Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)

1922-01-03 / 2. szám

tlilluUil árak. Hsiybsn As víUkeni kciytdivn — — 120 K. E jf Un — — 40 K. ff^yes szám­ára 2 K­II. évffólyam. 2. szám. a pnersi­ssesiáldemokrata munkásság lapja. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELM. SzakcsztAaéf­áa idadAhivatali Zrinyl­atea II. szám . Tataion lián 376. M i MHÉiMf a - éAnMéi Érzékeny a tőke. ' Alig hogy az államhatalom a legkisebb jelét mutatja annak, hogy az eddig követett eljárással szemben tekintetbe akarja venni a munkásságnak jogos érdekeit is, az érzékeny, tőke rögtön ide­ges hangon tiltakozik az állam­­hatalom ez új orientálódása felé, s féltékeny idegességgel vonultatja fel azt a haderőt, a­ munkáltatók szervezetét, amelynek "az a hiva­tása, hogy az érdekeiket érintő legelemibb engedményt is, már csírájában lehetetlenné tegyen. Élhetetlennek tartják, hogy a munkásság sorsának intézésekor nem kérték ki a munkáltatók vé­leményét . A tőke fél attól, hogy a tárgyalások eredménye annak a bizonyos egyeztető bizottság, illetőleg bíróságnak a megalkotása lesz, amelynek döntő szó jut majd a munkabérek m­­egál­lapításánál egy­ esetleges bérmozgalom esetén. “É­lhető az az ideges hang, a­mellyel a tőke képviselete e kí­sérlet ellen tiltakozik, mert ez az­­intézmény, ha nem ideális intéz­mény is a munkásság szempontjá­ból, de nem eszményi a tőke szem­pontjából sem. Ma, amikor a munkásságról a létérdekeiért vívott harcnak csak­nem minden eszközét elvették, a tőkének mindazok az eszközök rendelkezésére állottak, amiket a múltban használhatott a munka­erő követeléseinek leküzdésére s amikkel az elmúlt két év alatt elég bőven éltek is, elég a munkás­­kizárásokra rámutatnunk. Ma a passzív rezisztencia a tőkét ke­­vésbbé, legfeljebb hasznának el­maradásában érinti, a munkás ezt a fegyvert a tőkével szemben nem használhatja, a korgó gyomor­a a harcnak ezt a módját hamaro­san a tőke javára dönti el ! Ebben az egynlőtlen fegyverek­kel megvívott harcban, egy olyan újonnan létesítendő szer­v, ame­lyet a tőke haszonéhsége nem vakít el, nem tesz részrehajlóvá, amely a pártatlanul mérlegelt kö­rülmények és a megélhetésre szük­séges munkabér viszonyát min­den külső befolyástól menten ítél­heti­­meg — a kényszerítő körül­mények diktálta bérmozgalmak kérdésében, könnyen hallhatja kö­telező, s döntő szavát a munkás­­érdekek védelmében is. Ez idézi elő a tőke idegességét. A tőke tiltakozik az ellen, hogy az ilyen kérdések elintézésé­nél egy a termelésen kívül álló harmadik tényezőnek is szerepe legyen ! (A GYOS£ szavazata.) Helyes ! Bízzák ezt a kérdést a két perben álló félre, de akkor ál­lítsák őket egyforma küzdő esz­közökkel egymással szembe. Csakhogy a gyáriparosok tilta­­­kozó határozata nem ezt akarja, hanem a bérfeltételeket diktató­rikus alapon akarja a jövőben is megállapítani — a bérharcra le­hetetlenné tett munkássággal szem­ben ! Legelső rendű államérdek, hogy az országban magában szükséges munkaerő ki ne vándoroljon, már pedig ha a tőkét az állam hatalom minden védelem­ben részesíti, s Vele szemben a munkásságot Véde­lem nélkül érdekeit gyárrolitás nélkül hagyja, a válság legenyhébb lefolyása is arra fog vezetni, hogy a Valan­ire való m­unkaerő ott is igyekszik majd elhelyezkedést ta­lálni, ahol érdekeit jobban meg­védve, megélhetését jobban bizto­sítva látja, s ha nem is véglegesen szakadt el otthonától, a­inden­ óra amit más érdekek szolgálatába tölt el, érzékeny vesztesége az or­szágnak. E a belátás vezeti, a korm­ányt amikor elhatározta, hogy a­ munkásérdekek védelm­é­­nek ezt a szervét létrehozza, m­ely ha — ismételjük a munkásság szempontjából nem is ideális, de nem­­ védelm­et a munkásságnak mégis biztosítani fog az ellen­, hogy a tőke teljesen kihasználja. Drózdy Győző a kormány programjáról. Kifogásolja az adópolitikát s a monopóliumok ajándékozását. — A szabadságjogokról. Drózdy Győző,­a nemzetgyűlés szombati ülésein többek között az új pénzügym­iniszter adópolitiká­jával foglalkozott. A pénzügy­­miniszter elődjének költségve­té­sével jött a Ház elé. Ez a költség­vetés 30 m­illiárdot tüntet­­ fel, azonban nem reális, mert Hegedűs azon az alapon állította össze a költségvetést, hogy koronánk szep­temberben eléri a 3 frankos kur­zust, most pedig tudjuk, hogy a korona 80 centim körül ingado­zik. Az óriási kiadási tételeket a költségvetésben az állam bevételé­ből fedezni nem tudjuk. A pénz­ügyminiszter költségvetése kim­­­ondja, hogy az állam egyenes­adókból 70 %-nál többet nem szed­het, de ha hozzávesszük ehhez a különféle