Művelődés, 1966 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1966-05-01 / 5. szám

következő előadás hangzott el a művelő­dési otthonokban és az olvasókörökben : „A mezőgazdaság feladatai és távlatai Gyulafehérvár rajonban“. Április végén kulturális-nevelési rendezvények (előa­dások, gazdasági számvetési estek, ta­pasztalatcserék stb.) ciklusa kezdődött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkaszervezésének javítási útjairól, a közös vagyon gyarapításáról, a föld kö­rültekintő kihasználásáról, a kemizálás és az öntözéses művelés jelentőségéről a hektárhozam szempontjából, a munka­egység értékének növeléséről és a pót­javadalmazásról, a fejlett gabonater­mesztési, állattenyésztési és zöldségter­mesztési módszerekről stb. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabályzatának népszerűsítése során széles körű munkásságot fejthetünk ki a szövetkezeti demokrácia elmélyítése, a parasztság alkotó kezdeményező szelle­mének ösztönzése szolgálatában. Az utóbbi időben sok kérdezz—felelek es­ten érdekes véleménycsere alakult ki a közgyűlések szerepének emeléséről, a brigád- és csoportfegyelem erősítéséről, az újítószellem és a felelősségérzet fo­kozásáról. Hasonló akciókkal népszerűsítették a szövetkezeti, parasztok öregségi, illető­leg munkaképtelenségi nyugdíjazásának egységes rendszerét, amelyet nemrégiben az egész országban bevezettek. Amint Farkas László elvtárs, a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek rajoni szövetsége tanácsának alelnöke kije­lentette : „Gyulafehérvár rajonban a mezőgazdasági propaganda mind diffe­renciáltabban, szövetkezeti gazdaságon­ként folyik, minden egyes munkaközös­ség kulcsproblémáira összpontosul. Tö­visen például, ahol az állattenyésztési részleg fejlesztése és erősítése a legna­gyobb mértékben foglalkoztatja a pa­rasztokat“ — folytatta — „a probléma a művelődési intézmények központi cél­kitűzései közé tartozik. Ugyanezt mond­hatjuk a szövetkezetek más gazdasági célkitűzéseiről is, ezek szintén megha­tározzák az agrotechnikai ismeretek ter­jesztésének mikéntjét. A gyümölcster­mesztés fejlesztésének kérdésével fog­lalkozunk Diód, Benedek, Krakkó, Bo­­rosbocsárd, Magyarigen, Sárd község­ben, a zöldségtermesztési tapasztalatok gyarapításával Ompolykisfalud, Sárd községben, a több mint 230 hektár öntözéses művelésével az egész rajon viszonylatában stb. A rajoni előadó­kollektíva, a párt és az állami aktivis­ták, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek kongresszusának volt részvevői, a kilenc tudományos brigád (ebből hár­mat állattenyésztési kérdésekre szako­sítottunk) rendszeresen népszerűsíti a párt- és állami dokumentumokat, harcol a szocialista mezőgazdaság erősítésére irányuló párt- és kormánypolitika va­lóra váltásáért, a tavaszi és nyári me­zőgazdasági teendők idejében történő, minőségi elvégzéséért, a szövetkezeti parasztok szocialista gondolkodásmódjá­nak és a szocialista tulajdonosi maga­tartásának kialakításáért.