Népművelődés, 1951 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-01 / 1. szám
böző körök arra törekednek, hogy a dolgozó tömegek komoly iskolái legyenek. Azok a művészi körök, amelyekben a termelésben működő munkások, parasztok és értelmiségiek dolgoznak, arra szolgálnak, hogy kifejlesszék a tömeg művészi érzékét, ízlését és kellemes pihenésre nyújtsanak alkalmat. A művészi tevékenység a dolgozó tömegeket bevonja a közös kultúrmunkába. Ez már nemcsak a természetes alkotó tehetségek felfedezését szolgálja, hanem kiváló eszköze a szocialista nevelésnek is. A színjátszó, irodalmi, zenei körökbe a széles tömegekből mind újabb erők kapcsolódnak be. Ezek a széles tömegekből felemelkedett elemek a népet szolgálják, részt vesznek a tömegek kultúrával telített pihenője megszervezésében, s a szocializmusért vívott szívós harc szellemében nevelik őket. Minél nagyobb figyelmet fordítanak ezeknek a köröknek a munkájára, minél jobban szervezik őket, a kultúrotthonok, klubok, s általában minden kulturális nevelőintézmény annál több aktivistát tud majd bevonni munkájába, s annál hamarább válik az illető szakszervezet, vagy falusi kultúrotthon magas színvonalon mozgó kultúr életének gyújtópontjává. A jól megszervezett, jól előkészített műsorú összejövetel lelkesíti, jó hangulatra deríti az embereket, alkotó munkára serkenti őket és segíti a felmerülő nehézségek leküzdésében. Egy jó előadást kísérő színdarab, szavalat, vagy énekszám hatalmas tömegnevelő eszköz. De mindezt az új, felsőbbrendű, magas ideológiai színvonalon mozgó új művészetnek kell megteremtenie. Az ideológiai színvonal nélküli kultúranyag, amely szűk képet nyújt az életről, s kiagyalt, nem való tényeket mutat be, kárt okoz azoknak, akik előadják, s azoknak is, akik szemlélik. A széles dolgozó tömegek egyre nagyobb igényekkel lépnek fel a kultúranyagot illetően. Szívesen élveznek olyan színdarabot, költeményt, vagy dalt, amely mélyebben és reálisabban hatol be az ember életének mélységeibe. A dolgozó tömegeknek olyan irodalmi és művészi alkotásokat kell nyújtani, ami szakadatlanul emeli, fokozza, fejleszti öntudatát és művészi ízlését. Az ilyen művészi, irodalmi alkotás az emberekben a most épülő új élet iránti szeretetet ápolja, s a dolgozó tömegeket az ötéves terv végrehajtására, a nehézségek leküzdésére, a szocializmus építésére, s a béke megvédésére mozgósítja. Ennek az anyagnak hazánkban a szocializmus építése problémáiból kell fakadnia. Kultúrforradalmunknak, tömegkultúránknak követelményei tették szükségessé e kulturális, művészi anyagot nyújtó folyóirat kiadását, amelyre minden kultúr-nevelő intézményünknek szüksége van nevelőmunkája során. A „NÉPMŰVELŐDÉS“ arra törekszik, hogy megnyerje élenjáró íróink közreműködését. A színdarabszerzők, költők, elbeszélők, ifjú írók és zeneszerzők ezzel a folyóirattal elégítik ki dolgozó népünk legszélesebb rétegeinek, tömegeinek igényeit, így alapozza az írószövetség irodalmi és művészeti tevékenységét a tömegkultúra és nevelés szolgálatában álló intézményekre. Nagy feladatot töltenek be ezzel íróink, s hozzájárulnak a tömegkultúra emeléséhez, valamint a népi tehetségek felvirágzásához. A NÉPMŰVELŐDÉS“ a tömegek kultúrmunkájához, törekvéseihez és életéhez fűzi tevékenységét. Az írás művelői a folyóiratokon át látják el tanáccsal a tömeget, segítik művészi tevékenységében, s ugyancsak a folyóirat útján veszik át a tömeg indítványait, javaslatait. A NÉPMŰVELŐDÉS“ támogatja és fejleszti az alkotó kezdeményezést, folklórt és a helyi népi termékeket, így kétszeres fejlődési folyamat alakul ki. A „NÉPMŰVELŐDÉS“ egyre jobbá válik, a művészet és művelődés pedig mindjobban népünk dolgozó tömegei közé hatol. ROŞIANU MIHAIL a Román Népköztársaság minisztertanácsa mellett működő Kulturális Intézmények Bizottságának elnöke.