Munkásélet, 1970 (14. évfolyam, 663-713. szám)

1970-08-07 / 694. szám

» NAGYVILÁG ♦ Nagyvilág ♦ NAGYVILÁG ♦ Nagyvilág ♦ NAGYVILÁG ♦ Nagyvilág ♦ NAGYVILÁG ♦ JAVASLATOK ÉPÍTŐ 1970 ünne­pi évnek számít az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének történetében. Egy negyed évszázaddal ezelőtt, pontosabban 1945 június 26-án írták alá San Franciscóban az Egyesült Nemzetek Alap­okmányát. Ennek az ese­ménynek évfordulóját jubi­leumi ülésszak keretében ünnepelték meg éppen az alá­írás székhelyéül szolgáló ame­rikai városban, ez év őszén pedig New Yorkban összeül az ENSZ 25. jubileumi ülés­szaka. Kétségtelen az ENSZ ne­gyedszázados fennállása alatt jelentős mértékben járult hoz­zá a törvényesség szellemé­nek meghonosodásához a nemzetközi életben, a kölcsö­nös megértéshez és együttmű­ködéshez kedvező légkör ki­alakításához. A világszervezet lehetőséget adott egy sokol­dalú és folyamatos világpoli­tikai eszmecserére, megterem­tette a szükséges kereteket a népek és államok önálló poli­tikai egyéniségének megnyil­vánulásához, a kölcsönös meg­ismeréshez és a különböző ál­láspontok közelebb kerülésé­hez. Ezáltal az ENSZ hasznos munkát végzett a béke meg­őrzése, a biztonság megterem­tése és a nemzetközi együtt­­m­űködés­ kiszélesítése útján. Románia — akárcsak a töb­bi szocialista állam is — nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ tevékenységének és hozzájárulásának a fennálló nemzetközi problémák megol­dásához. Hazánk — mely kö­zel 15 éve tagja a világszer­vezetnek — tevékenyen járul hozzá az ENSZ Alapokmánya szellemének meghonosodásá­hoz, tevékenységének továb­bi tökéletesítéséhez. Az ENSZ Alapokmány aláírása 25. év­fordulója alkalmából megren­dezett ünnepi ülésszakon Cor­­neliu Mănescu külügyminisz­ter, államunk álláspontját ki­fejezve hangsúlyozta­­ ,, Az E­­gyesült Nemzetek Szervezeté­nek fontos szerepet kell betöl­tenie a nemzetközi enyhülé­sért, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, a vi­tás problémák békés megol­dásáért és az államok közötti kooperáció fejlesztéséért ví­vott küzdelemben. Románia következetesen síkra száll a­­zért, hogy az Alapokmányban foglalt elvek alapján szünte­lenül erősödjék és fokozódjék az ENSZ tevékenységének ha­tékonysága, tán­torí­thatatlan­ul felkarolja a Szervezet egyete­mességének érvény­rejuttatását és a Kínai NK, e nagyhata­lom törvényes jogainak visz­­szaállítását, állást foglal a két német állam és más államok ENSZ-be történő felvétele mellett.“ Abból a tényből kiindulva, hogy a mai világban mind a kis, mind a nagy államok egyaránt hivatottak részt ven­ni a nemzetközi élet időszerű kérdéseinek megoldásában és mint ilyen felelősséggel tar­toznak a béke sorsáért, pár­tunk és államunk ismételten kifejezi eltökélt szándékát, ak­tívan részt venni a világszer­vezet munkálataiban. E konstruktív sz­elem hatja át azokat a javaslatokat is, amelyeket Románia a 25. ü­­lésszak napirendjére tűzni ajánlott. E két kérdés : A fegyverkezési verseny gazdasá­gi és társadalmi kihatásai és káros befolyása a belére és a világbiztonságra, valamint A korszerű tudomány és techno­lógia szerepe a nemzetek fej­lődésében­­is az államok kö­zött­i gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés meg­szilárdításának szükségessé­ge. Országunk népe nagy je­lentőséget tulajdonít az ész­szerűtlen és a népeket súlyo­san megkárosító fegyverke­zési verseny felszámolásának. A klasszikus, valamint a nukleáris fegyverek és mel­lettük a vegyi- és biológiai fegyverek pusztulással fenye­getik az emberiséget és az em­beri civilizációt, jelentősen fé­kezik a népek gazdasági elő­rehaladását, a fennálló nagy társadalmi problémák megol­dását. Románia úgy véli, hogy az általános leszerelés felé haladva a katonai kiadá­sok csökkentése és a fegyver­kezési verseny lefékezése ré­vén jelentős anyagi lehetősé­geket lehetne kivívni az ösz­­szes nemzetek fejlődési törek­véseinek támogatására. Kétségtelen e nemes béke­célokat szolgálja mindaz, ami a népek közötti jobb megis­merést és egyiptm­­­­­i köd­és­t elő­segíti. Minden békeszerető országnak arra kell