Népművelődés, 1951 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-01 / 1. szám

böző körök arra törekednek, hogy a dolgozó töme­gek komoly iskolái legyenek. Azok a művészi körök, amelyekben a termelés­ben működő munkások, parasztok és értelmiségiek dolgoznak, arra szolgálnak, hogy kifejles­szék a tö­meg művészi érzékét, ízlését és kellemes pihenésre nyújtsanak alkalmat. A művészi tevékenység a dolgozó tömegeket be­vonja a közös kultúr­munkába. Ez már nemcsak a természetes alkotó tehetségek felfedezését szolgálja, hanem kiváló eszköze a szocialista nevelésnek is. A színjátszó, irodalmi, zenei körökbe a széles tömegekből mind újabb erők kapcsolódnak be. Ezek a széles tömegekből felemelkedett elemek a népet szolgálják, részt vesznek a tömegek kultú­rával telített pihenője megszervezésében, s a szocia­­lizmusért vívott szívós harc szellemében nevelik őket. Minél nagyobb figyelmet fordítanak ezeknek a köröknek a munkájára, minél jobban szervezik őket, a kultúr­otthonok, klubok, s általában minden kultu­rális nevelőintézmény annál több aktivistát tud majd bevonni munkájába, s­ annál hamarább válik az illető szakszervezet, vagy falusi kultúrotthon magas szín­vonalon mozgó kultúr élet­ének gyújtópontjává. A jól megszervezett, jól előkészített műsorú összejövetel lelkesíti, jó hangulatra deríti az embe­reket, alkotó munkára serkenti őket és segíti a fel­merülő nehézségek leküzdésében. Egy jó előadást kísérő színdarab, szavalat, vagy énekszám hatalmas tömegnevelő eszköz. De mindezt az új, felsőbbrendű, magas ideológiai szín­vonalon mozgó új művészetnek kell megteremtenie. Az ideológiai színvonal nélküli kultúranyag, amely szűk képet nyújt az életről, s kiagyalt, nem való tényeket mutat be, kárt okoz azoknak, akik előad­ják, s­ azoknak is, akik szemlélik. A széles dolgozó tömegek egyre nagyobb igé­nyekkel lépnek fel a kultúranyagot illetően. Szíve­sen élveznek olyan színdarabot, költeményt, vagy dalt, amely mélyebben és reálisabban hatol be az ember életének mélységeibe. A dolgozó tömegeknek olyan irodalmi és­ művészi alkotásokat kell nyújtani, ami szakadatlanul emeli, fokozza, fejleszti öntudatát és művészi ízlését. Az ilyen művészi, irodalmi alko­tás az emberekben a most épülő új élet iránti szere­­tetet ápolja, s a dolgozó tömegeket az ötéves terv végrehajtására, a nehézségek leküzdésére, a szo­cializmus építésére, s a béke megvédésére mozgó­sítja. Ennek az anyagnak hazánkban a szocializmus építése problémáiból kell fakadnia. Kult­úr­forradalmunknak, tömegkultúránknak kö­vet­elményei tették szükségessé e kulturális, mű­vészi anyagot nyújtó folyóirat kiadását, amelyre minden kultúr-nevelő intézményünknek szüksége van nevelőmunkája során. A „NÉPMŰVELŐDÉS“ arra törekszik, hogy megnyerje élenjáró íróink közreműködését. A szín­darabszerzők, költők, elbeszélők, ifjú írók és zene­szerzők ezzel a folyóirattal elégítik ki dolgozó né­pünk legszélesebb rétegeinek, tömegeinek igényeit, így alapozza az írószövetség irodalmi és mű­vészeti tevékenységét a tömegkultúra és nevelés szolgálatában álló intézményekre. Nagy feladatot töltenek be ezzel íróink, s hozzájárulnak a tömeg­­kultúra emeléséhez, valamint a népi tehetségek fel­virágzásához. A NÉPMŰVELŐDÉS“ a tömegek kultúrmun­­kájához, törekvéseihez és életéhez fűzi tevékeny­ségét.­­ Az írás művelői a folyóiratokon át látják el ta­náccsal a tömeget, segítik művészi tevékenységében, s ugyancsak a folyóirat útján veszik át a tömeg in­dítványait, javaslatait. A NÉPMŰVELŐDÉS“ támogatja és­ fejleszti az alkotó kezdeményezést, folklórt és a helyi népi termékeket, így kétszeres fejlődési folyamat alakul ki. A „NÉPMŰVELŐDÉS“ egyre jobbá válik, a művészet és művelődés pedig mindjobban népünk dolgozó tömegei közé hatol. ROŞIANU MIHAIL a Román Népköztársaság miniszterta­nácsa mellett működő Kulturális Intéz­­mények Bizottságának elnöke.

Next