Munkásőr, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 1. szám
EMLÉKEZÉS A KUBAI FORRADALOMRA A forradalmárok 1953. július 26-i vereségét Santiagóban irtózatos megtorlás követte. Erről Ray Brennen a Chicago Sun Times tudósítója így számol be: A hadsereg — írja — teljesen hitleri stílusú terrort honosított meg Santiagóban. Batista egyik tábornoka vette kézbe a parancsnokságot a következő bejelentéssel: „Minden elesett katonánkért tíz személynek kell meghalnia!" 1956. november 24-ről 25-re virradó éjjelen a Granma, fedélzetén Fidel Castróval és bajtársaival, valamint az újonnan szerzett fegyverekkel, eloltott lámpákkal kifut a Yucatán-félszigeten fekvő, Tuxpán nevű mexikói kikötőből. Mikor aztán hajnaltájt a Colorados nevű tengeri fürdőhely bejáratához értek, egy partmenti őrhajó észrevette őket és rögtön riasztotta Batista légierejét. Ez arra kényszerítette Castróékat, hogy siettessék műveleteiket. Térképolvasási tévedés következtében... a Granma képtelen volt megfelelően közelíteni a parthoz, és az expedíció nyolcvankét embere a nehézfegyverek jó részét hátrahagyva, úszni kényszerült. December 5-ének reggelén rémtörténetbe illő háromnapos menetelés után a csapat egy hegyvidéki erdő széléhez érkezett s miközben az emberek hozzáláttak, hogy ideiglenes táborukat felüssék, a gyilkos harc lövései már csattogtak is. Az expedíció nyolcvankét emberének hetvenöt százaléka meghalt, megsebesült vagy eltűnt. Elveszett a fegyverzet nagy része is. Csak tizenheten jutottak el a Sierrába, ahol Fidel Castro a megbeszélt helyen már várta őket. 1957. január 17-én, azaz egy hónappal az első vereségük után, már sikerült csapást mérniök La Platára. Az ottani helyőrség, amely tizenöt emberből állt, egyórás harc után megadta magát. A forradalmi csapatok, melyek 1958 decemberének második felében egymás után foglalták el a kubai nagyvárosokat és rombolták szét a diktatúra korhadt épületét, olyan pánikba kergették a hadsereg vezérkarának magas rangú tisztjeit, hogy harc nélkül megadták magukat. A történelem igazolta a Fidel Castrónak a Sierra Maestrában, a Granma kikötése utáni napokban kifejtett elképzeléseit, pedig akkor a forradalmároknak csak hét puskájuk és határtalan reményeik voltak. 1959. január elseje, amely a szakállasaknak az önkényuralom feletti teljes győzelmére és a diktatúra katonai gépezetének végleges összeomlására tett pontot, az egész szigeten a harc és a vigasság napja volt. Ú Havanna lakossága a Forradalom terin egy nagygyűlésen emlékezik meg július 26-ról, a Moncada kaszárnya elleni támadásról 2 A TARTALOMRÓL 1974. évi feladataink Tudósítás egységgyűlésekről Felügyeleti szemle előtt Mit hoz az új esztendő A területi parancsnokságok legjobb önálló egységei 1973-ban Az egyhetes ügyeleti szolgálat tapasztalatai • 1945. február 13-án szabadult fel Budapest A Munkásőr 1974. évi naptára Névadóinkra emlékezünk 1924. január 21-én halt meg Lenin Kulich Gyuláról születésének 60. évfordulóján IB. A Munkásőrség központi lapja Megjelenik havonta Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: ÖKRÖS LÁSZLÓ A szerkesztő bizottság elnöke: VADÁSZ FERENC Kiadja: a Munkásőrség Országos Parancsnoksága Felelős kiadó: GÁTI JÓZSEF Szerkesztőség: 1374 — Budapest, V., Guszev u. 25.Telefon: 119-875, 319-911 Törleszti a Magyar Posta Ára: 2 forint 73.2549/2-13 - Zrínyi Nyomda, Bpest. F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató INDEX: 25.609