Munkás, 1919 (22. évfolyam, 1-13. szám)

1919-01-04 / 1. szám

XXII. évfolyam 1. szám Pécs, 1919. január 4. szombat. ÜH­EtÍFIZETÍS! /S F rész évre 12.— Fiíl évre 6.— Pfegyed évre 3.— Fegy­óra 1.­­Fejes szám ára 24 fillér. Szociáldemokrata politikai hetilap, a szervezett ipari, földmivelő- és bányamunkások pécsi közlönye ___ Mindennemű pénzek, levelek és egyéb kül­­temények s „MUNKÁS1* szerkesztőségébe 3b a Zrínyi­ utca 13. címre küldendők. Felelős? szerk.: SZABÓ JÓZSEF. Kiadja: ::: A pécsi szociáldemokrata pártszervezet. Sz@kMítÍMJ kladéhlnttl és a szidsíldi«»k' rali fárttitkér­­ság tilis M- száma 5*1 Szövegoldali hirdetéseket nem közlünk. A hirde­tési rovatban közölt hirdetések díja tarifánk szerint számíttatik.­­+ Hirdetéseket csak pén­tek délelőtt a óráig veszünk fel. Új esztendő virradt az ötéves világháborútól megszenve­dett, agyongyötört s m­in­d is nehéz napokat élő Magyarországra, at reménykedés és biza­lom kell, hogy töltse be szíveinket az új esztendő hajnalán, habár borús is az ég felettünk és nehéz küzdelmekre van is kilá­tásunk az elkövetkezendő időben, az új Magyarországot megteremtő nagy munka korszakában, s az elmúlt esztendő utolsó hó­napjainak forradalmi tényei megszabadították az országot a régi elnyomó rendszer átkától, s a forradalom elkergette a reakciós uralmat királyostól, mindenestől. Megszüntette az oktalan vérontást és új államformát, új kor­mányzati rendszert alkotott az emberi, jogok, az egyenlőség és politikai demokrácia alap­ján. Magyarország ma nem a régi már. Diy utakon halad annak belső kormányzata és új nemzetközi élet megteremtésén fáradozik külügyi politikája. s a kormányt átvett demo­kratikus pártokból alakult népkormány min­den igyekezetével azon fáradozik, hogy a belső rendet, a helyzet konszolidálódását elősegítse. Az november 16-iki nemzetgyűlés határozata szerint már több új néptörvényt léptetett életbe, melyek mind a demokrácia szellemében való jogforrások és szociális alkotások­ alapköveinek tekinthetők, síz új választójog, a sajtószabadság, az esküdt­­bíróság, stb., mint demokratikus alkotások, amelyekhez csatlakozik számos más intéz­kedés, mely a nép szociális, kulturális és gazdasági helyzetét, valamint az ország belső rendjének­­biztosítását vannak hivatva elő­segíteni. Nagy nehézségek tornyosulnak azonban a kormányzat elé ezekben a napokban még, az tagadhatatlan. Ezek között elsősorban a megszállás körülményeit kell kiemelni, mely tenger gondot és kellemetlenséget jelent az ország ügyeinek sikeres intézése körül, s­z ántárrt­ államok súlyos fegyverszüneti feltételei már magukba véve sok tekintetben megkötik a kormány kezét. Ehhez járul azonban még az a körülmény, hogy az ország egyes részeit megszálló idegen csapatok, mint a csehek és románok, nem tartják tiszteletben a kö­tött megállapodásokat, hanem imperialista törekvéseikkel még a békekongresszus előtt olyan helyzetet akarnak teremteni, mely sehogy sem egyeztethető össze a Wilsoni elvekkel, mely megcsúfolása a népek önren­delkezési jogának. Ezek a külső viszályok aztán gazdaságilag is megbénítják az ország belső rendjét, mert a megszállott területek­kel és a szomszédos országokkal való for­galmat lehetetlenné teszik, ami által iparun­kat nem láthatjuk el elsősorban szénnel, azután a szükséges nyersanyaggal és más fontos segédanyagokkal, s az árucsere, mely az egyes államok kölcsönös gazdasági életé­nek, létének főfeltétele, meg van így bénítva, ami tenger sok