Munkásőr, 1982 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7. szám
Mesterségük Aknacsapda a kertben A falusias jellegű települések (községek, üdülőhelyek, a nagyvárosokat övező pihenőkörzetek stb.) jellegzetessége az épületeket teljesen vagy részben körülvevő kertek sokasága. Az ilyen területen tevékenykedő diverziós-felderítő csoportok gyakran telepítik aknacsapdáikat a kertben és a kert erre alkalmas tárgyaiban. A kert talaja, különösen a gyalogutak és ösvények mentén, a lugasok, pincék és kamrák bejáratánál, kiválóan alkalmas nyomásra működő aknacsapdák telepítésére. Erre leggyakrabban a különböző hadseregekben rendszeresített gyalogsági (taposó-) aknákat alkalmazzák, amelyek egy ember súlya alatt lépnek működésbe. Szürkület után, vagy éjszaka ugyanezeket az aknákat kiegészíthetik húzásra működő, botlódrótos gyújtószerkezetű, robbanó csapdákkal is. A botlódrót a talaj fölött 20—30 cm-es magasságban kerül elhelyezésre a kert legjártabb részein. Húzásra működő aknacsapdákat helyezhetnek el a kertben levő gyümölcsfákon és lugasokon is, különösen gyümölcsérés idején, amelyek fáramászáskor, a gyümölcsfa megrázásakor, vagy nagyobb gyümölcsök (pl. körte, alma, szőlőfürt) leszakításakor robbannak. De meglepő robbantásra készíthetők elő a kerti WC-k, valamint a különböző ólak (sertés-, baromfi stb.) is. Szinte kimeríthetetlen azoknak az ötleteknek a tárháza, amelyeket a diverziós felderítő csoportok használnak a kertben telepíthető aknacsapdáknál. Ismerkedjünk meg kissé részletesebben ezen aknacsapdák közül kettővel: a kertkapunál és a kútnál telepíthető csapdával. A robbanó kertkaru (I. sz. ábra) a kertbe belépő személyeket semmisíti, illetve sebesíti meg, azáltal, hogy kinyitásakor hozza működésbe az elhelyezett robbanótöltetet. Ha a hagyományos robbanótöltet (TNT) helyett gyalogsági aknát, vagy mint a mellékelt vázlaton, kézigránátot alkalmaznak a robbanótöltet helyett, akkor megnövekszik az aknacsapda repeszhatása és a veszteségokozás körzete. A mellékelt vázlaton ábrázolt helyzetben a kapu alá helyezett repeszhatású kézigránát (népieset), kukoricagránát) gyújtójára gyakorolt nyomás a kapu nyitásakor megszűnik, és ez robbantja a gránátot. A kapu alatt robbanó gránát vagy más töltet komoly veszteséget okozhat a kertbe behatolni kívánó személyeknél. Hasonló veszélyeket rejt magában a robbanó kerekeskút (2. sz. ábra), amely az ember vízszükségletének kielégítési szándékát állítja az aknacsapda működtetése szolgálatába. Ezt a kút mellé földbe rejtett robbanóanyagot a kút fedeléhez erősített huzal megfeszítésével indítják. Ez olyan esetben következik be, amikor a vizet nyerni kívánó személy felemeli a kútfedőt. A töltet nagyságától függően nemcsak a kúthoz nyúló személy, hanem a kút is megsemmisülhet és további víznyerésre alkalmatlanná válhat. K. T. 1. ábra. Robbanó kapu 2. ábra. Robbanó kerekeskút GORKIJ MONDOTTA VÍZSZINTES: 1. A Gorkij-idézet első része (zárt betűk: I, Z). 14. Fekvő alkalmatosság. 15. Ne nagy távolságra (két szó). 16. Község Győr-Sopron megyében. 18. Forradás. 19. Telefon — rövidítése. 20. Csupa. 