Művelődés, 1958 (11. évfolyam, 1-12. szám)

5. szám

N­A RENDEZŐ IS VOLNA !. . . A nagyszalontai rajoni művelődési ház műkedvelői közül az eddigi or­szágos versenyeken a fővárosi dön­tőig csak a táncosok és énekszólisták jutottak el. De senkit sem tett elbi­­zakodottá a siker, vagy letörtté a si­kertelenség. Ezzel magyarázható az, hogy a legutóbbi versenyek befejezte után visszaesés nélkül állandóan mű­ködtek az összes műkedvelő csoportok. Vidor Miklós igazgató és Jámbor La­os művészeti irányító új körök és tanfolyamok szervezésével igyekezett kielégíteni a város lakosainak egyre növekvő művelődési igényét. Az el­múlt télen is négy színjátszó, két népi tánccsoport, két zenekar, egy román és egy magyar nyelvű agitációs bri­gád és irodalmi kör működött a rajoni művelődési házban. A színjátszók a már meglévő gazdag repertoár mellett újonnan betanult mű­sorral készülnek az V. Országos Szín­játszó Fesztiválra. Áprilisban Csizma­­rek Mátyás: „Bujócska“ című vígjáté­­kát, májusban pedig Kodolányi János. ..Földindulás“ című drámáját, június­ban Mirea­ Kovács: „Az utolsó vonat“ című színművét mutatják be. Ezeket a darabokat a környék ma­­­gyarlakta falvaiban, Terikén, Árpádon, Bélfenyéren is bemutatják majd. Leg­lényegesebb akadály a rendezőhiány, ezért az újabban végzett tanítók, ta­nárok közül kevesen vállalják a szín­­darabok rendezésének sok felkészültsé­get igénylő munkáját. ★ A KÉSÉSNEK TÖBB OKA VAN A tartományi néptanács tanügyi és művelődési osztályának a versenyekre vonatkozó átiratát csak március 27-én kapták meg! A versenyek szabályzatát nem sokkal előtte, s csak román nyel­ven ... Még szerencse, hogy a közeli verseny híre nem érte váratlanul a rajon műkedvelő színjátszó csoportjait. Már hónapok óta készültek a tarto­mányi ifjúsági fesztiválra s így téli tevékenységükkel megszerezték a jogot a benevezésre: a csoportok túlnyomó többsége február 1.—április 1. között a szabályzatban előírt három nyilvá­nos előadásnál többet is tartott, s na­gyobb részük — noha ez nem kötelező feltétel — legalább két vendégszerep­lésen is volt. A csoportok benevezésének tehát nem volna akadálya ... , ha a szabályzat nem utalna olyan szigorúan a beneve­zési ívek kitöltésére. Mert ebből keve­set kaptak, mindössze hatvanat. S néha egy ilyen „semmiség“ is aka­dályt jelent. Jó, hogy erre is találtak megoldást: a falucsoportoknak küldtek egyet-kettőt, s akiknek már nem jutott, maguk készítenek másolatot. E „sem­miség“-hez fűzhetnénk bíráló megjegy­zést, de a lényeg az, hogy a jövőben előzzük meg az ilyen akadályokat s a nemzetiségi csoportok részére küld­jünk idejében anyanyelvükön kiadott szabályzatokat. Néha a szabályzat ismeretétől, megértésétől függ a ver­seny sikere. A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG TÁRGYILAGOSSÁ­G­A Berekméri Géza, a közművelődési kérdésekkel foglalkozó tanfelügyelő mesélte: — Noha a szabályzatban erre alig van utalás, a helyes műsorválasztás s az előadások művészi színvonala mellett biztosítani szeretnék azt is, hogy kis és nagy, valamint kezdő és régebbi csoportok egyenlő eséllyel vehessenek részt a versenyen. A nyá­­rádremetei körzetből például Vármező Részvényessel versenyez, noha nem tószomszédok. A bíráló bizottságot pe­dig a hodosi körzetből verbuváljuk, így kívánjuk biztosítani a bíráló bi­zottságok elfogulatlanságát, tárgyila­­gosságát. A versenyszakaszok száma okoz na­gyobb gondot: 99 művelődési otthon ennél jóval több csoportot jelent (a vegyes lakosságú községek legalább 2—2 csoporttal neveznek be a ver­senyre). A szabályzatban előírt szaka­szok szerint kb. 45—59 csoport szere­pelne a rajoni döntőn. Emiatt úgy­nevezett körzeti szakaszokat kell, hogy közbeiktassunk. A verseny ezeken is „kieséssel“ folyna, s a második körzeti szakaszig több bíráló bizottság tevé­kenykedne, hogy az egész versenyt az előírt időpontok határán belül meg­rendezhessük. A rajoni döntőn és a megelőző kiegészítő szakaszon,­­ amelyen