Munkásélet, 1969 (13. évfolyam, 624-662. szám)

1969-10-10 / 651. szám

II. SOROZAT 651. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek! A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA •­z OLDAL ÁRA 30 BANI •­UHUS, október 10. A munkaerő ki­használása a bras­sói hidromecanica üzemben Jól képzett szakmunkásban nincs hiány a brassói Hid­romecanica üzemben. A ve­zetőség és a szakszervezeti bizottság gondoskodása ré­vén az évek folyamán itt a dolgo­zók százai tanultak szafé­­iát, nyertek egyre ma­gasabb képzettséget a rend­szeresen megszervezett tan­folyamokon. Az emberek át­lagbérezési kategóriája je­lenleg 5,65-re emelkedett, míg a munkálatok besorolási kategóriájának átlaga 5,55. Teh­át a két szint közti arány jó. Megvan a lehetősége a e­méket munkálnak meg. E­z ugyanannyiszor jelent leál­lást, hiszen késcserére, elő­készítésre, a gép beállítására van szükség. Mintegy 10 szá­zaléka kallódik így el napon­ta a munkaidőnek. S ha a szervezésben, anyagellátás­ban előforduló hiányosságok okozta fennakadásokat is hozzászámítjuk ehhez, kitű­nik, hogy az említett dolgozók mintegy 15 százalékát ide­jüknek nem a szakmájukban, hanem más közbejött elfog­laltsággal kénytelenek eltöl­teni a munkát. Molnár Károly fő­­mester és Gugu Pavel mű­­helyfőnök nem intézkedtek, hogy csakis szaktudásuknak megfelelő feladatokat bízza­nak rájuk. S ugyanígy tör­ténik a 3-as részlegen Zanet Ilie és Momina Constantin mestereknél is. Persze ke­resetüket nem a munkálat, h­anem­ fizetésük kategóriája alapján számítják ki. Gyak­ran fordul elő az is, amikor KASZALI VIKTOR (Folytatása a 2. oldalon) Van még tartalék! „A társadalmi igazságosság és méltányosság szelleme, az a felelősség, amely a romániai szocialista és kommunista társadal­mi rend építésében a kommunistákra hárul, határozott intézke­déseket követel a munkaerő egyre jobb foglalkoztatásáért, az em­berek minél helyesebb elosztásáért az anyagi termelésnek, a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlesztésének döntő jelentő­ségű területein ..." (Nicolae Ceauşescu elvtársnak az új egyetemi év megnyitása alkalmával rendezett nagygyű­lésen elhangzott beszédéből). nak, hogy szaktudásuknak megfelelő kategóriájú mun­kát biztosítsanak az embe­reknek, mindenkit oda ossza­nak be, ahol tudása, hozzá­értése legjavát adhatja. Ez a helyzet megkönnyíti a mun­kaerő ésszerű kihasználását, de természetesen csak akkor, ha a többi tényezők is — jó szervezés, anyagellátás — hozzájárulnak ehhez. Meg­­tesz-e mindent a vállalat ve­zetősége és a szakszervezeti bizottság, hogy értékesítsék a munkaerő ésszerű kihasználá­sának sokoldalú lehetőségeit? Tagadhatatlan, ilyen ér­telemben történtek intézke­dések, mindenekelőtt, a ter­melés és a munka tudomá­nyos, megszervezése révén. A túró-­ kompresszor három fő alkatrészének megmunkálá­sát például, ami azelőtt az egész részlegen szétszórtan történt, külön e célra pro­filált műhelybe csoportosítot­ták, s a technológiai folya­mat sorrendjének megfele­lően végzik, így ma ugyanaz­zal a számú dolgozóval csak­nem mégegyszer annyit ter­melnek, mint annakelőtte. Igen beszédes példája ez a munkaerő jobb kihasználá­sának. Továbbá mintegy 500 alkatrésznél csaknem 2000 műveletnek a normáját vál­toztatták meg, tették jobbá, újraterveztek egész sor ter­méket, tökéletesítették ezek technológiáját. Mindez jóté­konyan befolyásolta a mun­kaerő kihasználását. Ennek ellenére, a mun­­munkaerő kihasználása terén még sok a kiaknázatlan belső erőtartalék, jócskán van ja­vítani való. Utalunk