Munkás, 1914 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-15 / 11. szám

1914. március 15. MUNKÁS stratégiai terveken is dolgoznak a fő­­katonák, mintha Oroszország már meg is üzente volna Ausztria-Magyaror­­szágnak és a szövetséges Németor­szágnak a háborút. Pedig egészen másként áll a dolog. Tudvalevő, hogy azt az újabb létszám­­emelést, amit a Tisza járszallagján vezetett mungóparlament már a múlt évben habozás nélkül megszavazott, ezt az osztrák parlament még nem volt hajlandó elfogadni. Tehát kieszel­tek a háború részvényesei egy ismert trükköt: mesterséges háborús hírekkel akarnak a parlamentre hatást gyako­­korolni, hogy a javaslatokat elfogadja, ami után, ha nem is lesz háború, az nekik mégis üzletet hoz, mert a fel­emelt hadilétszámhoz újabb felszerelés szükséges, ennek pedig ők a szállítói. Németországban ugyan­így áll a dolog. Ott is nemrég emelték ugyan óriási módon a hadilétszámot. Újabban azon­ban, amint híre jött, ismét pénz kel­lene a hadseregnek,­­még­pedig 500 milliót emlegetnek újabb ágyukra. Tartanak tőle, hogy a birodalmi gyű­­j­tés nem fog ehhez az újabb érvágás-­­hoz hozzájárulni, hát ott is működésbe lépnek a háborús hírek ügyes kitalálói,­ hogy megfélemlítsék a birodalmi gyű­­­lést már jó eleve. Ez a helyzet ma. És így is lesz mindaddig, amíg a háború és béke eldöntésének kérdése a kiváltságos arisztokratákból álló diplomáciák ke­zéből ki nem lesz véve és egyedül a nép által választott parlamentek kizá­rólagos joga nem lesz ezen nagyfon­­tosságú kérdésekben dönteni. HÍREK. Az ipartestületi békéltető bizott­sági tagválasztások. A pécsi ipar­testület kebelében működő békéltető bizottság múlt évben megválasztott segédtagjainak megválasztása április hó 1- én lejár, amiért a bizottságnak 24 segédtaggel leendő újbóli kiegé­szítése, illetőleg 24 tagnak megválasz­tása céljából az 1884. évi XVII. t.-c. 141. §-a alapján a városi to­racsar­­nokban f. évi március hó 29-ik nap­jának délelőtt 10 órájára választó gyűlést hirdet a rendőrfőkapitány, mivel a testülethez tartozó iparosok és sza­vazati joggal bíró segédek hirdetmé­­nyileg értesíttetnek. A gyűlés megtar­tásával és vezetésével Soós Nándor rendőrkapitány, iparhatósági biztos bi­­zatik meg. A segédek névlajstroma a békéltető bizottsági alapszabályok 4. §-a értelmében az ipartestület hivata­los helyiségében már megtekinthető.­­ Figyelmeztetjük tehát e helyen mindazon elvtársakat, akik mint segé­dek a kisiparban dolgoznak, hogy a fent nevezett névjegyzékben haladékta­lanul tekintsék meg, hogy abba fel­vannak e véve. Akik netán nem vol­nának felvéve, azok okvetlen vétessék fel magukat, mert a választások alkal­mával ez irányban már felszólalási joguk nem lesz. A nők napja. (A március 8-iki nő­­gyülés.) A múlt vasárnapra hirdetett és megtartott nőgyülés igen fényesen si­került Pécsett, amennyiben a Munkás­kaszinó nagytermében mintegy 4­ 500 munkásnő jelent meg a nők napján, hogy kivegye a részét abból a világra­szóló tüntetésből, amelyet az elnyomott proletárnők rendeztek március 8-án a nők felszabadítása érdekében. Az im­pozáns számban megjelent résztvevő­ket Szabó elvtárs üdvözölte, ajánlatára elnökké Boór József, jegyzővé Magyar József elvtársak választottak. A ható­ságot Soós Nándor rendőrkapitány képviselte. A gyűlés előadója Tímár Szeréna elvtársnő volt, aki másfélórás beszédben fejtegette a­­nap jelentősé­gét. A mai napon — úgymond — nem­csak Pécsett, hanem Magyarországnak még 30 városában tartják meg a nők napját az elnyomott