töreked­nie, hogy megkeresse és ki­építse ennek az együttműkö­désnek változatos útjait és le­hetőségeit. Ezt a célt kívánja előmozdítani hazánk második ENSZ-napirendi javaslata a népek közötti gazdasági és tudományos kooperáció meg­erősítéséről. A korszerű tudo­­mányos-műszaki ismeretek és vívmányok birtoklása nélkül elképzelhetetlen ma a fejlő­dés, az egyes országok között még fennálló nagy gazdasági színvonal különbsé­gek csök­ken­­tése és felszámolása. Ezek a javaslatok példa­­adóan bizonyítják, hogy a nemzetközi élet minden terü­letén hazánk" következetesen harcol a békéért, a népek és országok közötti közeledés megvalósításáért. • @ ® m e • ® ® 8 Viharos tavasz után, viharos nyári hóna­pok követik egymást számos kapitalista or­szágban a sztrájkmozgalom terén. Spanyol­­országban még el sem múltak a granadai rendőrség brutális közbelépése miatti felhá­borodás hullámai,­­a tüntető építőipari mun­kások ellen bevetett rendőrök három mun­kást megöltek, több mint 80-at súlyosan megsebesítettek), a hírügynökségek ismét újabb munkás megmozdulásokról számolnak be. Barcelonában a kikötő munkások, Asto­riában a bányászok, Madridban a metró al­kalmazottai szüntették be a munkát követel­ve , a rohamos áremelkedésekkel párhuzamosan biztosítsanak nagyobb béreket a dolgozóknak Terebélyesedő sztrájkmozgalomról érkeznek hírek Kanadá­ból is. Újabb 14 000 építőipari munkás hagyta el az építőtele­peket, így Kuebec tartományban a magasabb bérekért sztráj­koló dolgozók száma 30 000-re növekedett. Május vége óta sztrájkol 27 000 postai alkalmazott, tiltakozva a patr­onátus ön­kényeskedései ellen, követelve a munkahelyek szavatolását. Sokat mondó adat : a kanadai Munkaügyi Minisztérium minap közzétett kimutatása szerint csupán júniusban közel 100 sztrájk volt a különböző iparágakban. A munkás megmozdulások erejét, a jogaikért harcoló dolgo­zók kitartásának eredményességét példázza az USA-ból érke­zett tudósítás : öt évi sorozatos sztrájkok, tüntetések és boly­hozmozgalmak után teljesítették a kaliforniai több százezernyi szőlőmunkás követeléseit. A három évre szóló most aláírt kol­lektív szerződés elismeri a munkások szakszervezetekbe való tömörül­sének jogát , nyugdíjat fizetett szabadságot, napi nyolcórai munkaidőt ír elő a d­olgozóknak. Beérett tehát a nagybirtokosokkal vívott bátor közdelem gyümölc­se ! ÖSSI ISTVÁN •V.tfjíi- Napjainkban, a technikai forradalom e lendületes szaka­­­szában a munkásosztály követelései a tőkés országokban ki­terjednek a sokoldalú kiképzésre, a mesterség tökéletes el­méleti és gyakorlati elsajátítására és ha szükséges az át­képzésre is. Nyugat-Németországban erőteljes mozgalom bontakozott ki a mesterség elsajátításának elavult módsze­rei ellen. Képünkön , Essenben, az NSZK egyik nehézipari központjában az inasok a jobb tanulási - és munkakörül­ményekért, a korszerű kiképzésért tüntetnek. Csehszlovákiában Tábor város létesítésének 550. év­fordulóját ünnepük az idén. Az lakott Husz János a nagy reformátor, hazafi és forradalmár Prágából vak­ előzetes­­­után. A várost a husziták alapították. Képünk a tábori Zász­­ka piacot mutatja be a városháza gótikus tornyával. Augsztus 6-án tragikus eseményről emlékezett meg az emberiség: 25 éve annak, hogy egy amerikai repülőgépről ledobták az első atom­bombát a Hirosima felett. A robbanás követ­kezménye döbbenetes volt. 86 000 ember azonnal elpusztult, 60 000 megsebesült. A későőbbi években a radioaktív kisugárzások fertőzése még 200 000 ember ölt meg. A közel félmilliós lakosságú nagy japán kikötő kétharmada rom­badőlt. Hirosima neve azóta szimbolum — és harci jelszó : Az atomháború ellen, a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítéséért. Felvéte­lünkön : az elpusztult város egy részlete és a gomba alakú atomfelhő. Morenoék 3 000 gyermeke (Folytatás az 1. oldalról) pett menedéket az Algériából elmene­kült kóbor cigányok egy része. „El Chorra“, aki akkor 30 éves volt, fel­ajánlotta segítségét egy nisai unokanő­­vérének, aki elvesztette okiratait. Há­rom tanú segítségével valóban sikerült megszereznie unokanővérének a