Munkásélet, 1968 (12. évfolyam, 559-610. szám)

1968-11-22 / 605. szám

A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA II. SOROZAT 605. SZÁM 8 OLDAL ARA 30 BÁNJ 1968. november 22. Megalakult a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa Kedden délben megtartották a fővárosban a Szocia­lista Egységfront Országos Tanácsának alakuló ülését. Az ülésen részt vettek a következő elvtársak : Nicolae , Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Emil Bodnara, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Vir­gil Trofin, Ilie Verdeţ, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának tagjai és póttagjai, a Szocialista Egységfronthoz csatlakozott tömeg- és társadalmi szervezetek végrehajtó büróinak, illetve végrehajtó bizottságainak tagjai, a Ro­mán Kommunista Párt, a tömeg-, társadalmi és szak­mai szervezetek képviselői, nagy iparvállalatok, intéz­mények, mezőgazdasági egységek dolgozóinak küldöttei, tudományos, kulturális és egyházi személyiségek, akik részt vesznek a Szocialista Egységfront Országos Taná­csában. Az ülésen megnyitó beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államta­nács elnöke. A jelenlevők meghallgatták Virgil Trofin elvtárs tájé­koztatóját arról, hogy miképpen alkalmazták az RKP KB folyó év októberi plenáris ülésének határozatát a Szocialista Egységfrontnak és a romániai együttélő nem­zetiségek dolgozói tanácsainak megalakításáról. Az ülésen egyhangúlag jóváhagyták az ilyen irányban ki­fejtett tevékenységet, valamint a Szocialista Egységfront megyei, municípiumi, városi és községi tanácsainak meg­alakítására vonatkozó további intézkedéseket. Az ülés egyöntetűen elhatározta a Szocialista Egység­front Országos Tanácsának, ennek a széles körű repre­zentatív szervnek a megalakítását, amelyben részt vesz­nek a Román Kommunista Párt, valamint a következő tömeg-, társadalmi és szakmai szervezetek képviselői: a Szakszervezetek Általános Szövetsége, a Mezőgazda­gazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Országos Nőtanács, az írószövetség, a Képzőművészek Szövetsége, a Zene­szerzők Szövetsége, az Újságíró Szövetség, a Műépítészek Szövetsége, a Tudományos Dolgozók Egyesülete, a Tan­erők Tudományos Társaságainak Szövetsége, a Színházi és Zenei Intézmények Művészeinek Egyesülete, a Kis­ipari Szövetkezetek Szövetsége, a Fogyasztási Szövetke­zetek Központi Szövetsége, a Diákegyesületek Szövetsége, a Mérnökök és Technikusok Országos Tanácsa, az­ Or­vostudományi Társaságok Szövetsége, a Jogászok Egye­sülete, az Antifasiszta Háború Veteránjainak Szervező Bizottsága, a Volt Antifasiszta Bebörtönzöttek Bizott­sága, a Romániai Filmesek Egyesülete ; részt vesznek továbbá Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nem­zetiségű Dolgozói Tanácsának, Románia Szocialista Köz­társaság Német Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának, a Temes és Krassó-Szörény megyei Szerb Nemzetiségű Dol­gozók Tanácsának és a Suceava megyei Ukrán Nemzeti­ségű Dolgozók Tanácsának a képviselői. Az Országos Ta­nács összetételéhez tartoznak a Szocialista Egységfront megyei tanácsainak elnökei. Részt vesznek az Országos Tanácsban egyes nagyvállalatok mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek, állami mezőgazdasági vállalatok, felsőokta­tási intézetek és kutatóintézetek dolgozóinak közvetlenül a munkaközösségek által kijelölt képviselői, tudományos, művészeti és kulturális személyiségek, valamint egyházi személyiségek. Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának javaslatára, a­­­melyet Ion Gheorghe Maurer elvtárs terjesztett elő, egyhangúlag megválasztották a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Végrehajtó Báróját. Ennek össze­tétele a következő : A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának elnöke, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs ; Alelnökök: Ion Gheorghe Maurer, Agachi Neculai, Demeter János, Draganescu Mihai, Dobrin Tamara, Je­­beleanu Eugen, Turcu Ion elvtársak ; Titkárok : Levente Mihai és Potop Vasile eltársak ; Tagok : Apostol Gheorghe, Angelescu Mircea, Beligan Radu, Bughici Simion, Brăduţ Ion Covaliu, Dinculescu Constantin, Doicescu Octav, Dobra Marcel, Dumitrescu Ion, Eisenburger Eduard, Enache Marin, Fazekas János, Gâdea Suzana, Groza Mia, Iliescu Ion, Ignat Nestor. (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Az igazgató bizottságokban. Aktívabb együttműködést az alkalmazottak képviselőivel A nagyszebeni Indepen­denta üzemben több mint ötezer alkalmazott dolgozik. Az igazgató bizottságban 17 elvtárs foglal helyet , ezek közül négyet az üzem dolgo­zói választottak, a szakszer­vezet elnöke pedig hivatalból tagja az igazgató