Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-19 / 38. szám
1915. szeptember 19. MUNKÁS Ami a fent jelzett számunkban itt azon állításunkat illeti, hogy „Amikor jánosi Engel József urnak az ötvenéves működési jubileumáról szóló hírlapi dicsérádákat olvastuk a helyi lapokban, akkor — ha jól emlékszünk — arról is olvastunk, hogy a „nagylelkű adakozó már teljesen ingyen ajándékozza meg a várost a nevezett telekrésszel, mert az ottan szükségessé váló kerítésátépítést is maga végezteti el, de majd csak a háború után.“ — Erre nézve, hogy eme meggyőződésünk jogosságát igazoljuk, idézzük a „Pécsi Napló“ 1915 augusztus 8-án megjelent 178. számának a következő közleményét : „A városnak ingyen átengedett telek. Jánosi Engel József szép levélben közli Nendtvich Andor polgármesterrel, hogy ötvenéves munkássága évfordulóján, atyja nemes példáját követve, a Rákóczi-uti 76. sz. telkének azt a részét, amely az utcaszabályozáshoz szükséges s amelynek kisajátítási engedélyét is megszerezte már a város, önként és ingyen átengedi. Minthogy azonban a jelen viszonyok között, munkaerő és anyag hiánya miatt a falkerítés és irodahelyiségek lebontása és átépítése nem eszközölhető, a telekrész tényleges átadását a békekötés után egy év múlva kívánja csak foganatosítani. A nagylelkű ajándékot a polgármester levélben köszönte meg.“ A fenti közleményről hiába állítaná azt. Engel úr, hogy abból kiolvasható, miszerint a város fogja azt a bizonyos átépítési munkálatot 6000 koronával financírozni. Miért nem igazította tehát helyre. Engl úr annak idején a Pécsi Naplónak a fenti közleményét úgy, ahogy a mi „téves“ értesülés alapján megírt cikkeink adatait „helyreigazította ?“ Miért sütkérezett hát eddig I. Engel úr a „nagylelkű adakozó“ hírnevének napsugaras fényében, miért ? ! Ezek a mi megjegyzéseink. — De egyben helyre is igazítunk valamit mi is. Annak idején mi információ hiányában azt írtuk, hogy a szóbanforgó telek 90—100 négyszögöl terjedelmű lehet. J. Engel úr azonban felvilágosított bennünket arról, hogy csak 67 négyszögöl, így most kiszámíthatjuk, hogy a városnak ezen telek négyszögöle 89 korona 55 fillérjébe kerül a 6000 koronás befektetés szerint. Egy-egy négyszögölnyi földet 89,55 koronáért járda és úttest céljára — ezt igazán nem lehet ajándékozásnak nevezni, még akkor sem, ha — I. Engel úr szerint — azt az évekkel ezelőtt valakik 200—400 koronára becsülték négyzetölénként. Hadifoglyoknak ipari munkára való alkalmazása. A honvédelmi miniszter a törvényhatóságokhoz körrendeletet intézett, mellyel a hadifoglyok kiadása körüli eljárás szabályozása tárgyában 1915 június 11-én 7598. évi. szám alatt kiadott rendeletének kiegészítéseképen a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendeli el : 1. Hadifoglyok ipari munkája kizárólag a politikai hatóságok kifejezett hozzájárulásával, nem pedig meghallgatásával adhatók ki. A politikai hatóságok pedig köteleztetnek arra, hogy a hozzájárulást csak abban az esetben adják meg, ha: 2. a kérelmező vállalat a helyi hatóság és azonkívül a budapesti állami munkásközvetítő intézet bizonyítványával igazolja, hogy nem tudja a szükséges száni munkást megszerezni. 