szük­séges személyazonossági igazolványt. Cserében csak annyit kért : jelentse be az illetékes segélypénztárnál, hogy hat gyermeke van, akik után megilleti a megfelelő családi segély. A művelet si­kerrel járt. NÉMI FANTÁZIA ÉS TALÁLÉKONYSÁG Senki sem gyanította, hogy a hat gyermek csak az iratokban létezett. „El Chorra“ vérszemet kapott. Elhatá­rozta, hogy módszerét „ipari arányok­ban“ alkalmazza. Úgy gondolta azon­ban, hogy egy nagyobb városban köny­­nyebben elrejtheti kilétét, s ezért csa­ládjával együtt Marseillebe költözött. Mindenekelőtt francia személyazonos­sági iratokat szerzett Vicente Cortez névre. Az alkalmat felhasználva, csa­ládja létszámát további tíz gyermek­kel szaporította. Azután újabb neve­ket vett fel — összesen négyet — s minden alkalommal tíz-tíz gyermekkel. Felesége, Soledad, követte példáját. Az asszony valamivel ,,szerényebbnek“ mutatkozott — mindössze harminc gyermeke született. A házaspár ezek után hetven gyermekért kapott családi pótlékot. De a szélhámosság fája egy­re terebélyesedett. Moreno családjának más tagjai is követték „mesterük“ példáját. Nyolc év leforgása alatt „El Chorra“ nem kevesebb, mint három­ezer gyermekkel gyarapította Francia­­ország lakosságát 196 hamis személy­azonossági igazolvány segítségével. „El Chorra“ azonban óvatos termé­szetű ember volt. Rövidre fogta csa­ládja gyeplőjét. A család egyetlen tag­jának sem volt szabad megváltoztatnia életmódját, nehogy magára vonja a ha­tóságok figyelmét, vagy a szomszédok irigységét. Kimustrált autókat vásárol­tak, szerény kis házakban laktak. Csu­pán ékszereik voltak tömör aranyból. S az „üzlet“ virágzott, egészen 1968-ig, amikor egy banális bűntett felborítot­ta Moreno számításait. A marseillei kórház épülete előtt megtalálták egy fiatal nő holttestét. A Moreno-család egyik tagja, a tizenhat éves Pillar volt, akit jegyese, Francisco Folguero Rod­riguez, más néven „El Jaraba" ölt meg. „El Chorra“ keresni kezdte a gyilkost. Ugyancsak Marseilleben talált rá, ahol Francisco Camc­o álnéven rejtőzött. A fiatalember megfenyegette „El Chorrá“-t, hogy ha nem engedik futni, mindent elárul a rendőrségnek. A következményektől félve, El Chor­ra egész családja átköltözött Spanyol­­országba. Moreno villát vásárolt Bar­celona egyik külső negyedében és megvette a „La Quatro Rejas“ nevű éjjeli mulatót, amely alkalmat adott arra, hogy feltűnés nélkül találkozzék bel- és külföldi cinkostársaival. S minden hónap első hetében, csa­ládjával együtt, három francia rend­számú gépkocsin Marseillebe utazott, hogy ott valamennyien (kilenc férfi és három nő) felvegyék a járandóságaikat , így sikerült megszereznie a 30 millió frankos vagyont. „URAIM, MOST MÁR AZ EGÉSZ ÜGY AZ ÖNÖK KEZÉBEN VAN“ 1969 januárjában a rendőrség nyomo­zói eljutottak „El Chorra“ villájáig. A rendőrök figyelmét magára vonta a kert egyik­ sétányának frissen öntött betonja. Ásni kezdtek és a csákány­ütések nyomán napvilágra került egy cipősdoboz és egy kendőbe burkolt fémdoboz. „Uraim, most már az egész ügy az önök kezében van“ — kiáltot­ta „El Chorra“, aki közben megjelent a villa lépcsőjén. A két dobozból érdekes dolgok ke­rültek elő : francia személyazonossági igazolványok, születési és iskolai bizo­­nyítványok, bélyegzők, csaknem 15 000 még nem kiállított, de bélyegzővel el­látott anyakönyvi nyilvántartó lap és két iskolai füzet. Az egyikben a More­no család tagjai által használt álnevek voltak feljegyezve, a másik pedig spa­nyol és francia neveket tartalmazott, amelyek mindegyike mellett fel volt jegyezve, hogy melyik segélypénztár­hoz tartozik. Valóságos anyakönyv vol, amelyben pontosan fel volt je­gyezve a család nem létező 3000 Gy­er­mekének neve, életkora és minden sze­mélyi adata. Ez a titkos könyvelés tet­te lehetővé a Morenoék által eltulaj­donított összeg pontos megállapítását. A szélhámosság tehát végetért. „El Chorra“ és családja hamis okmányok használata és tiltott fegyverviselés mi­att áll a spanyol bíróságok előtt, de nemsokára kiadják a francia hatósá­goknak, amelyek a francia állam meg­károsítása miatt vonják felelősségre. 5

Next