Művelődés, 1966 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1966-05-01 / 5. szám
következő előadás hangzott el a művelődési otthonokban és az olvasókörökben : „A mezőgazdaság feladatai és távlatai Gyulafehérvár rajonban“. Április végén kulturális-nevelési rendezvények (előadások, gazdasági számvetési estek, tapasztalatcserék stb.) ciklusa kezdődött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkaszervezésének javítási útjairól, a közös vagyon gyarapításáról, a föld körültekintő kihasználásáról, a kemizálás és az öntözéses művelés jelentőségéről a hektárhozam szempontjából, a munkaegység értékének növeléséről és a pótjavadalmazásról, a fejlett gabonatermesztési, állattenyésztési és zöldségtermesztési módszerekről stb. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabályzatának népszerűsítése során széles körű munkásságot fejthetünk ki a szövetkezeti demokrácia elmélyítése, a parasztság alkotó kezdeményező szellemének ösztönzése szolgálatában. Az utóbbi időben sok kérdezz—felelek esten érdekes véleménycsere alakult ki a közgyűlések szerepének emeléséről, a brigád- és csoportfegyelem erősítéséről, az újítószellem és a felelősségérzet fokozásáról. Hasonló akciókkal népszerűsítették a szövetkezeti, parasztok öregségi, illetőleg munkaképtelenségi nyugdíjazásának egységes rendszerét, amelyet nemrégiben az egész országban bevezettek. Amint Farkas László elvtárs, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek rajoni szövetsége tanácsának alelnöke kijelentette : „Gyulafehérvár rajonban a mezőgazdasági propaganda mind differenciáltabban, szövetkezeti gazdaságonként folyik, minden egyes munkaközösség kulcsproblémáira összpontosul. Tövisen például, ahol az állattenyésztési részleg fejlesztése és erősítése a legnagyobb mértékben foglalkoztatja a parasztokat“ — folytatta — „a probléma a művelődési intézmények központi célkitűzései közé tartozik. Ugyanezt mondhatjuk a szövetkezetek más gazdasági célkitűzéseiről is, ezek szintén meghatározzák az agrotechnikai ismeretek terjesztésének mikéntjét. A gyümölcstermesztés fejlesztésének kérdésével foglalkozunk Diód, Benedek, Krakkó, Borosbocsárd, Magyarigen, Sárd községben, a zöldségtermesztési tapasztalatok gyarapításával Ompolykisfalud, Sárd községben, a több mint 230 hektár öntözéses művelésével az egész rajon viszonylatában stb. A rajoni előadókollektíva, a párt és az állami aktivisták, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kongresszusának volt részvevői, a kilenc tudományos brigád (ebből hármat állattenyésztési kérdésekre szakosítottunk) rendszeresen népszerűsíti a párt- és állami dokumentumokat, harcol a szocialista mezőgazdaság erősítésére irányuló párt- és kormánypolitika valóra váltásáért, a tavaszi és nyári mezőgazdasági teendők idejében történő, minőségi elvégzéséért, a szövetkezeti parasztok szocialista gondolkodásmódjának és a szocialista tulajdonosi magatartásának kialakításáért.“ Sárd és Alsóváradja községben élénk művelődési tevékenységet tapasztaltunk. Sárdon az utóbbi hónap során érdekes rendezvényeket tartottak. A helybeli szövetkezeti parasztok többek között találkoztak Ion Milaciuval, a mezőgazdasági szövetkezet elnökével, a mezőgazdaságii termelőszövetkezetekkongreszszusának küldöttével, gazdasági számvetési estet tartottak az első sürgősségi szakaszba tartozó mezőgazdasági munkákról, amelyet Vasile Bica agrármérnök vezetett, kérdezz—felelek versenyt rendeztek a mezőgazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztéséről (ennek keretében dokumentumfilmmel és agrotechnikai könyvekkel is megismerkedtek), brigádprogramot hallgattak végig az eddigi eredményekről és a további távlatokról. Alsóváradján a művelődési otthon munkanaplójából megismerkedtünk a gazdag tematikai tervvel. Ioachim Suciu, a művelődési otthon igazgatója részletesen ismertetett néhány nagy sikerű rendezvényt. Elmondotta, hogy kérdezz—felelek esteket tartottak a művelődési otthonban és a tíz olvasókörben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kongresszusa dokumentumainak fő kérdéseiről. „Aki tud, válaszol“ versenyt „A mezőgazdaság az MKP IX. kongresszusa dokumentumainak fényében“ címmel, gazdasági számvetési esteket a munkaegység értékének növeléséről és a pótjavadalmazásról, amelyet Liviu Petroiu agrármérnök vezetett, művészi műsorokat szerveztek, amelyek közül a legsikerültebb a műkedvelő együttesek „A tavaszt köszöntjük“ témájú versenye volt. Mindezek ellenére a községekben megállapítottuk, hogy néha bürokratikusan állítják össze a munkaterveket, a programokat, a művelődési otthon igazgatója vagy a könyvtáros formálisan, egyedül foglalkozik ezzel, nem kéri ki a vezetőtanács, a lektorok, a hallgatóság, a nagyközönség véleményét, ami többször rögtönzéshez, felületességhez, ahhoz vezet, hogy a művelődési intézmények néha nem tudnak eleget tenni a dolgozók igényeinek, hogy néha igen fontos népszerűsítésre váró témákat, sőt egész problémaköröket mellőznek. Hiányosság az is, hogy ezekben a községekben nincs egybehangolva a művelődési intézmények (művelődési otthon, könyvtár, mozi) valamint a nő- és ifjúsági szervezetek tevékenysége, ami természetesen negatívan hat ki a munka minőségére és hathatósságára. Vitathatatlan azonban, hogy Gyulafehérvár rajonban gyümölcsöző kulturális nevelőmunka folyik és értékes tapasztalat gyűlt fel. Ennek ellenére nyugodtan elmondhatjuk, hogy a fel nem tárt lehetőségek még nagyok. Figyelmesebben tanulmányozni kell a parasztság igényeit, amit közvéleménykutatással, tanácskozásokkal stb. lehetne elérni. Ily módon bővíteni lehetne a tematikát, tökéletesíteni lehetne a népszerűsítési eszközöket, formákat és módszereket. A munkában sokkal inkább figyelembe kell venni a hallgatók foglalkozását, életkorát, műveltségi fokát, társadalmi hovatartozásukat, nézeteiket, magatartásukat stb. E megkülönböztetés alapján folyamatos, találó munkát kell kifejteni korszerű módszerekkel, eszközökkel és formákban. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a differenciált tevékenységhez a szervezőknek és az előadóknak nem csupán tágas szakismeretekkel és általános műveltséggel kell rendelkezniük, de pedagógiai, pszichológiai, szociológiai felkészültséggel is. Gondoskodnunk kell arról, hogy munkánk megfeleljen a hallgatóság érdeklődési körének, pontosabban annak, ami érdekli vagy ami kellene hogy érdekelje. Következésképpen az egész kulturális nevelő munkát tudományos alapokra kell helyezni, szüntelenül tanulmányozzuk az emberek szellemi szükségleteit, gondoskodjunk valamennyi rendezvény gazdag eszmei tartalmáról. Amint Victor Pasteanu elvtárs, a rajoni néptanács végrehajtó bizottságának elnöke megjegyezte, „a párt a jelenlegi szakaszban sokrétű feladatokat tűzött ki 24