“ Sárd és Alsóváradja községben élénk művelődési tevékenységet tapasztaltunk. Sárdon az utóbbi hónap során érdekes rendezvényeket tartottak. A helybeli szövetkezeti parasztok többek között ta­lálkoztak Ion Milaciuval, a mezőgazda­­sági szövetkezet elnökével, a mezőgaz­daságii termelőszövetkezetek­­kongresz­­szusának küldöttével, gazdasági szám­vetési estet tartottak az első sürgősségi szakaszba tartozó mezőgazdasági­ mun­kákról, amelyet Vasile Bica agrármér­nök vezetett, kérdezz—felelek versenyt rendeztek a mezőgazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztéséről (ennek kereté­ben dokumentumfilmmel és agrotechni­kai könyvekkel is megismerkedtek), bri­gádprogramot hallgattak végig az ed­digi eredményekről és a további távla­tokról. Alsóváradján a művelődési ott­hon munkanaplójából megismerkedtünk a gazdag tematikai tervvel. Ioachim Suciu, a művelődési otthon igazgatója részletesen ismertetett néhány nagy si­kerű rendezvényt. Elmondotta, hogy kérdezz—felelek esteket tartottak a mű­velődési otthonban és a tíz olvasókör­ben a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek kongresszusa dokumentumainak fő kérdéseiről. „Aki tud, válaszol“ ver­senyt „A mezőgazdaság az M­KP IX. kongresszusa dokumentumainak fényé­ben“ címmel, gazdasági számvetési es­teket a munkaegység értékének növelé­séről és a pótjavadalmazásról, ame­lyet Liviu Petroiu agrármérnök veze­tett, művészi műsorokat szerveztek, a­­melyek közül a legsikerültebb a műked­velő együttesek „A tavaszt köszöntjük“ témájú versenye volt. Mindezek ellenére a községekben megállapítottuk, hogy néha bürokratiku­san állítják össze a munkaterveket, a programokat, a művelődési otthon igaz­gatója vagy a könyvtáros formálisan, egyedül foglalkozik ezzel, nem kéri ki a vezetőtanács, a lektorok, a hallgató­ság, a nagyközönség véleményét, ami többször rögtönzéshez, felületességhez, ahhoz vezet, hogy a művelődési intéz­mények néha nem tudnak eleget tenni a dolgozók igényeinek, hogy néha igen fontos népszerűsítésre váró témákat, sőt egész problémaköröket mellőznek. Hiá­nyosság az is, hogy ezekben a községek­ben nincs egybehangolva a művelődési intézmények (művelődési otthon, könyv­tár, mozi) valamint a nő- és ifjúsági szervezetek tevékenysége, ami termé­szetesen negatívan hat ki a munka mi­nőségére és hathatósságára. Vitathatatlan azonban, hogy Gyula­­fehérvár rajonban gyümölcsöző kultu­rális­ nevelőmunka folyik és értékes ta­pasztalat gyűlt fel. Ennek ellenére nyu­godtan elmondhatjuk, hogy a fel nem tárt lehetőségek még nagyok. Figyelme­sebben tanulmányozni kell a parasztság igényeit, amit közvéleménykutatással, tanácskozásokkal stb. lehetne elérni. Ily módon bővíteni lehetne a tematikát, tökéletesíteni lehetne a népszerűsítési eszközöket, formákat és módszereket. A munkában sokkal inkább figyelembe kell venni a hallgatók foglalkozását, élet­korát, műveltségi fokát, társadalmi ho­vatartozásukat, nézeteiket, magatartásu­kat stb. E megkülönböztetés alapján fo­lyamatos, találó munkát kell kifejteni korszerű módszerekkel, eszközökkel és formákban. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a differenciált tevé­kenységhez a szervezőknek és az elő­adóknak nem csupán tágas szakismere­tekkel és általános műveltséggel kell rendelkezniük, de pedagógiai, pszicho­lógiai, szociológiai felkészültséggel is. Gondoskodnunk kell arról, hogy mun­kánk megfeleljen a hallgatóság érdek­lődési körének, pontosabban annak, ami érdekli vagy ami kellene hogy érdekel­je. Következésképpen az egész kulturá­lis nevelő munkát tudományos alapokra kell helyezni, szüntelenül tanulmányoz­zuk az emberek szellemi szükségleteit, gondoskodjunk valamennyi rendezvény gazdag eszmei tartalmáról. Amint Victor Pasteanu elvtárs, a ra­joni néptanács végrehajtó bizottságának elnöke megjegyezte, „a párt a jelenlegi szakaszban sokrétű feladatokat tűzött ki 24

Next