Művelődés, 1971 (24. évfolyam, 1-12. szám)
3. szám
BÉLYEGGYŰJTÉS KÉK DUNA Elmélyíteni egyetlen tematikát, erre törekszik ma a legtöbb bélyeggyűjtő, mert nem is tarthat lépést a kiadványok áradatával. Újabban sokan gyűjtenek mini-tematikát (pl. aláírások, motorkerékpárok, világítótornyok, hangszerek, fegyverek stb.), eredetire törekedve a tornyosuló rengetegben. Sajátost kínál a gyűjtőnek Európa második legnagyobb, nyolc országot átszelő folyama, melyet a Fekete Erdőtől kezdve torkolatáig Donau, Dunai, Duna, Dunay, Dunárea, Dunay és Dunaj néven ismernek. Eredetétől Passauig, ahonnan nagyobb járművek számára is hajózható, Duna menti város bélyegen csak egy szerepel . Ulm látképe 1920-ban kiadott két címleten jelent meg Württemberg „népi állam“-ban (1924-től a weimari Németország egységes bélyegei voltak érvényesek ebben az országrészben is). Maga a Duna először Ausztriában szerepelt bélyegen — névleg, nem ábrázolásban. Az Első Dunai Gőzhajózási Társaság (Erste k.k.pr. Donau Dampfschiffahrt Gesellschaft) 1866-ban engedélyt kapott az Osztrák Postától, hogy az általa szállított levélküldemények díjmentesítésére saját bélyeget bocsásson ki. A Társaság a régi ottomári birodalom, Szerbia, Bulgária és Románia dunai szakaszán működött, de ügynökségei voltak Konstantinápolyban, Szalonikiben, Odesszában és néhány dél-magyarországi helységben is. A Társaságtól 1880-ban megvonták a postai szállítási jogot. A pecsétjét ábrázoló (két horgony, felirat) bélyegek levélen díszei lehetnek egy Dunagyűjteménynek. A Társaság alapításának centenáriumáról az Osztrák Posta három szép bélyeggel emlékezett meg, ezek száz esztendő előtti dunai gőzösöket ábrázolnak. (Még régebbi dunai jármű, XVIII. századbeli látható az 1954-es bélyegnapi kiadványon.) A századforduló után számos osztrák bélyegen jelentek meg Duna menti tájképek. Bécs (Hofburg, Schönbrunn, Stephanskirche stb.), — akár Budapest vagy Belgrád — külön fejezetként szerepelhet, de talán elegendő is közvetlenül a Duna-partra és a hidakra szorítkozni. Duna-part a témája az 1935-ös forgalmi légiposta sorozat 1 Sch. névértékű címletének ; az 1962-es Állami Villamossági Vállalat 15. évfordulójára megjelent sor 1.50 Schillinges darabja az Ybbs-Persenbeug erőművet ábrázolja ; az ugyancsak 1962-ben kibocsátott forgalmi sorozat 2.50 Sch. bélyegén Linz látható Duna-híddal , Bécs Kaisermühlen felől Duna-híddal (1967), és a többi. De ott van a helye ebben a gyűjteményben a dunai iskola művészete kiállításra 1965-ben kiadott bélyegnek, az 1926-os Niebelungen-mondator Hagen és a Duna hullámai darabjának, s persze Johann Strauss arcképének, valamint szerzeménye, a Kék Duna keringő centenáriumára 1967-ben kiadott lilásbarna (?) bélyegnek is. A csehszlovák Duna-szakasz következik. Bratislava először az 1936-os forgalmi sorozat záróértékén látható. 1946-ban a légiposta sor két darabja, az 1952-ben ott rendezett bélyegkiállítás 150 koronás címlete a kikötő képével jelent meg. Csehszlovák dunai hajókkal ismertet meg 1960-ban kibocsátott három bélyeg. Duna-parti tájképet mutat be a Nemzetközi Idegenforgalmi Év alkalmából 1967-ben kiadott 1.20 koronás címlet, az 1955-ös légiposta sor 2.75 koronás darabján pedig madártávlatból látható Bratislava, hátterében ott kanyarog a Duna. A Dunakanyar városai (Vác, Szentendre, Visegrád és Esztergom) 1969-ben megjelent sorozaton láthatók. Ezek a bélyegek különböző összefüggő kombinációkkal füzetben is megjelentek, borítólapjukon térképjelzéssel. A Duna Budapestnél majdnem külön albumot igényel, 1916-tól kezdve, amikor a folyam vizében tükrözött parlament először megjelent és végezve az idei bélyegcentenáriumra kiadott propagandakiadványokkal. A Duna-part és a hidak fejezetek lehetnek ebben az albumban. A magyar főváros „Eiffel-tornya“, a Lánchíd — épen és leromboltan, majd újjáépítve — egész történelmi szakaszt illusztrál. Bélyegek és tömbök, közte az 1970-es kiadás, mely mindennél beszédesebb : a budapesti Duna-hidak 1945-ben és huszonöt évvel Magyarország felszabadulása után. A magyar Duna-bélyegek közül nem maradhatnak ki az 1913-as, 1940-es és 1965-ös árvizek károsultjainak javára kiadott bélyegek, mint ahogy a csehszlovák szakaszhoz is hozzátartozik az1965-ös emléksor. Végül, de nem utolsósorban helyet kell kapnia A Dunánál költőjét ábrázoló 1947-es bélyegnek is. A jugoszláv „Duna-anyag“ főleg Belgrádra összpontosul. Nyolcevezős 1932-ben, híd légiposta bélyegen (1937) és reflektorfényben (1938), dunai értekezlet (1948), a régi vár a Dunával (1952) stb. De szerepel a Duna Smederevonál (1932) és a Vaskapunál (1951), majd az 1965-ös jugoszláv-román közös Vaskapu-kiadvány következik : két bélyeg és egy tömb, mely mindkét országban érvényes. (Új-Hebridák angol-francia kondominium bélyegei mellett az egyetlen két ország pénznemében kifejezett postai értékcikk.) A mi dunai bélyegszakaszunk sokkal változatosabb. Először 1906-ban az I. Károly uralkodásának negyedszázados (Folytatás a 63. lapon) ERŐS LÁSZLÓ 60