bajnak és rendetlenségnek is kútforrása. De emellett nem kisebb baj az a tény maga sem, hogy a határokon ennek folytán még mindig fegyverek ropognak, vér folyik, amiből pedig uaogintig elég volt már ötödfélévig minden népe számára. It belső politikai helyzet sem valami rózsás. Itt egyik oldalon a politikai túlzás és a má­sikon a maradiság gátolja a helyzet kialaku­lását, tisztázódását, ft szociáldemokrata­ párt, amely az októberi forradalomnak a fő lökő­­erőt megadta, a helyzettel számolván, vállal­kozott a kormányban való résztvételre, s azzal a számítással tette ezt, hogy habár a helyzet ma még nem érett teljesen arra, hogy prog­ramja szerint valós teljes államberendezkedést igyekezzen nyomban megvalósítani, de a helyzetnek megfelelő reformok keresztülvite­léhez feltétlen ragaszkodnia kell. Et velünk kooperáló polgári pártoknak némely árnya­latai azonban még ezt a­­ mérsékelt politi­kánkat is soknak tartják. Ők minden áron látszatreformokért agitálnak és ez az egyenet­lenkedés. kormányválságot kormányválságra halmozo­tt másik oldalon a munkásság egy­­töredékének túlzása nehezíti a helyzetet. Ezek nem számolva a tényleges erőviszonyokkal és a fejlődés mértékével és olyan célok ér­dekében, forgácsolják szét az erőket, ame­lyeknek megvalósítására a dolgok ma még nem érettek meg s amelyeknek­ erőszakos uton való megvalósításához semmi remény nem táplálható; ellenben kiszámíthatatlan zavarok, felfordulás következne el az ország­ban, mely veszélyeztetné­­ még azokat a vív­mányokat is, amelyeket mérsékelt taktikával különben elérhetne a munkásság. Öt polgári elem haladásellenes viselkedése a Károlyi-párt ismert jobboldali frakciójának akciójában jelentkezik. Ezek az urak, Lová­­szyval az élükön, mindenáron azt a mesét akarták elhitetni­ a világgal, hogy az ántant túldemokratikusnak találja a mostani kor­mányt; nyilván azt akarták ezzel mondani, hogy a szocialisták lépjenek ki abból s ala­kuljon tisztán polgári elemekből álló kor­mány. Ez persze a demokratizálódás meg­hamisítása kedvéért való akciónál nem egyéb. Őnekik sok a szociáldemokraták földbirtok- és adóreformpolitikája és nem tetszik a hadsereg demokratizálódását célzó törekvése. Vagyis ők azt akarják, hogy a polgárság vezető szerepe továbbra is csorbítatlan marad­jon, ami végeredményben a munkásság jogtalanságának nagy részben való fentartását jelentené. 1z szociáldemokrata­ párt azonban történelmi hivatását felismerve, nem hajlandó félreállni ma az ő útjukból. . Hazug szédel­gésnek bélyegzi az antant­éseményéről szóló mesét és továbbra is azon az úton kíván haladni, melyet a mai helyzet neki megje­lölt. Ez az út az, hogy programjának mind­azon pontjait, amelyekre a helyzetet már megérettnek látja, megvalósítsa. Ezért úgy a polgári pártok konzervatívjaival, mint a munkások túlzó rétegével szembehelyezkedik és igyekszik a munkásosztály nagy többsé­gének támogatásával olyan politikát folytatni, mely nem akarja sem a munkás­diktatúrát megvalósítani, de nem fogja engedni azt sem, hogy a polgárság diktatúrája térjen vissza ismét az államkormányzatban. Ha tehát úgy a polgári konzervatívok, mint a munkásság túlzó szektája rájönnek arra a belátásra, hogy a szociáldemokrata­párt mai politikája az az okos középút, amely legalkalmasabb arra, hogy az ország belső helyzete mielőbb megszilárduljon, rendeződ­jön, akkor nagyban megkönnyítik a kormány helyzetét úgy befelé, mint kifelé. Ellenben végveszedelemnek teszik ki az országot,­­ ha továbbra is ezt a széthúzást és belső rendet­lenséget szolgálják, ami eddig is lehetetlenné tette, hogy a forradalom vívmányait kellő­képpen hasznosíthassuk és biztosíthassuk az ország minden lakosának javára. Maximális árak, melyeket­ a szerb parancsnokság megállapí­tott és 1918. dec. hó 28-án hatályba léptetett. Sertés- és marhahús. Élő sertés kg.