főképp azokra a gyakori munka­idő kiesésekre, melyeket a termelés folyamatában eszközölt változások idéz­nek elő napközben. A­­mint Ionut Joan mérnöktől, a bérezési osztály helyettes főnökétől megtudtuk, nem kevés azoknak a száma, a­­kik naponta hat-hétféle ter-Egy másik negatív jelen­ség, ami a munkaerő kihasz­nálásában nyilvánul meg, az, hogy egyes mesterek nem biztosítanak rendszeresen a magas kategóriájú munkások­nak megfelelő munkát Ezek száma sem kicsi. A kettes részlegről például Sólyom Ernő, Mureşan Simion, Mik­lós Sándor, Preddiger Ottó, nyolcas kategóriájú esztergá­lyosok augusztusban 20—25 százalékban végeztek besoro­lásuknál jóval alacsonyabb, ötös és hatos kategóriájú LAPUNK TARTALMÁBÓL: Szép időt jelez a barométer Hivatás-e, szakma-e könyvtárosnak lenni ? Karácsony Benő: Szemét a kútban A munkatársak képviselője Nem tartottak semmiféle ünnepélyt. A színes, lobogó zászlók nem futottak fel az árbocokra és a tengerész zenekar sem vonult ki a konstancai partra. Mégis ün­nep volt. Elkészült, határidő előtt befejezték az új kon­stancai kikötő építésének első szakaszát. A nyílt tenger felé futó beton és szikla gátak egy hatalmas vízfelületet ölelnek körül: az új medencét, ahol megszelídülnek, ezernyi darabra törnek a hatalmas hullámok. Elkészült a hosszú mólók egy része és működni kezdtek a modern ki- és berakodó felszerelések is. Most pedig, ezen az ok­tóber eleji napon befutottak az új konstancai kikötőbe az első nagy tengerjáró hajók. Ezzel pedig minden külö­nösebb avatási ünnep helyett elkezdődött Románia új tengeri kapujának hétköznapi élete. A rohamosan megnőtt ipar és nemzetközi kereskede­lem tette szükségessé azt, hogy a régi, a Saligny által tervezett konstancai kikötőt kibővítsék, modernizálják. Hiszen csupán az elmúlt tíz esztendőben megnyolcszo­­rozódott a forgalom, évről évre mind nagyobb érdeklő­dés mutatkozik hazánk iránt. A modern hajózás a ten­geri szállítás immár nem­ tűri a hosszú határidőket, a hiába való vesztegetést és épp ezért soha sem látott mértékben meggyorsult a ki- és berakodás művelete. Ez a nemzetközi igény tette szükségessé Konstanca moderni­zálását. Az új kikötő nem csak a ki- és berakodást rövi­díti majd meg, hanem megszünteti a kikötő előtt való sok napos veszteglését is, hiszen a nagyra nőtt medencé­ben, az új mólók mellett lesz elég hely. De most, tulajdonképpen nem csak erről a kérdéskör­ről szeretnék beszélni hanem arról, hogy a konstancai építők ismét bebizonyítottak valamit. Azt, hogy nem szükségszerű a lemaradás, az építkezési munkálatok el­húzódása, be lehet tartani a határidőket, meg van rá a lehetőség, hogy jó beosztással ritmikusan dolgozzanak építőink. Pedig a konstancai kikötő kibővítése az épít­kezés egyik legnehezebb, legbonyolultabb műfaja. Hiszen itt nem csak a megszokott klasszikus akadályokkal kell megbirkózni, hanem a tengerpart szelével, a tenger há­borgó vizével, a időjárás szeszélyeivel, a nagy távolsá­gokkal, a veszélyes munkahelyekkel és így tovább. Nos, a tudományos szervezés, a kompetens vezetés, a jó anyagellátás és a szorgalmas, önfeláldozó munka meg­hozta a kívánt eredményeket. Egyébként ebből a lecké­ből adott ragyogó példát a másik nagy építőtelepünk, a Vaskapu. Álljanak hát példaként ezek a megvalósítások, azok előtt, akik kisebb-nagyobb telepeken, építkezése­ken elmaradnak a munkákkal, nem teljesítik határidőre a feladataikat. Az új konstancai kikötőben rakodó hajók búgó kürtjei, ha munkáshétköznapokról is beszélnek,­­ egy új, nagy­szerű kezdet ünnepének