Munkaügyi Szemle, 1938 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
XII. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1938 JANUÁR 1. szám SZERKESZTI: . FŐMUNKATÁRS: ELŐFIZETÉS J ÁRA ÉVI 24 P. • POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZ. 57.282 • MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN munkaügyi szemle MUNKAÜGYI, EGÉSZSÉGIÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP Dr. PFISTERER LAJOsfc' KOVRIO BÉLA eovetemi maoántanár SZERKESZTŐSÉG TEátVÍBOHIVATAL : VIII., FIUMEI-ÚT 19/B ТШШ10ПВ1ГО$11/$1. A szociális gondolat térfoglalása Magyarországon.* Ha Assurtól a modern idők roppant arányú nagy olvasztóig a történelem széles országútján hömpölygő tömegek hétköznapi sorsának alakulását kísérjük figyelemmel, hatalmas gesztusok emlékével találkozunk, amelyekkel az emberi együttélést igazító közhatalom hol önmaga erősítésére, hol egy magasabb eszme szolgálatában, hosszabb-rövidebb időre védelmet nyújtott mindazoknak, akik létének egyetlen alapja a munka. Ezek a gesztusok szaporodnak, egymásba folynak, rendszerré válnak, az emberi együttlét sűrűsödésével, komplikálódásával, a társadalom életének egyre fokozódó sokrétűségével. Minden változás dacára változatlan a tettek oka, a gesztusok rúgája, a cselekvést mozgató erők : az érdek és az eszme. A társadalmi fejlődés folyamán, a szociális cselekedeteknek ez a kettős hajtóereje eggyé olvad, az eszme az érdek szolgálatába lép, az érdek eszmévé finomul. Ki tudná ma érdek- és eszmeelemeire bontani egy nagy szociális berendezés eszmei hátterét. Ki tudna bizonyságot tenni arról, hogy mennyiben politikai becsvágy a birtoklásért aggódó félelem, a közéleti taktika. Az embertárs szeretete, a nemzet, mi több, az Isten dicsőségének ernyedetlen akarása lakozik-e a jogszabályokká merevedett népvédelmi rendszerek mögött? De nem is ez a fontos. A fontos a lényeg: az érdek tartóssága, egyetemessége vagy korlátoltsága, abszolút vagy relatív jelentősége. Mert ha egyetlen még oly erős társadalmi csoport múló érdeke ad lendületet és súlyt a szociális cselekvésnek, az ilyen osztálypolitika szociális fellobbanása hirtelen gyorsan tűnő jólét magaslataira felvethet eddig az élet árnyékos oldalán didergő, alig figyelembe vett népcsoportokat, de a társadalmi erőknek egyetlen osztály javára koncentrálása olyan egyensúlybomlást támaszt, amely rövidesen megsemmisíti az ilyen osztálypolitikának minden gazdaságilag megalapozatlan »szociális« vívmányát. Nem így, ha a közhatalom társadalmi akarata a nemzet egészéből, tehát a legszélesebb, még alakulásban levő társadalmi érdekegység teljességéből táplálkozik és bár fontolva, de mindig a létező adottságokra építve szüntelenül az egészre figyelemmel építi ki a nemzet egzisztenciáinak megfelelő szociális berendezkedést. Ez utóbbi a magyar szociál. A középeurópai kérdés iránt külföldiek részéről mindsűk ebben megnyilatkozó érdeklődés jelentős része a magyar népvédelemre, ennek mértékére, intézményeire és eredményeire irányul, minthogy a nyugateurópai eszmekörben élő politikusok és közírók elsősorban a kulturális és szociális viszonyokon keresztül ítélik meg az egyes társadalmak viszonylagos jelentőségét. Ilyen érdeklődés gyakorta olyan különben magas kultúrájú egyének előtt nyilatkozik meg, akiknek nem volt alkalmuk a maga nagy összefüggéseiben megismerni Magyarország szociálpolitikai berendezkedését, miért is ezeknek vélünk szolgálatot teljesíteni, amikor főmunkatársunk tollából közöljük ezt a tanulmányt, amely elősegíti a hazai szociális viszonyok iránt érdeklődő külföldiek szakszerű tájékoztatását. A Szerkesztőség. 1 .