adókat, akkor azt lát­juk, hogy az adók összege meg­haladja a jövedelemi összegét. A fogyasztási adó igazságtalan. — Kívánja az adódetektivek intéz­ményének élt­ett­örlését. Kifogá­solja, hogy a kormány monopóliu­mot ad bizonyos, neki kedves tár­sadalmi köröknek. Ennek bizonyí­tására felhozza­­a trafikjogot, a­melyet a korm­árny igazságtalanul kezel. A háború alatt a falusi gaz­dáktól elvették a kisüstöket azon a cin­en, hogy az réz, azóta nem kaptak másikat. Teleszky annak­idején törvényjavaslatot fogadta­tott el a Házzal, központi szesz­főzdék felállítása tárgyában, ké­sőbb megengedte a kisgazdáknak, hogy szövetkezeti uton szintén állíthassanak fel szeszfőzdét. A kisüstön való főzést m­ég nagy­atádi Szabó István, ki­i­sztersége mi­att sem sikerül szabaddá tenni.­­ A pótadó helyett az egységes célú adó behozatalát tartja szük­ségesnek az állami takarékosság szempontjából, mert így a pénz­ügyőröket más produktív m­un­kára lehetne felhasználni. Azután szól az amnesztia rendeletről, töb­bek között kifogásolja azt, hogy az amnesztia rendelet nem m­ondja ki, hogy kik jöhetnek az emigránsok közül be. N­agy zaj.) — Az inter­nálás kérdésében radikálisan kel­lett volna eljárni. — A sajtószabad­ságot illuzóriusnak tartja. Minden kolportázs engedélyének, Vagy megvonásának joga az ügyészség kezében van. — A gyülekezési sza­badság nincsen eléggé biztositva. — Ezután Drózdy a korm­ány politikájával foglalkozva azt mond­ja, hogy ennek feltétele a lengyel barátság volt. Kühen azonban csalódtunk a király­ féri Lengyelország Csehosághoz csat­lakozott. Utánna Sztere ■/,/ s mély és meg­támadtatás cim­én m­alt lel és utal azokra a támadókra, an­e­­lyek ellene a tegnapetti gyűlé­sen Ereky részéről hangzottak, amikor a külkereskedy­i szerző­désről és a forgalmi v­ányok sza­bályozásáról szóló­rvén­yjavas­­lathoz hozzászólt. ­. Sztrájk készül a morvaországi bányákban. A Tribune jelenti Eraimből: Az északn­orvaorszégi szénbán­yatulajdonosok kifejez­ték azon kívánságukat, hogy a szénáraket január elsejétől fel­emelik. A bányamunkások köré­ben úgy vélekednek, hogy az északn­orvaorszégi bányatulajdo­nosok, akik kedvező feltételekkel kaptak németországi szenet, a bel­földi számárak emelésével ismét gazdagodni akarnakA munkás­ság képviselői tegnaily értelem­ben nyilatkoztak illékes helyen és kijelentették, de a bánya­m­­unkásság általáno­sztrájkkal fog a vállalkozókon válaszolni. A munkásság képénői vezeté­sével küldöttséget m­eszt Prá­gába, hogy a korm.-y előtt ki­fejtse a m­unkásság áláspontját és közbelépést kért . Rejtélyes öngyilkosság. • £ & — Felakasztotta magát Sylv éjjelén. — w Érthetetlen öngyilkosság­­­ra igyekszik a rendőrség fényt inteni. Kosaras Imre szoba a legjobb­ han­gulatban készült­ ünnepelni a Sylvester estét A­ utcai lakásáb. A kedélyes társ feleségéből, felesége menyass­ nővéréből és ennek Vőlegény állott. Énekeltek, boroztak", félkor boldog uj esztendőt kivár egymásnak. Kevéssel 2 órá ! Kosaras eltűnt a társaságból, a továbbra is derült hangulat szórakozott. Mikor azonban Karas Imre hosszabb ideig ti­tokt keresésére indultak. A nagyobb rén­ületre az IVIv­ levő fenyőfára felakasztva lm találták m­eg. Az öngyilkosság ismeretlen. A rendőrség meg­­tótta a vizsgálatot. im­ai A budapesti ügyvéd kamara a gyorsított t­a­nécsok ellen. Felterjesztés az esküdtszék vfel állítása ügyében. ’ A budapesti ügyvédi kar legutóbbi értekezletén Grün ’ Ármin koronaügyész előterj­esz­é­sére a választ­ any' kin­om dot hogy fölterjesztést intéz a k­mányhoz, hogy a gyorsított eljár­ó folyamatban levő összes ügyekt is helyezzék hatályon kívül. An­evi­ben ezt nem teljesítenék, aki­­ a kan­ara azt kivárja, tegyék betűvé, hogy az ügyészeinek előzetes letartóztatás kérdésében í­rott határozatai ellen felebbezés, lehessen élni. Kivárja a kanar hogy a gyorsított eljárás szert folytatandó ügyekben a főtárgy­­aka­t a bűnvádi perrendtartás szab­­yeti szert,ro­n­tarssák meg és igy i ítélet ellen perorvosta­m le,d­e fogsz élni. Ezzel kapcsolatban a választ­mány indokolt f­öl­der­je­szt­ést in­téz a kormányhoz az esküdtszék visszaállítása érdekében. A kamara kívánja, hogy minden olyan ügy­ben, amely az esküdtszék hatás­körébe tartozik, azután is az esküdt­szék ítélkezzen és a sajtó útján el­követett, valamint a politikai ügyek okvetlenül az esküdtbíróság hatás­körébe tartozzanak. Németország 200 millió. raf/ márkát törleszt. Berlini­­s szerint a német kormv-1^­­ szerint­­ elhatárol’, ho® 100 millió araxigmár’sdt január 15-én záeflekes jo­g­e­n■ fizetési részét törlesztéséül.

Next