3. A vállalat a munkás-betegsegélyző bizonyítványával tartozik igazolni, hogy munkáslétszáma a kérelmezett hadifoglyokat betudva, nem haladja meg a békeidőben általa foglalkoztatott munkáslétszámot. E kikötés alól csak a kereskedelemügyi miniszter adhat felmentést. 4. A kérelmező vállalat köteleztetik arra, hogy hadifoglyok alkalmazásának egész ideje alatt munkást elbocsátania s azok béreit bármilyen formában csökkentenie nem szabad és az összes munkásoknak a jelenlegi viszonyoknak megfelelő béreket fog fizetni és túlórákat megfelelően fogja díjazni. Amennyiben e feltételeknek meg nem felel, aminek egyoldalú megállapítása a kereskedelmi minisztériumnak, illetőleg szakközegének tartatik fenn, vagy ha a munkásviszonyok időközben úgy változnak, hogy a közigazgatási hatóság a hadifoglyok alkalmazását már nem tartja elkerülhetetlenül szükségesnek, a hadifoglyok azonnal visszavézetnek. A cukor spekuláció. Általános a panasz, hogy dacára annak, hogy a kormány a múlt hetekben tetemesen felemelte a cukorárakat az ármaximálás alkalmával, valakik — úgy látszik — még sincsenek még jól tartva, még magasabb árakra pályáznak, még jobban akarnak fosztogatni. Erre vezethető vissza az a látszatkeltés, mintha az országban ■cukorhiány volna. A valóság persze ezzel ellenkező, amint azt már annakidején mi is kimutattuk megbízható adatok nyomán. Most úgy áll a dolog, hogy a közönség valósággal ki van szolgáltatva a kereskedők önkénykedéseinek. Nevezetesen pedig, hogy nem adnak ki egy-egy vevőnek félkilónál nagyobb mennyiséget, de ezt is sok helyen csak úgy, ha az illető egyidejűleg mást is vásárol. De tapasztalhattuk az utóbbi napokban azt is, hogy kocka- vagy süvegcukrot csak úgy adnak a vevőnek, ha az egyben ugyanannyi törmelékcukrot is vásárol. Amolyan finomítatlan cukor ez, amit leginkább máskor külföldre, Kínába és Japánba stb. szoktak szállítani itthon egyáltalán nem is került fogyasztásra. Már most, hogy a gyárosok vagy a nagykereskedők, avagy a kiskereskedők-e a spekulánsok, akik a cukorhiány látszatát akarják kelteni, nem igen lehet tudni, mert azok egymásra igyekeznek tolni a dolgot. Ezért tehát a kormányon a sor, hogy véget vessen ennek a manipulációnak. Tessék rekvirálni a cukorkészleteket és szigorú büntetéssel sújtani azokat, akik a készleteket elrejtegették, hogy ezáltal cukorhiány látszatát keltve, az árak felemelését indok nélkül — kirevolverezzék. Mert a cukorgyárakról tudott dolog, hogy az elmúlt üzletévüket is kitűnő eredménnyel zárták és a kereskedők haszna is megüti a tisztes polgári haszon mértékét. Meg kell tehát rendszabályozni a spekulánsok társaságát. Az utolsó termés jelentős. A múlt szombaton megjelent a földmivelésügyi kormánynak az idei gabonatermés eredményéről szóló végleges jelentése. A jelentés szerint az eredmény a korábbi jelentések adataival szemben lényegesen csökkent, mindazonáltal a termés eredmény az idén elég jó közepesnek mondható, körülbelül az utóbbi tíz év átlagának megfelelő. A legutóbbi jelentés adatai különben a következők : Ezek az eredmények mindenesetre kizárják azt, hogy Magyarországon a következő gazdasági esztendőben is kenyérhiányról, liszthiányról szabadjon beszélni. Csak a kormány és bearatott terület ezer hold Termés millió mázsa Átlag holdanként kigr. Búza 5770 41-2 714 Rozs 1828 11-5 , 632 Árpa 1980 12-8 648 Zab 1855 11-6 627 A munkásság az a szikla, amelyen a jövő temploma épül. 5