Műút, 2017 (62. évfolyam, 59-64. szám)

2017 / 3. szám (61.) - Balogh Anett - Imre Ámbris - Körösztös Gergő - Leber Veronika - Maier Péter - Miklya Csanád - Pencs Attila - Rékai Anett - Szilágyi Sára - Weeber Luca Borbála: Kismonológ

KISMONOLÓG 60 Július 5. — az év 186. napja Már megint itt, színházi büfé, a nap csupán negyedik whiskyje. Kiélt előadóként már elfogadott az alkoholiz­mus. Kiélt női előadóként már elfogadott az alkoholizmus és az anorexia. A másoknak feltett keresztkérdések halmaza elvonja a figyelmet a hibáimról. Ezt tartják bennem különlegesnek. Velem szemben a tanítványom igyekszik kinyögni pár mondatot, amitől reményei szerint majd olvasottnak gondolom. Ő volt a legjobb je­lentkezőm, pedig ő sem jó. Műveletlen és buta. Felelősségteljes tanárként most akkor meghívom egy sörre. Komolyan Kőbányait kér és mellé cigit sodor? Már megint egy csóró, 17 éves költőcsemete. Látom, ahogy beszél hozzám, de csak a következő pohár által bevitt kalóriatartalomra gondolok, így tudom életben tartani a testem. A trükk működik, olyan számomra, akár egy balesetelhárítási műszaki zsebkönyv. Senki sem érti, de mégis fontos. A következő önsegítő könyvem első oldalára persze felírom majd, hogy „Szeresd magadat, mert csak egyszer élhetünk!” Egyfajta önkielégítés, mikor közhelyekért fizetnek. Olyan ez, mint egy prostituált elját­szott orgazmusai. Érzem, ahogy kicsúszik a pohár a kezemből, csattan a földön, és ha a velem szemben ülő diák megkérdezi, mi történt, azt mondom majd, hogy hagyja csak. Szilágyi Sára

Next