Munkaügyi Szemle, 2004 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
ILO INFORMATION akinek sima, intakt a bőre, sovány, jó alakú, szimmetrikusak az arcvonásai. Ezek a jelek vitalitást feltételeznek. A férfiaknál még fontos a derék- és csípőbőség, amely akkor attraktív, ha 0,9:1 arányú. Ez az ideális alkat magas tesztoszteron szintre, az ezzel együtt járó szexuális potenciálra és testi erőre utal. A nőknél az ideális arány 0,7:1, ami termékenységet jelez. Minél nagyobb a termet, annál több a jövedelem A testmagasság is felfelé segíti az embert a karrier lépcsőn. Már csak abból kiindulva is, hogy a képzettségi szint és a testmagasság között nyilvánvaló az empirikus összefüggés. Felmérések szerint a német egyetemisták átlagban három centiméterrel nagyobbak azon kortársaiknál, akik szakmunkásképzőt végeztek. Ehhez jön még az az eredmény, hogy a vizsgált férfiak közül azok, akik 1,82 cm-nél magasabbak voltak átlagban éppen 6 százalékkal magasabb fizetést visznek haza, mint az átlagos testmagasságú kollégáik. Erre a megállapításra a londoni Guildhall egyetem kutatója jutott 11 ezer megkérdezett adatainak feldolgozása után. Egészség, okosság, testmagasság - a karrierturbó csak akkor kapja el az embert, ha bizonyos mintának megfelel. Férfias jegyek — a markáns áll, széles váll, sötét szem írisz vagy szögletes homlok - a munkahelyen a vezetői képességek „megjelenési formái”nak tekintettek. Egy okos nőnél a szépség hátrány is lehet. Tapasztalatok szerint a babaarcú, nőies nőket gyakran mind egy kalap alá veszik és nehezen hiszik el róluk, hogy a nőiességükön kívül más jó tulajdonságuk is van. A nőies jegyek — telt keblek, szív alakú arc, hosszú, szőke haj - mindenféle asszociációra késztetik a környezetet, amelyek azonban semmilyen összefüggésben sincsenek a személy szakmai kompetenciáival. A vizsgálatban maguk a személyzeti vezetők is bevallották, hogy egy különösen nőies jelentkezőt automatikusan keresztkérdések sora elé állítják, míg a másik, hegyes állú, hátraszorított hajú hölgy jelentkezőt a beszélgetés alatt hosszan hagyják, hogy sikereiről meséljen. A tükörsima homlok nem előnyös A haj mint karriereszköz, az arc mellett a másik nagyon fontos szereplő a hierarchiában való hegymenetben, fontosabb, mint a jól megválasztott ruha. A nőknél - a klisével ellentétben - a barna hajszín vezet 34 százalékkal a 32 százalékos szőke haj előtt, míg a fekete, a vörös egyaránt csak közepes érdeklődésre tart számot 15-20 százalékával. Ez ügyben a saarlandi egyetem 5500 embert kérdezett meg és értékelte ki a válaszokat. A férfiaknál a barna színt tartják a legattraktívabbnak 50 százalék feletti indexszel, náluk a vörös „szörnyen rossz” értékelést kapta. Az elsődleges megítélésben azonban a férfiaknál nem a hajszín a döntő, hanem a haj mennyisége, azaz van-e egyáltalán haja az illetőnek. Az előnyös külsővel foglalkozó pszichológus kutatók felmérése szerint, amikor személyzeti vezetőknek és szakmai vezetőknek átadtak egy életrajzokkal és hozzá tartozó, de manipulált fotókkal (ugyanaz a személy hajjal és haj nélkül is szerepelt) ellátott albumot, félig vagy teljesen kopasz jelölteket 1:3 arányban nem hívták meg egy személyes találkozásra, vagy ha találkoztak velük, őket kevésbé karrierorientáltnak, vagy kevésbé kreatívnak értékelték hajkoronával rendelkező társaikkal szemben. Nagyon érdekes az a jelenség is, hogy habár a jelöltekről csak arckép volt látható az albumban, az értékelők a „hajasakat általában négy évvel fiatalabbnak és 5-10 centivel magasabbnak képzelték el „hajatlan” társaikkal ellentétben. A kopaszokról viszont legalább annyi jót mondanak, hogy családapáknak a legjobbak. Ez azonban nem előnyös megállapítás. A háttérben az rejlik, hogy az általános vélemény szerint egyszerűen nincs más terület, amelyben őket jónak gondolják. Ha valakit a génjei nem hoztak előnyös helyzetbe, nem kell azonnal kétségbe esnie. A munkahelyi szépségversenyben nem csak a legszebbek kaphatnak pontokat. Megint a saarlandi egyetem szakemberei mutatnak rá arra, hogy nem csak az átlagon felüli vonzó „pofikákat” értékelik bizonyos vonatkozásokban. Igaz, hogy intellektus, nyitottság és öntudat tekintetében a szépek kapták a legtöbb pontot, viszont az átlagosak olyan jellemvonásokkal dicsekedhetnek, mint tudatos, kiegyensúlyozott vagy csapatszellemű. Egy másik attraktivitás kutatótól származik a kijelentés, hogy kit tartunk szépnek, az egyáltalán nem automatizmus eredménye. Hogy valaki megkapja a „jól néz ki” jelzőt, az csak 30 százalékban függ az objektív szépségétől. További 20 százalékot tesznek ki a megítélő elvárásai és a legnagyobb részt, 50 százalékot az ő személyes szimpátiája, vonzalma az értékelendő személy iránt. A legszebb benyomás sem használ, ha nem talál visszhangra a másik félnél. Az emberi agy egy kimondott szót már 140 ezred másodperc alatt feldolgoz. Figyelemre méltó azonban, hogy a fülünknek nem az a fontos, amit mondunk, hanem ahogyan mondjuk. Egy kimondott mondat hatása 38 százalékban a hang minőségétől függ, tehát a hangsúlyozástól, hangszíntől, artikulációtól, és 55 százalékban a hangot kísérő gesztikulálástól és mimikától. A kimondott szavak tartalma csak 7 százalékban befolyásolta a megítélést. 2004. OKTÓBER 34