerét azzal biztosítja, hogy a teher­tételekét a jövőben kiküszöböli. A nemietgjfülés tegnapi Illése. Grieger Miklós a szabadságjogokról. — A kormány mulasztásai idézték elő a drágaságot. — A kereszténypárt tüntetése a Házban a volt király mellett. Pallavieini a nemzeti hadseregről. Az ipdémhitási javaslat tegnapi tár­gyalásán' elsőnek Grieger Miklós szólalt fel. Beszédé­ben foglalkozott a szabadságjogok visszaállításával. A miniszterelnök megígérte, hogy a . t7alviiiEi'ifpjjgnl.-^f_flak :i L’Ji­sen visszaállítja, igy megszüntetie a Cenzúrát és hatályon kívül helyezte a gyülekezési jog korlátozásáról szóló rendeletét. Kiemeli, hegy a háború után szükségessé vált a sajtó meg- rendszabályozása, amely főbünös volt a forradalom felidézésében. Ő is Czen az állásponton volt. Amikor azon­ban tudatára ébredt annak, hogy a szabadságjogok áthágását nem a des­trukció letörésére használják, hanem saját uralmuk jentariására és ebből rendszert csináltak, újból a cenzúra eltörlése mellett foglalt állást. Kívánja hogy ne cenzúrázzák például a par­lamenti tudósításokat. A nemzetitek Csak úgy tesznek szolgálatot, ha az igazság szellemében írnak. Azután a nyomdász munkásokhoz szól és azt mondja, hogy a nyomelásuok sztrájkba lépéssel meghiúsíthatják a sajtósza­badságot. *Arra kéri a nyomdászmun- kásságot, hogy a sztrájkot csak ultima ■ rációként alkalmazza, főleg oiy eseí- 1 ben, ha ennek gyakorlása cenzúrát jelent a sajtó finomítására. Ők ma­guk követelik leghangosabban a sajtó- szabadságot. Majd a kormányhoz for­dul s kéri, hogy ne álljon meg fél­úton, mert a cenzúra eltörlésével még nem élt teljes szabaddá a sajtó. A sajtó- szabadságnak ugyanis két lényeges kelléke van: a cenzúra mentesség és a szabad kolportázs. A miniszter- elnök továbbá kije.intette, hogy ki akar békülni a munkásság azon réte- "évri, nmdy jrid: g*n el zárkózik a többi osztálytól és mint ellenzék sze­repel minden kormányzattal szem­ben. Hogy a munkásságnak egy része bizonyos elzárkózó politikát folytat és a kormánynak ellenzéke, ez nem elég jogcím arra, hogy a munkássággal szem­ben kivételes rendszabályokat léptessen éfeífre. Aminiszíerelnok hozzátette még, hogy a munkásság részére biztosí­tani kívánja a szakszervezetek sza­bad működését. Ez természetes. Nagy megelégedéssel veszi tudo­másul a kormánynak azt az intézke­dését, hogy a bányamunkásokat felsza­badította a katonai felügyelet alól, to­vábbá azt, hogy a kormány a mun­kások és munkaadók közötti viszonyt szabályozta. A munkanélkliek hely­zetének enyhítésére azonban a kormány nem tette meg a kellő lépéseket és még ma is 52.000 munkás ven munkanél- kül. Figyelmezteti a kormányt, hogy ne Csak az ipari munkásság ügyét karolja fel nagy szeretettel, hanem a mezőgazdasági munkásokról is gon­doskodjék. Ezután áttér a , felekezeti egyenetlenségekre . 9 melyeket meg kell szünlelni, hegy a közös megéri és utján 'munkálkodhas­sanak a nemzet felépítésében. A választójogi reformmal kapcsolatban tiltakozik az ellen, hogy a választójogot megcsonkítsák, majd a felsőhöz visszaállításával foglalkozik. El ismeri alkot mán yos sz< nr nek, de egy demokratikus alsóház nem tűrhet meg maga mellett oligarchikus felsőházat, majd a vármegyei reíomra tér át. A vármegyének csak demok­ratikus önkormányzata lehet. Ezután 5 perc szünet. Szünet után a királykérdésre tér át. A királynak, minthogy tör­vény nem tiltotta, joga volt Magyar- országra visszatérni. Más elbírálás alá esik az a kérdés, hogy ennek a vállal­kozásnak idejét és módját helyesen választotta-e meg és komolyan szá­molt-e lépésének következményeivel és azokkal a megpróbáltatásokkal, amelyek az országra zúdultak volna. A kormány azon eljárásához, hogy a trón elfoglalását megakadályozta, ö megadja a felmentést és pedig azért, mert választani kellett béke és há­ború között. Hogy a béke mellett döntött, helyesli. Elitéli azokat, akik a királyt tanácsukkal félrevezették. Elismeri, hogy vannak stréber legi­timisták, akik szabadalmazott király- hűségükért jutalomban akarnak ré­szesülni. De vannak elvakult szabad- királyválasztók is, akik abban az esetben sem látnák szívesen IV. Ká­rolyt a magyar trónon, ha felvirágoz­tatná is az országot. Fájdalommal -érintette őt a trón­fosztás módja. Legfontosabb kérdés a drágaság és az élelmezési ne­hézségek kérdése A kormány az aratás után nem sze­rezte be gabonaszükségletét és még min­dig tűri, hogy a nagy bankok a pin­cékbe halmozzák fel az élelmicikkeket. Amikor a dollár 382-őn állott, a föld­művelésügyi miniszter megfeledkezett az amerikai zsír behozataláról. Ami a kor­mánynak a lakásínség enyhítésére vo­natkozó álláspontját illeti, azt ma­gáévá teszi. A földreform még sincs végrehajtva. Azt látja, hogy a nagybirtokosok még most sem értették meg a kor intő szavát. A költségvetést csak három hónapra szavazza meg. 9© Pannónia Kávéházban 9® I a gy Szilveszte r-E s I é I y ÍNÁS BANDI teljes zenekarával Vasárnap tea-uzsonna katonazenével. — /WUlí12 óráig a söröző összes helyiségében mulatság, angversenyez. IVlSiciCZ'-KlSOÍSOitlS* ^ &&?*..; Csak a Pannónia vezet az egész vonalon, mert Deutsch és Prantner a tulajdonosuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék