Munkaügyi Szemle, 2004 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2004-10-01 / 10. szám

ILO INFORMATION akinek sima, intakt a bőre, so­vány, jó alakú, szimmetrikusak az arcvonásai. Ezek a jelek vitali­tást feltételeznek. A férfiaknál még fontos a derék- és csípőbő­ség, amely akkor attraktív, ha 0,9:1 arányú. Ez az ideális alkat magas tesztoszteron szintre, az ezzel együtt járó szexuális poten­ciálra és testi erőre utal. A nők­nél az ideális arány 0,7:1, ami termékenységet jelez. Minél nagyobb a termet, annál több a jövedelem A testmagasság is felfelé segíti az embert a karrier lépcsőn. Már csak abból kiindulva is, hogy a képzettségi szint és a testmagas­ság között nyilvánvaló az empiri­kus összefüggés. Felmérések sze­rint a német egyetemisták átlag­ban három centiméterrel nagyob­bak azon kortársaiknál, akik szak­munkásképzőt végeztek. Ehhez jön még az az eredmény, hogy a vizsgált férfiak közül azok, akik 1,82 cm-nél magasabbak voltak átlagban éppen 6 százalékkal ma­gasabb fizetést visznek haza, mint az átlagos testmagasságú kollégá­ik. Erre a megállapításra a londo­ni Guildhall egyetem kutatója ju­tott 11 ezer megkérdezett adatai­nak feldolgozása után. Egészség, okosság, testmagas­ság - a karrierturbó csak akkor kapja el az embert, ha bizonyos mintának megfelel. Férfias jegyek — a markáns áll, széles váll, sötét szem írisz vagy szögletes homlok - a munkahelyen a vezetői ké­pességek „megjelenési formái”­­nak tekintettek. Egy okos nőnél a szépség hátrány is lehet. Ta­pasztalatok szerint a babaarcú, nőies nőket gyakran mind egy kalap alá veszik és nehezen hi­szik el róluk, hogy a nőiességü­kön kívül más jó tulajdonságuk is van. A nőies jegyek — telt keb­lek, szív alakú arc, hosszú, szőke haj - mindenféle asszociációra késztetik a környezetet, amelyek azonban semmilyen összefüggés­ben sincsenek a személy szakmai kompetenciáival. A vizsgálatban maguk a sze­mélyzeti vezetők is bevallották, hogy egy különösen nőies jelent­kezőt automatikusan keresztkér­dések sora elé állítják, míg a másik, hegyes állú, hátraszorított hajú hölgy jelentkezőt a beszél­getés alatt hosszan hagyják, hogy sikereiről meséljen. A tükörsima homlok nem előnyös A haj mint karriereszköz, az arc mellett a másik nagyon fon­tos szereplő a hierarchiában való hegymenetben, fontosabb, mint a jól megválasztott ruha. A nők­nél - a klisével ellentétben - a barna hajszín vezet 34 százalék­kal a 32 százalékos szőke haj előtt, míg a fekete, a vörös egya­ránt csak közepes érdeklődésre tart számot 15-20 százalékával. Ez ügyben a saarlandi egyetem 5500 embert kérdezett meg és értékelte ki a válaszokat. A férfiaknál a barna színt tart­ják a legattraktívabbnak 50 szá­zalék feletti indexszel, náluk a vörös „szörnyen rossz” értékelést kapta. Az elsődleges megítélés­ben azonban a férfiaknál nem a hajszín a döntő, hanem a haj mennyisége, azaz van-e egyálta­lán haja az illetőnek. Az előnyös külsővel foglalkozó pszichológus kutatók felmérése szerint, amikor személyzeti vezetőknek és szak­mai vezetőknek átadtak egy élet­rajzokkal és hozzá tartozó, de manipulált fotókkal (ugyanaz a személy hajjal és haj nélkül is szerepelt) ellátott albumot, félig vagy teljesen kopasz jelölte­­­ket 1:3 arányban nem hívták meg egy személyes találkozásra, vagy ha találkoztak velük, őket kevésbé karrierorientáltnak, vagy kevésbé kreatívnak értékelték hajkoronával rendelkező társaik­kal szemben. Nagyon érdekes az a jelenség is, hogy habár a jelöl­tekről csak arckép volt látható az albumban, az értékelők a „haja­sakat általában négy évvel fiata­­labbnak és 5-10 centivel maga­sabbnak képzelték el „hajatlan” társaikkal ellentétben. A kopaszokról viszont lega­lább annyi jót mondanak, hogy családapáknak a legjobbak. Ez azonban nem előnyös megállapí­tás. A háttérben az rejlik, hogy az általános vélemény szerint egyszerűen nincs más terület, amelyben őket jónak gondolják. Ha valakit a génjei nem hoz­tak előnyös helyzetbe, nem kell azonnal kétségbe esnie. A mun­kahelyi szépségversenyben nem csak a legszebbek kaphatnak pontokat. Megint a saarlandi egyetem szakemberei mutatnak rá arra, hogy nem csak az átla­gon felüli vonzó „pofikákat” érté­kelik bizonyos vonatkozásokban. Igaz, hogy intellektus, nyitottság és öntudat tekintetében a szépek kapták a legtöbb pontot, viszont az átlagosak olyan jellemvoná­sokkal dicsekedhetnek, mint tu­datos, kiegyensúlyozott vagy csa­patszellemű. Egy másik attraktivi­­tás kutatótól származik a kijelen­tés, hogy kit tartunk szépnek, az egyáltalán nem automatizmus eredménye. Hogy valaki meg­kapja a „jól néz ki” jelzőt, az csak 30 százalékban függ az ob­jektív szépségétől. További 20 százalékot tesznek ki a megítélő elvárásai és a legnagyobb részt, 50 százalékot az ő személyes szimpátiája, vonzalma az értéke­lendő személy iránt. A legszebb benyomás sem használ, ha nem talál visszhangra a másik félnél. Az emberi agy egy kimondott szót már 140 ezred másodperc alatt feldolgoz. Figyelemre méltó azonban, hogy a fülünknek nem az a fontos, amit mondunk, hanem ahogyan mondjuk. Egy kimondott mondat hatása 38 százalékban a hang minőségétől függ, tehát a hang­­súlyozástól, hangszíntől, artikulá­ciótól, és 55 százalékban a han­got kísérő gesztikulálástól és mi­mikától. A kimondott szavak tar­talma csak 7 százalékban befo­lyásolta a megítélést. 2004. OKTÓBER 34

Next