-ja •. ...... .. ... .................... 7.50 Sertéshús ......... ......................... 10. — Sertészsír kg.-ja...................................... 13 — Nyers szalonna.................................... 11.— Vereshurka kg.-ja................................... 6.— Disznósajt ............................................. 10.— Vöröskolbászfélék ...................... 14.*­Előmarha kg.-ja....................................... 4.— Marhahús kg.-ja...................... ........... . 8.— Borjúhús B. oszt. betegeknek.............. 10.— Birkahús .......................................... 7.— Lóhús kg.-ja ......................................... 3.— Vadhús árak. Őz, szarvas és vadhús kg.-ja.............. 6.— Nyúl darabja........­................................ 6.— Szárnyas állattok. Rántani való csirke párja ................. 3.— Tyúknak kg.-ja ........................... 4.— Tudnak (kövér) kg.-ja......................... 8.— Halárak. Elsőrendű halak.(vágott) kg.-ja... 10.— Másodrendű halak kg.-ja................. 2 — 5.— Konyhai vetemények. Burgonya kg.-ja • • ■ ■ •................ . • • • • —.30 Bab kg.-ja ■ •................................. 1.20 Borsó kg.-ja ....................................... 10 Lencse kg.-ja ......................................... 2.50 Vöröshagyma kg.-ja........................ •• -40 Fokhagymáé kg.-ja.......................... 2.— Zöldség kg.-ja..................................­­45 Savanyú káposzta kg.-ja ..................... 110 Savanyu répa kg.-ja....................... 1-~ Tej, tejfel, túró és vaj árak. Teljes tej vidéken ab vasút ............. 1.— Teljes tej vidéken helyt átvéve.......... ..90 Teljes tej pécsi kereskedőnél............. 1­20 Tejfel literje ......................................... 5.­ Polgári túró kg.-ja .............................. 4.40 Tejcsarnoki túró kg.-ja ......... 3.60 Rendes vajnak kg.-ja ......................... 13.50 Teavajnak kg.-ja ........................24. -Tojásnak darabja ....................................-“--.50 (Lábbeli (cipő) árak. Rendelt férficipő anyaggal együtt • .110.— Rendelt női cipő anyaggal együtt 100. Rendelt gyermekcipő „ „ 45 80. Készáru férfi cipő......................... 60 — 70. Készáru női cipő ......................... 45—65.— Készáru gyermekcipő ................. 25—45.­­Talpalás férj és női cipő, anyaggal együtt ............. 12.— Talpalás férfi és női cipő, anyag nélkül 7.20 Refceáru. Mosókelme egy méter .. ..­­............• • 10.— Vászonkelme egy méter..................... 10 — Clott egy méter........................ 12.50 Kanavász egy méter.......................... • 8. • • Zephir I. rendű egy méter........... 15.— Zephir II. rendű egy méter .............. 12.— Cernaceug 110 cm. széles, egy méter 32.— Zöld kötényvászon egy méter .......... 7.50 Selyem fejkendő egy darab • • • 20 40.— Clott fejkendő darabja................. 8 — 12.50 Gyapjú fejkendő darabja.... ..............40. Mosó fejkendő darabja ■•••......... 4—5­ 50 Paplan I rendű darabja............... 40.— Paplan II. rendű darabja............... 25.—

Next