Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények 48. (1990)

Műszerfejlesztés - Tóthmátyás István - Dr. Illényi András - Kiss József - Komáromi Tibor - Nagy István - Olchváry Géza: Automatikus atomerőművi akusztikai és rezgésállapot megfigyelő rendszer

A cikk egy atomerőműben alkalmazható, akusztikai módszerek­re épülő diagnosztikai rendszer megvalósítását ismerteti. Tár­gyalja a diagnosztikai rendszer feladatait, az ellenőrzendő fo­lyamatok akusztikai jellemzőit, a műszaki és gazdasági köve­telményeket, az egyes funkciókat ellátó alrendszereket, s végül a hardver felépítését és működését. Áttekintés A nagy bonyolultságú és meghibásodás esetén katasztro­fális következményekkel járó gépészeti, erőművi rend­szerek biztonsági felügyeletének egyik fontos módszere az akusztikai és rezgésdiagnosztikai jelek elemzésére épü­lő állapotfigyelés. Ezen elven működő rendszerek az alap- és az előző állapotok folyamatos összehasonlításával jelzik a vizsgált technológiai berendezések felhasználhatóságát, bizton­ságát, a változó folyamatok tendenciáit, és ily mó­don csökkentik a karbantartás költségeit. A rezgésvizs­gálatra épülő hibafelismerés és elemzés a Paksi Atom­erőműnél, a legtöbb nyugati atomerőműhöz hasonlóan, az üzembehelyezés óta folyamatosan használt eljárás. A Csernobilban történt katasztrófa óta fontossága meg­nőtt. Bevezetése 1992-től a Szovjetunióban is kötelező. E diagnosztikai rendszer gazdasági haszna nehezen, vagy csak közvetve becsülhető meg. Feladata a bizton­sági rendszerekhez hasonlóan, balesetek vagy üzemza­varok bekövetkezésének megelőzése. A gazdasági elő­nyök: — a karbantartási ráfordítások csökkentése és — az üzemi biztonság növekedése. Mivel az atomerőművi blokkok termelési értéke nagy, külföldi tapasztalatok szerint a diagnosztikai rendsze­rek költségei néhány üzemzavar megelőzésével 2...4 év alatt megtérülnek. MŰSZERÜGYI ÉS MÉRÉSTECHNIKAI KÖZLEMÉNYEK 26. évf. 1990. 48. szám. p. 17-21. A hibafelismerés és a diagnózis nehézségi foka a hiba természetétől függ. Egy berendezés teljes üzemzavarát könnyű észrevenni, de mire ez bekövetkezik, már jelentős a kár. A kezdődő vagy rejtett hiba kimutatása jóval nehezebb. A korai üzemzavar-észlelés magasszintű információ gyűjtését és hatékony jelfeldolgozási módszerek alkal­mazását teszi szükségessé. A hagyományos diagnosz­tikától eltérően az újabb, fejlesztés alatt álló rend­szereket az automatizált jelfeldolgozás, kiértékelés és az oksági kapcsolatok számítógépes feltárása jellemzi. Az atomerőművi akusztikai- és rezgésdiagnosztika napjainkban kibővült tárgykörét az alábbi területekre oszthatjuk fel: — A reaktor és a reaktoron belüli berendezések, vala­mint a primerköri főberendezések működőképessé­gének és hibamentességének folyamatos ellenőrzése. — A primerköri forgógépek és a turbina rezgésvizsgálata. — Az ún. elszabadult alkatrészek és az idegen testek megfigyelése a primerkörben. — A reaktor és a primerköri hűtőközeg szivárgásának jelzése (a reaktor tömítéseinél, a tolózár biztonsági szelepeinél és a gőzfejlesztő primer és szekunder olda­la között). — A primerköri főberendezések maradék élettartamának meghatározása. — A hermetikus tér akusztikus ellenőrzése. — Az épület ellenőrzése. A fenti feladatok megoldására az általunk kidolgo­zott koncepció szerint egy-egy speciális diagnosztikai rendszer kerül kialakításra. Mindegyik feladat megol­dása, elvileg hasonló méréstechnikai eljárások ellenére is más-más módszerekkel történik. Az általunk kidol­gozott speciális diagnosztikai rendszerek azonos felépí­tésűek, feladat-specifikus jellegüket az alkalmazott ér­zékelők és feldolgozó szoftverek különbözősége jelenti. A továbbiakban a rendszerspecifikus tulajdonságokat és a felépítésbeli hasonlóságot ismertetjük. MŰSZERFEJLESZTÉS Automatikus atomerőművi akusztikai és rezgésállapot-megfigyelő rendszer TÓTH MÁTYÁS ISTVÁN-ILLÉNYI ANDRÁS-KISS JÓZSEF -KOMÁROMI TIBOR-NAGY ISTVÁN-OLCHVÁRY GÉZA 17

Next