proletárnők, sőt nemzetközi ez a tüntetés, mert az ösz­­szes államokban, amelyekben a nők­nek még jogaik nincsenek és egyéb­ként már kezdenek öntudatra ébredni, mindezen államokban tüntetnek ma nők a politikai jogaikért és egyéb egyenjogúságukért. A nőknek ez a nap tehát olyan, mint a férfimunká­soknak május 1 - je. Magyarországon még a férfimunkásoknak sincsenek meg a politikai jogai, nemhogy a nőknek volna. Azért zárják ki a munkásosz­tályt a politikai jogokból, mert ezzel azt akarják bizonyítani, hogy a mun­kásosztály nem érett ezen jogok gya­korlására és mintha a munkásosztály nem volna olyan értékes tagja a tár­sadalomnak, mint a felsőbb osztályok.­­ Pedig éppen ellenkezőleg áll a dolog e tekintetben. A magyar mun­kásnők választójogi küzdelme most még főleg csak arra szorítkozhatik, hogy a férfimunkások jogait segítse kivívni, követelve persze egyúttal a nők jogait is. Ha a férfiak joga ki lesz harcolva, akkor a férfiak, bizonyos, hogy megtízszerezett erővel fognak harcolni a nők jogaiért is. Azután részletesen fejtegette az előadó a mun­kásnők helyzetét a társadalomban, úgy a múlt, mint a jelen időre vonatko­zólag. Ismertette a nőknek a termelés terén elfoglalt mai szerepüket és nyo­morúságos helyzetüket, rámutatott an­nak okaira és megjelölte, hogy mi a nőmunkások kötelessége abban a nagy harcban, amit a szociáldemokrácia foly­tat a mai társadalmi rend megdöntése végett. Amikor a proletáranyáknak a hadsereggel szembeni helyes magatar­tását kezdte fejtegetni az előadó, a ki­küldött rendőrkapitány dühösen föl­pattant, hogy az elnök figyelmeztesse a szónokot, hogy ne izgasson a had­sereg ellen. Pedig nem is nevezhető izgatásnak egyáltalán az a fejtegetés, amit az előadó végzett, ennél súlyo­sabban is bírálták már a hadsereg mai intézményét kicsit magasabb fok előtt is, de a rendőrkapitány úr, úgy látszik, minden áron szerepelni akart. Persze a tömeg lehurrogta és a szó­nok folytatta beszédét, amelyet azzal fejezett be, hogy a nőknek habozás nélkül oda kell állatnok a férfimunká­sok oldala mellé a küzdőtérre, mert együttes erővel sokkal könnyebben leszünk képesek kivívni jogainkat. A munkásosztály fölszabadítása csak a munkásosztály feladata lehet és ez áll a munkásnőkre is.­­ A tetszéssel fo­gadott beszéd elhangzása után Szabó József elvtárs kért szót , rövid beszé­dében ostorozta a nőket az eddigi közömbösségükért. Kikel a feministák ellen, akik a vagyonos nők jogait kö­vetelik ugyan, de a munkásnőket is szeretnék erre a célra felhasználni, a­kiknek a jogtalansága nekik egy csep­pet sem fáj. Fejtegette a munkásság helyzetét és kimutatta, hogy mi a nőmunkások kötelessége a mai nyo­morúságos állapotokban. Magyarázza március 8-ának jelentőségét és röviden ismerteti a „Nők Napja“ című alkalmi emléklap hasznosságát. Azután fel­olvassa az egész országban tartott nő­­gyűléseken felolvasott hasonló szövegű határozati javaslatot, amit a gyűlés egyhangúlag elfogadott, mire az elnök a fényesen sikerült gyűlést berekesz­tette. A Pécsi Munkásképző Egylet­­ 1913—1914-iki előadássorozata a márc. 8 iki, múlt vasárnapi előadással befe­jezést nyert. Az Apollóban tehát ezút­tal több előadás nem lesz. Az elő­­­­adást bezáró ünnepély ünnepi beszéd, keretében márc. 15-én este a Régi­ Sörházban tartandó pártünnepélyen fog megtartatni. Kultúra és szocializmus. (Garbai elvtárs előadása) Impozáns tömegű hallgatóság előtt tartotta meg vasárnap Garbai elvtárs fenti című, érdekfeszítő Valamennyi ország munkásai egyesüljetek .

Next