még mindig legalább tíz­­tizenkét csoport szerepel —, már ugyan­az a bíráló bizottság vesz részt. HOGY FEDEZIK A" KÖLTSÉGEKET ? Lehet, hogy nem egyedülálló, min­denesetre érdekes és szerintünk is he­lyes elképzelésük van a marosiaknak a versennyel járó költségek fedezésére. A rajon területén már most elég nagy az érdeklődés a csoportok tevékenysége iránt. A versenyek népszerűsítéséről megfelelően gondoskodnak (színes, von­zó plakátokat is csináltattak). S mivel az már régebb megállapított dolog, hogy a falusi emberek nemcsak, hogy szívesen megnézik, de jobban is ér­tékelik a beléptidíjas előadásokat, a rajoni ügyosztály elhatározta: a köz­ségi és körzeti versenyeket lehetőleg délutáni órákban, estefelé rendezik meg, hogy azon a falusi dolgozók is részt vehessenek. Az előadásokat pedig olcsó helyárakkal ugyan, de beléptidíjjal tartják. Mi lesz a jövedelemmel?... A bevételekből 15 százalékot juttat­nak a vendéglátó művelődési otthon­nak, kifizetik a vendégcsoport szállítási költségeit, a tiszta jövedelmet pedig a tartomány általános versenykiadásai­nak (díjak, szállítási és ellátási költ­ségek) fedezésére fordítják... MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY A Magyar Autonóm Tartomány leg­nagyobb rajonjában — a 99 falusi művelődési otthont számláló Maros rajonban — későn láttak hozzá a J. L. Caragiale Színjátszó Fesztivál megszervezéséhez. AKIK TÚLJUTOTTAK KÖZSÉGI TALÁLKOZÓKON Sepsiszentgyörgy rajonban a március 2-iki választások tiszteletére befejezték a színjátszó csoportok I. L. Caragiale Fesztiváljának községi találkozóit, 81 színjátszócsoport, 335 szavaló és mű­vészi felolvasó, 24.600 néző részvéte­lével. A versenyen résztvevő csoportok műsorpolitikájában örvendetes javulás észlelhető az elmúlt versenyekhez ké­pest. A tartományi Alkotások Háza­ által javasolt és a színházaktól köl­csönzött darabok szerepeltek műsoru­kon. A színdarabok 70 százaléka egy­­felvonásos volt. Legtöbbet előadott da­rabok közé tartoztak: a Nászajándék, Felsült javasasszony, Csipkevölgy, Ami megér egy almát. A háromfelvonáso­­sok közül legkedveltebbek a Szeptem­ber, a Tanítónő és a Sári bíró. Indo­kolt volt tehát a közönség rendkívüli érdeklődése, mindenütt zsúfolt nézőtér előtt folytak a versenyek. A rajoni szakaszt a következő négy központban akarják megrendezni: Nagy­­borosnyó, Uzon, Sepsiszentgyörgy, Bá­rót. Az I. L. Caragiale Színjátszó Fesz­ivál rajoni találkozóit összekötik az ifjúsági fesztivállal, délelőttönként mű­vészi műsor, délutánonként sportver­seny lesz. (s) ★ ÉS NÉHÁNY S­ÍR A FALVAKBÓL Kápolnásfalubó! (Udvarhely rajon) írja Lőrincz Bálint, a művelődési ott­hon igazgatója: „Három darabot pró­bálunk, Kormos Gyula Nászajándék, Sarkadi­­Imre: Szeptember című műveit és a Sóvidéki lakodalmast Hajdú Zol­tán összeállításában. A legsikerültebb előadással veszünk majd részt a ver­senyen.“ Vargyason (Udvarhely rajon) Nagy Endre tudósítása szerint a Művelődés­ből választottak műsoranyagot, a „Határidő előtt“ című színművet. (A baj az, hogy tudtunkkal ilyen című da­rab nem jelent meg folyóiratunkban.) Csík­szentta­náson az „Igaz történet“ előadásával készülnek a színjátszók. (Mintha ezzel a címmel nem találkoz­tunk volna az ajánlott darabok so­rában. Szerző?!) Az erdőgyaraki színjátszók két dara­bot készítenek elő, Csehov: Medve és Kormos Gyula: Csipkevölgy című egy­­felvonásosát. (Ha az előadás is olyan jó lesz, mint a műsorválasztás, sike­rük lesz a versenyen.) A Bardóciak is Kormos Gyula: Csip­kevölgyével és K. Szabó István: Vőle­gény a garatban című darabjával­ ké­szülődnek. Nagysolymosról és Siklódról — le­vel­ezőink tudósítása szerint — egyet­len színjátszócsoport sem vesz részt a versenyen. (Nagyon szeretnénk hinni, hogy tudósítónk tévedett és nem a színjátszócsoportok. Hiszen a nagysoly­­mosi színjátszók múlt évben bemutatott darabjai (Csikós, Cigány, Sári bíró, Tanítónő) egytől-egyig szerepelnek az ajánlott darabok között. 53

Next