bizottság­nak. A bizottság tagjaival folytatott beszélgetésekből, a jegyzőkönyvek alapos tanul­mányozásából megállapítható, hogy a bizottság általában eredményes tevékenységet fejt ki. A munkaüléseken az üzem termelési tervének teljesíté­sével valamint az üzem táv­lati fejlesztésével kapcsolatos problémák kerülnek megvita­tásra. Rendkívüli üléseket is tartottak főleg, amikor laká­sok kiutalásáról, az export­ter­melés terén elért sikerekért járó jutalmak szétosztásáról volt szó. Végül meg kell még emlí­tenünk azt is, hogy az igazgató bizottság egyik ülé­sére meghívtak más műsza­ki szakembereket is, akik nagy mértékben hozzájárul­tak ahhoz, hogy a bizottság jól átgondolt, hasznos határo­zatokat hozzon. Mint már említettük, a dolgozók képviseletében négy kiváló szaktudással rendelke­ző munkást és technikust választottak be. Hosszasan elbeszélgettünk kettővel kö­zülük. Az egyik Tom­a Or­­dean önző, a másik Frederic Drotleff mester. Mit is mond­hatnánk erről a beszélgetés­ről ? Mindenekelőtt azt, hogy az igazgató bizottság válasz­tott tagjai aktívan bekapcso­lódnak a felvetett kérdések­kel kapcsolatos vitába. Ez kitűnik egyébként a jegyző­könyvekből is. Rendszerint idejében — többnyire egy, olykor két nappal az ülések előtt — kézhez kapják az ülésen megvitatásra kerülő kérdésekkel kapcsolatos írás­beli tájékoztatást és így meg­van a lehetőségük arra, hogy kellőképpen dokumentálódja­­nak, megvitassák a dolgokat munkástársaikkal és ésszerű javaslatokat terjesszenek a bizottság elé. Megtörténik az is, hogy a tagok nem kapnak írásbeli tájékoztatást és csak az ülé­sen értesülnek a felvetett problémákról. (Úgy hisszük, hogy az illetékeseknek feltét- NICOLAE BIV­OLU (Folytatása a 2. oldalon) ŐSZ A DUNAPARTON Igen, hol kezdődik a fe­lelősségünk egymás iránt és főként egymásért ? Ez jut eszembe, ha olyan esetről olvasok, mint a napokban az egyik központi lapban a vidéki megyeszékhely so­főrjéről, aki ,,megtakarított pénzéből“ egy FIAT 1800- as személykocsit vásárolt. Persze, a gyanús vagyonok felülviz­­álására hivatottak előtt a sofőr sehogy se tud­ta igazolni, hogyan és mi­ből gyűjtötte össze az autó­ra való pénzt. De mivel immár közösségi ügy lett belőle, vagyis a közt érdek­lő kérdés, kiderült a pénz eredete is: apró fekete fu­varokat végzett, vállalati kocsival és leggyakrabban hivatalos munkaideje alatt. Nos, ez a sofőr feltehet­né a kérdést nekünk, vala­mennyiünknek : miért nem viseltetek felelősséget irán­tam ? Nem tréfálok Ez a kérdés kellene hogy eszünk­be jusson akkor, amikor az állami taxi helyett a készségesen ajánlkozó ma­gánsofőr szolgálatait igény­be vesszük, s beülünk a kocsijába. Legtöbbször nem az ő kocsija, hanem válla­lati. Még ha magánautó volna, akkor is kihágás, mert tisztességtelen kon­­kurrencia — a magánautós nem fizet adót ilyen címen! —, de maradjunk a másik, a tipikus esetnél. Pillanat­nyi vélt vagy talán tényle- BEKE GYÖRGY (Folytatása a 2. oldalon) Hol kezdődik? GYULA­FEHÉRVÁRKépeslapok a történelemből Utazók szokása, szót küldenek hogy nevezetesebb állomásaikról anzik­­ismerőseiknek. Képeslap minden trafikban kapható. Nehezebb a dolga annak, aki a történelem évszá­zadait járja be. Mert itt mohos kövek, porladó cserepek, rozsdás fémlapok, múzeumok féltett papiruszai őrzik az an­zikszokat. Honnan is keltezném őket ? Apoulon, Apullum, Belgrád, Gyula, Weissenburg, Fehérvár, Karlsburg, Alba Iu­li­a, Gyulafehérvár — földrajzilag egy és ugyanazt a pontot jelzi a térképen. Történelmileg azonban hosszú, kétezer esz­tendős út egy-egy állomását, amelyekről már csak a régé­szek és história­írók készítenek képeslapokat. S­zemerkélő őszi esőben já­rom a vár sikátorait, ke­rülgetve az építő­állvá­nyokat. Itt fenn szinte minden épület történelmi emlékmű s most, az évforduló küszöbén sok mindent restaurálnak. A huszadik század neonfény alatt őrzi az évezredeket. A felsővá­ros vidám, pasztellszínű ház­sora előtt hörgő ekszkavátor túrja a sarat, a következő ház­tömb alapjainak. Mellette át­nedvesedett orkánkabátban di­dereg a helybeli líceum fia­tal történelemtanára és néhány diákja. Időnként gesztikulálva beugrálnak a frissen vájt gö­dörbe, fölöttük megmerevedve tátva maradnak a kotrógép acélfogai. Itt az első két ké­peslaphoz gyűjtik az emléke­ket az önkéntes archeológu­sok. Aztán , szakszerűen osztá­lyozva, berakták őket a mú­zeumba, vagy a koronázó­templom hosszú galériáiba, így színesedik tovább a dák Apou­lon s a római Appulum lát­képe, melyeket Hérodotosz, Ftolemaiosz, vagy Sztrabon is megénekelt. A római invázió ellen védekező dák törzsek utolsó állomása, majd később a XIII. Gemina légió híres kasztruma. Itt volt az „arany-CSIKY GÁBOR (Folytatása a 3. oldalon)

Next