Munkások és Földművesek Naptára, 1945
Petőfi Sándor: A nép nevében
58 S ti, kik valljátok olyan gőgösen: Minek a haza és minek a jog! Hazátokkal mit tennétek várjon, Ha az ellenség ütne rajtatok ? ... De ezt kérdezem! engedelmet kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek. Mikor emeltek már emlékszobrot A sok hős lábnak, mely ott úgyifutott ? .. . Jogot a népnek, az emberiség Nagy, szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében, egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét! Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hirét? • Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz ... úgy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok! A szovjet ember nem azért gyűlöli a német hódítót, mert az idegen nemzethez tartozik, hanem, mert népünknek és minden szabadságszerető népnek felmérhetetlen szenvedést és boldogtalanságot okozott. SZTÁLIN, 1944 november 6 án.