szószólói. DÁNOS MIKLÓS A mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően Szép, napos ősz vette bir­tokába tájainkat. Ügy volna rendjén, ha ennek megfele­lően bontakozna ki a mezei munka menete is. Az optimá­lisnak nevezett vetési idő­szak azonban lassan-lassan véget ér, s még az állami farmokon is jókora búzaföl­dek várják a magot. Meg­késtünk az idén az őszi mun­kával. Néhány százezer hek­tár kukorica, burgonya, cu­korrépa termése is ott van még a határban, sok az üres silóverem, szénacsür. A ké­seiek hozama nem rossz s azt akarjuk, hogy gazdag legyen a jövő évi betakarítás is. Mindent meg kell tehát ten­nünk, hogy abból, ami meg­termett, semmi se vesszen el­­, jó magágyba kerüljön a búza magja. Túl az idényjellegű tenni­valók elvégzésén, a mező­­gazdasági termelés növelése további erőfeszítést kér. Nicolae Ceauşescu elvtárs termésnapi beszédében tüze­tesen kifejtette, hogy ilyen értelemben­­ a mezőgazda­­sági szerveken, kutató­inté­zeteken, termelőegységeken kívül nagy feladatok hárul­nak más tevékenységi szek­torokra is. Hiányosságok vannak ugyanis a mezőgaz­daság gépesítésében, a mező­­gazdaság rendelkezésére bo­csátott műtrágya még kevés. „Csak az ipar és a mezőgaz­dasági szervek, a parasztság és a mezőgazdasági szakem­berek együttes erőfeszítésével oldhatók meg rövid idő alatt — mondotta a párt főtitkára — a mezőgazdaságunk fej­lesztésével kapcsolatos nagy kérdések, csak így biztosít­hatók olyan nagy termések, amelyekből bőségesen ellát­ható a lakosság, csak így já­rulhatunk hozzá a nemzeti vagyon gyarapításához, szo­cialista hazánk általános fej­lesztési programjának meg­valósításához.“ A nemesítők­­nek új, bőhozamú fajtákat kell előállítaniok, a kutató intézeteknek végre meg kell oldaniuk a vetőmagellátás kérdését, tökéletesebb, vesz­teség nélkül dolgozó gépeket kér az ipartól a mezőgazda­ság, várja az újabb műtrágya­gyárak beindulását, a külön­féle ma már nélkülözhetetlen vegyszerek érkezését. A X. pártkongresszus előirányza­tainak sikeres megvalósítása során minden bizonnyal lét­rejönnek a mezőgazdasági termelés további erőteljes növelésének korszerű felté­telei is. A jelenlegi őszi kampány befejezése pedig a földek művelőitől, az állami mező­gazdasági vállalatok, a far­mok, a gépesítési vállalatok és termelőszövetkezetek dol­gozóitól, tagjaitól az eddigi­nél sokkal nagyobb erőfeszí­tést követel. A lemaradás a jelenlegi adottságok (trakto­rok, munkagépek, szállítóko­csik, munkaerőállomány stb.) felhasználásával is megszün­tethető, ha alapos szervezés­sel az összes farmokon, misz­ekben jobban kihasz­nálják a munkaidőt. A prázs­­mári állami mezőgazdasági vállalat, a hermányi és a ka­­tolnai farmok (Kovászna megye) például határidőre vé­geznek a vetéssel, éppen azért, mert a traktorosok, gépkezelők éjt nappá téve dolgoznak a búzaföldeken. Példájuk nem elszigetelt je­lenség, de nyomukba egyelő­re nem szegődött mindenki. „A mezőgazdasági dolgozók­nak — mondotta Nicolae Ceauşescu elvtárs — a szö­vetkezeti tagoknak meg kell érteniök, hogy ezen a mun­katerületen a munkaóráknak nincsenek határai. Szükséges, hogy az őszi kampány befe­jezéséig még hátralevő né­hány hétben úgy dolgozza­nak, ahogyan köztudomású­lag a román mezőgazdaság­ban kell dolgozni, vagyis éj­jel-nappal, mert mint tud­ják elvtársak, azután sok olyan hónap következik, a­­mikor a nap egyetlen órájá­ban sem fognak dolgozni. BRASSAI ZSIGMOND (Folytatása a 2. oldalon) Prahova megyei Gorgota termelőszövetkezet földjein alapos talajelőkészítő munkákat végeznek.

Next