21. ötöl . . . 23. „A tél.. . már megütő fejemet” (Petőfi). 25. Hüvelyes növény. 26* ... Capek (ismert cseh író volt). 27. Belül más anyaggal ellát. 28. Kiejtett betű. 29. Távolról jövő tompa zaj. 31. Rétegként beborítja. 32* Többen, mint kellene. 33. Becézett trén. 35. Az egyik német névelő. 38. OLÉ. 39. Állóképek vetítője. 40. A szántatlan föld ilyen. 41. Társadalombiztosító. 43. A tengeri rákok egyik faja. 44. Azonos betűk. 45. Lök (a 3-ik négyzet „SZ”). 46. . . . falut, . . . várost bejártam” (népdal). 47. Rábukkan valamire. 48. Tiltakozás a sportverseny eredménye ellen. 49. Durva posztóból készült felsőkabátot viselő. 50. A van ige elbeszélő múltja. 51. A légnyomás egyik mértékegysége. 52. TBC. 53. Almafajta. 54. Kedvelt díszcserje, sárga lecsüngő virágfürtjei vannak. 57. Csupasz nyakú és nagy csőrű húsevő madár. FÜGGŐLEGES: 1. A hidrogén és a kén vegyjele. 2. A trójai háború hőse. 3. Délszláv kép. 4. Az élen járó. 5. Olimpiai bajnok amerikai úszónő. 6. A mangán vegyjele. 7. TN. 8. Egyik helyen sem. 9. Magasra tart. 10. Az összeadás szava. 11. A régi cs betű. 12. Alkonyodás, sötétedés. 13. A színdarabban játszik. 16. A Gorkij-idézet második része (zárt betűk: R, H, O, T, A). 17. Dunántúli megyénk. 21. Haragra gerjeszt. 22. Tápláló ital. 23. Az ebéd ideje. 24. Hibázik az írásban. 26. Lehanyatlik, lekonyul. 29. Szóösszetételek előtagjában: egy. 30. Görög mondás alak, Trója utolsó királya. 32. A meleg hatására kettéválik. 33. Vagyontárgy. 34. Tarisznya, áltatvető. 36. Elkergető. 37. Borából híres község. 38. A Gorkij-idézet befejező része (zárt betűk: M, T). 42. Gyakori magyar családnév. 43. A hélium és a bór vegyjele. 44. Így is lehet „találni” valamit. 46. Elváláskor szokásos köszöntés szavakkal. 47. Bolívia fővárosa. 49. Pázsit. 50. Költemény. 52. Híres prágai templom. 53. Az egyik színes tvrendszer. 55. Biztatás. 56. Évszak. 57. Kínai területmérték. Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 16. és 38. számú sorban levő Gorkijidézet megfejtése. Júniusi számunkban megjelent keresztrejtvény megfejtése: (Alkoss művész, merj, lángolj!) Beszéded legyen világosan szóló!) A helyes megfejtést beküldők közül sorsolással könyvutalványt nyertek: Herczeg Oszkárné, Vác; Tőkési Lajosné Buda; Böröcz Jánosné, Szekszárd; Garda Sándor, Devecser; Bognár Ferencnél Kőszeg; Takács Dezső, K Kisvárda; Szigeti Ls Ajka; Doncsecz József, Dorog; Tóth Lajos, Vác; Mórát Péterné, Elek; Kováts Géza, Szeged; Tolnai Dezső, Siklós; Her Judit, Bélapátfalva; Váradi Éva, Budapest; Sepsi János, Cegléd. MUNKÁSOK XXV. évf. 7/1982. július A Munkásőrség központi lapja # Megjelenik havonta Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: HAYPAL TIBOR • Szerkesztő: VADÁSZ FERENC • Tördelőszerkesztő: LENGYEL ZOLTÁN Kiadja a Munkásőrség Országos Parancsnoksága # Felelős kiadó: GÁTI JÓZSEF Szerkesztőség: 1374 Budapest V., Guszev utca 25. # Telefon: 319-911 # Terjeszti a Magyar Posta Készült a Zrínyi Nyomdában: 82.2527/270 Felelős vezető: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató ISSN 0133-16711 Ára: 2 forint INDEX: 25 609 31