Műszaki Közlöny, 1929 (1. évfolyam, 5-12. szám)
1929-05-06 / 5. szám
MŰSZAKI KÖZLÖNY A Magyar Műszaki Szövetség hivatalos lapja ( Amstblatt des Verbandes Ungarischer Techniker Elektrotechnikai göp-, fém-, építészeti-, ia és vegyipar) szaklap TECHNISCHE ZEITSCHRIFT Fachblatf für Elekirolechnische-,Maschinen-, Melall-, Bau-, Holz- und Chemische Indrustrie Felelős szerkesztő és kiadó: A szerkesztőbizottság elnöke: Szerkesztő : SZAKÁTS ISTVÁN dr. leányfalvi LINGEL KÁROLY SZÁSZ BÉLAszövetségi jogtanácsos m. kir. kormányfőtanácSOS, szövetségi elnök a Magyar Műszaki Szövetség ügyvezetője Előfizési ára :^Egés^évr^2^peng^ — Félévr^^^ pengő* *^Szerkesztőség'"é^da^H ivatal: Budapest, V., Mérleg utca 2. Magyar Műszaki Szövetség országos nagygyűlése és kiállítása Irta: leányfalvi LINGEL KÁROLY m. kir. kormány főtanácsos, a Magyar Műszaki Szövetség országos elnöke Szövetségünk választmánya nagy tetszéssel és magasrendű kari érdekeink iránti megértéssel fogadta el javaslatunkat, mely szerint f. év őszén országos nagygyűlést hívunk össze, és ugyanakkor demonstratív kiállítás keretei között bemutatjuk a felsőipariskolai képzettség ipari eredményeit. A kongresszuson tudományos színvonalú előadásokat és kariérdekű fejtegetéseket fognak hallani az ország minden részéből egybesereglő kartársak. Méltóságteljes, mindnyájunkat egyaránt érdeklő esemény, kari maniesztáció lesz a nagygyűlés, melyre beinvitáljuk a magyar közélet minden tényezőjét, mert dokumentálni akarjuk, hogy a felsőipariskoláknak és végzettjeiknek a belföldi ipari termelésben és a szaktudományok fejlesztésében rendeltetésük és hivatásuk van. A gép-, vas-, építészeti-, vegyi- és faipari szakon végzett kartársak között egyetlen egy sem akadt, ki ne lelkesedett volna a megvalósítandónak ítélt ötletért. Természetesnek találom ezt az összhangot, hiszen egy új társadalmi tömörülés első kiállásáról, kazérdekű megmozdulásáról van szó. Nemes szempontok, közérdekű célok lebegnek előttünk, Csonka-Magyarország speciálisn nehéz társadalmi és gazdasági problémáinak egyike kétségkívül a felsőipariskolások megfelelő elhelyezésének kérdése. Az egész műszaki világ régen tudja, hogy értékestársadalmi réteg létéről van szó, his tudniok kell azoknak is, akiknek döntősúlyú szavuk lehet kartársaink jövendő sorsának irányításában. Az országos nagygyűléssel egybebekötött kiálitás impozáns méretekben bizonyítani fogja, hogy a kar elméleti és gyakorlati képzettsége nemzetgazdaságunk tényezőivé avatja a felsőipariskolákban végzett műszaki munkaerőket és vállalkozókat. Erre a bizonyítékra tulajdonképen nem is lenne szükség, mert komoly kételkedők nincsenek, mindenki tudja, hogy értéket képviselünk és mindenki tudatában van annak, hogy a mi társadalmunk érdekeinek sérelme egy népes osztály destruálásának fogalma alá esne. Az erősek erénye, hogy nem állnak ki naponta a fórum közepére és nem kérkednek izomzatukkal. Háromnégy generációt nevelt már naggyá a felsőipariskola, minden tagja serényen dolgozott, békében és háborúban egyaránt derekasan megállta helyét és konstruktív munkájával, kis igényeivel hasznos polgára volt szegény hazánknak. Egy fél évszázad múlott el és a kar sohasem tartotta szükségesnek, hogy tudását és erejét felvonultassa. Szerény ellenséggel tehát ne vádoljon bennünket senki, ha egyszer ötven esztendőben először levetjük munkaruhánkat odaállunk a magyar közvélemény elé, hogy bemutassuk mindazt, amit a felsőipariskola elméleti és gyakorlati tudásából ma iítettünk, tehát, amit tanultunk, amit tudunk, sőt megmutatjuk a világának azt is, hogy tőlünk tanulni is lehet. * Amikor a Magyar Műszaki Szövetségnek élére állottam tudtam, hogy ka érdekeink védelmét veszem kézbe, tudtam, hogy ezen a téren sok mulasztást kell pótolni, tudtam, hogy kollégák közönyét kell megsemmisíteni és sorsdöntő tényezők rokonszenvét megnyerni. Tudtam, tehát, hogy nem kényelmes zsöllye az elnöki szék, hanem munkahely, amelyre túlórázni jár az, aki közös érdekeinkért önzetlenül dolgozni hajlamos. Magam mellett találtam kartársaim elitjét, mind szívesen kapotta fel a Szövetség eszméjét és mindegyik megtalálta a napnak azt a bizonyos huszonötödig ócskáját, melynek önzetlen munkájában összeforr. A serénykedő fiatalok tekintetéből szeretet, bizalom és tisztelet sugárzik felénk és a tettrekészség láza. Itt bűn lenne a kényelemszeretet és átokká sulyosodna a közöny! A kiváló gondolat kipattant, az elhatározás megfogamzott, a megvalósás nagy munkája megkezdődött, a siker, az eredmény nem maradhat el,ennek azonban egyetlen feltétele van: a kar valamennyi tagja megértő szeretettel fogadja és támogassa a feleipariskolások kongresszusának és kiállításának előkészületeit, ötlettel és tettel, tanáccsal és munkával segítsen bennünket önként, senki se vója ki magát, senki se szabadkozzék ez nem magánügy, ez a közösség magasrendű érdeke ! A Műszaki Közlöny hasábjain és a szervezés alatt álló országos nagybizottság útján írásban is tájékoztatni fogjuk kortársainkat a kongresszus előmunkálataiól, amelynek szívből-lélekből fakadó áldozatkész támogatására hívom és kérem mindazokat, akik velünk éreznek, akik hozzánk tartoznak, akik egy értékes táradalmi osztály nívó-produkciójának sikerét éppen olyan szív-