Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények 61. (1998)
Radnai Rudolf: Műszeügyi projekt Pakisztánban
Műszerügyi projekt Pakisztánban RADNAI RUDOLF A fejlődő és átmeneti gazdaságú országok alapvető érdeke, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi kereskedelembe, amihez a nemzetközi színvonalnak megfelelő termékekre van szükség. A termékek minőségének meghatározása mérőműszerek nélkül lehetetlen, ezért a műszerek használata ezekben az országokban is egyre jobban előtérbe kerül mindenekelőtt az ipari termelésben, a távközlésben, a mezőgazdaság, az egészségügyben és az oktatásban. Ugyanakkor általánosnak mondható, hogy ezekben az országokban hiányoznak, vagy rendkívül gyengén fejlettek a műszerek karbantartásával, javításával és kalibrálásával kapcsolatos háttérszolgáltatások. A probléma jelentőségét felismerve az MTA-MMSZ egy komplex műszerügyi és méréstechnikai szolgáltatásokat biztosító intézményt fejlesztett ki (Stokum-system). Ez a rendszerszerűen kialakított intézmény az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) megítélése szerint hatékony megoldást jelent a fejlődő országokban felmerülő komplex műszerügyi problémákra. A Stokum-system egyik fontos eleme a prospektustárra és számítógépes műszernyilvántartásra épülő műszer- és méréstechnikai szaktanácsadás. Magyarországon 1960 óta van Országos Műszernyilvántartás az MTA-MMSZ-nél. A nyilvántartás először karton-rendszerű volt, majd 1975-ben számítógépre került. Az adatgyűjtés 1976 és 1991 között a Központi Statisztikai Hivatal jóváhagyásával, annak egységes statisztikai rendszerébe építve történt, rendszeres félévenkénti bekérés alapján. A gazdasági dereguláció során 1991. január 1-i hatállyal megszűnt a bejelentési kötelezettség, azóta a bejelentés önkéntes alapon történik, évente egy alkalommal. Az érdekeltséget az adja, hogy bejelentőink részére ingyen vagy jelentős kedvezménnyel adunk információt az adatbázisból, illetve műszerbeszerzési szaktanácsot az adatbázisra támaszkodva. Ez az adatbank jelenleg mintegy 50 ezer nagy értékű műszer adatait tartalmazza, ezek összértéke mint MŰSZERÜGYI ÉS MÉRÉSTECHNIKAI KÖZLEMÉNYEK 61. szám, 1998. egy 25 milliárd forint. Jól jellemzi az adatállomány szakmai értékét az a kiragadott tény, hogy abban 150 elektronmikroszkóp, 108 tömegspektrométer és 42 magmágneses rezonanciás spektrométer (NMR) is szerepel. A bejelentés alsó értékhatára jelenleg 500 eFt bruttó műszerérték, 1993 előtt ez 100 eFt volt. Az MTA-MMSZ Vállalkozási Irodája foglalkozik a modul-felépítésű műszerközpont-koncepció külföldön történő értékesítésével és az értékesítés előkészítésével. Ennek keretében került sor a szaktanácsadási modulhoz tartozó műszernyilvántartó program angol nyelvű változatának (Computer-based Instrument Registry, CIR) kidolgozására. Az MTA-MMSZ mintegy 40 éves tapasztalatára alapuló vállalkozási tevékenysége keretében 1993-ban egy pakisztáni UNIDO projekt során, pakisztáni igényre alapozva az MTAMMSZ javaslatára megfogalmazásra került a National Electronic Equipment and Scientific Instruments Register (NEESIR) létesítésére vonatkozó pakisztáni kérés. 1994 januárjában az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) delegációja Pakisztáni látogatáson vett részt. A látogatás hivatalos protokollja többek között rögzítette, hogy pakisztáni fél műszaki segítséget kért az IKM-től a NEESIR létrehozásában. Az UNIDO 1997 júliusában hirdette meg a feladat végrehajtására vonatkozó felhívást, majd a az MTA-MMSZ Kft.-t jelölték ki a feladat végrehajtására. A projekt jóváhagyott dokumentuma 3 feladatot fogalmaz meg: műszerügyi politikát körvonalazó tanulmány elkészítését, az MTA-MMSZ által kifejlesztett számítógépes műszernyilvántartás adaptálását, és műszerügyi szolgáltatásokat ismertető rendezvények megtartását Islamabadban. Az MTA-MMSZ által kifejlesztett számítógépes műszernyilvántartás képezi az alapját a projekt megvalósítása során elkészítendő NEESIR rendszernek. A projekt első fázisában helyszíni felmérés során ismerkedtünk meg azokkal a speciális körülményekkel, amelyeket figyelembe kellett venni a CIR program adaptálásához.