Művelődés, 1982 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1982-05-01 / 5. szám

nélkül közömbös irodalmi a­­nyag. Bohózati értelmezésben már sziporkázó közjáték! Hely­zetkomikumra épített szituáci­ók, az ezeket záró harsány csat­tanók jelentik az előadás sa­­vát-borsát. No, persze, ilyen színpadi mű esetében a komédia életre keltése a legnagyobb fela­dat. A siker titka: az eredeti rendezéssel érvényesülő friss és üde játékosság.“ Nyolcan Vámfaluból Ha már felnőtt nem akadt a vámfalusi kerámia hagyo­mányainak folytatására, az iskolások vállalkoztak rá. Ne essék ki egy nemzedék sem e népi tárgyalkotás folyama­tából. Mindaddig, amíg szer­vezett formát nem találnak a vámfalusi kerámia tovább­­éltetésére, nyolc diák állt össze fazekas körbe. A koron­golás, díszítés elsajátítása nem egy vagy két nap dolga, de a diákokban annyi a lel­kesedés, bizton akad majd annyi türelem és szorgalom is, amennyi egy ilyen foglal­kozási ág tudnivalóinak el­sajátításához szükséges. Hátha kedvet kap tőlük valamelyikük nagyobb test­vére. Ki tudja? A vámfalusi kerámiát nagy kár lenne veszendőbe hagyni. Az iskolások ezt megérezték-megértették. Nagy volt a zenebena Széles jókedvet csinált a farsangoláshoz a Vargyason megrendezett téli népszoká­sok seregszemléje. Cserná­­tonban két napon át közel két évszázados lovas far­sangi szokást elevenítettek fel, de nagy volt a zenebena Lisznyóban, Bölönben, szer­te a megyében. Tudomány­népszerűsítés Dr. Matekovits György, a temesvári Tudományos­ Mű­velődési Egyetem Kisencik­lopédia kurzusának vezetője. — A szociológusok felméré­seinek eredményei világosan és egyértelműen igazolják, hogy napjainkban a tudomány tár­sadalmi tudatformáló szerepe is jelentősen megnőtt. A népek jövőbeli esélyeit többek között az is komolyan meghatározhatja, hogy közművelődésükben mi­lyen helyet foglal el a tudomány­­népszerűsítés. A szellem mun­kásainak, az értelmiségieknek mindennapi munkájukon túl fontos részt kell vállalniuk kö­zösségük tudatának formálásá­ból, céltudatos pallérozásából. Igaz, az ismeretterjesztés hatá­sában nehezen bemérhető tevé­kenység. Néhány évtizedes táv­latból vizsgálva a jelenséget azon­ban, határozottan kiderül, hogy a szakmai és az általános műveltség harmonikus integrá­lódása, szüntelen gyarapodása által eredményesebb a minden­napok szükségleteihez jobban alkalmazkodó, egyszóval érté­kesebb lesz az ember. A felnőtt­­oktatás a népnevelés egyik kötetlenebb formája, amelynek széles hömpölygésű, tartós fo­lyamatába sajátos ismereta­nyagával valamennyi tudomány­ág szervesen bekapcsolódhat, s a megfelelő világnézeti kon­zekvenciák levonásával hatha­tósan hozzájárulhat a tömegek dialektikus-materialista gondol­kodásának erősítéséhez, fej­lesztéséhez Egy fecske A vámfalusi fiatalok (Pe­tő Erika, Kovács József, Varga Gyula, Cseh Attila, Rákos Ferenc; irányítók: Suta Mária óvónő és Erdő Árpád) elmentek vendég­szerepelni Kőszegremetére és Avasújvárosba. Műsorukon román, magyar népdalok, néptáncok, könnyűzeneszá­mok, népszokások stb. szere­peltek. Most már mi legyen? A vendégjátékot viszonozni kell. Nagy tehát a készü­lődés az avasújvárosiak és kőszegremeteiek háza táján. És még mondják, hogy egy fecske nem csinál tavaszt! Adatainkat a következő lapok közleményeiből vettük: Bánya­vidéki Fáklya, Fáklya, Hargi­ta, Megyei Tükör, Szabad Szó, Szatmári Hírlap, Vörös dobogó, Vörös Zászló. Szerkesztette BÉRES KATALIN A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház rendezvény­krónikája Igazgató: Antal Miklós. Szakirányítók: Harca Katalin, Kreutzer Erika Str. Zalomit nr. 6. Telefon 16 25 79 Január 14. Dr. Imreh István előadása: Orbán Balázs és a hely­­történet. Házigazda: Dr. Demény Lajos. Január 15. Beczássy Antal festőművész kiállításának megnyi­tása. Bevezetőt mondott Sántha Imre keramikus. Ágoston István zongoraművész fellépése. Műsoron: Muszorgszkij Egy kiállítás képei. Január 25. Székely lakodalom. A bukaresti Magyar Tannyelvű Líceum diákjainak műsora. Február 1. Bitay András fiatal grafikus kiállításának megnyi­tása. Bevezetőt mondott Mezei József műkritikus, a Művelődés szerkesztője. Február 11. Találkozás Eugen Jebeleanu költővel. Házigazda: Szász János. Február 16. Mozart Fesztivál. Az Omnia együttes hangversenye. Vezényelt Marin Soare. Február 19. Vetró András szobrászművész kiállításának megnyi­tása. Február 23. Dr. Toró Tibor atomfizikus előadása: A modern fizika filozófiai kérdései. Ágoston István Bartók Béla Szabadban című művét játszta. Március 2. Haydn és Brahms művei a Bartók Béla Klubban. Műsorvezető Kreutzer Erika. Március 4. József Attila költészetének szentelt lírai est. Fel­lépett Mráz Lajos versmondó és a Petőfi Sándor Művelődési Ház színjátszó csoportja. Március 9. Guttman Szabolcs műépítész hallgató op-art kiállí­tásának megnyitása. Bevezetőt mondott Mezei József, Bács Lajos karmester Kodály Zoltánról beszélt, Guttmann Szabolcs Kodály Zoltán zon­gorára írott műveiből adott elő. Március 15. Szilágyi Domokos költészetének szentelt lírai est. Fellépett Hadházi Zsuzsa és a Petőfi Sándor Mű­velődési Ház színjátszó csoportja. Március 16. Kerestély Zsolt szerzői estje. Felléptek: Kiss Éva, Gina Patrașcu. Házigazda: Józsa Erika. Közremű­ködött a Ricsaj Együttes. Március 18. Csaba Péter szólóestje. A művészt bemutatta Pin­tér Lajos. Házigazda: Antal Miklós. Március 19. A Ricsaj Együttes műsora. Március 22 — 23. Szonáta-sorozat. Műsoron Beethoven, Brahms, F­ranck művei. Március 25. Találkozás Bodor Pállal. Az író Svájci villa c. regé­nyének megvitatása. Házigazda: Horváth Andor irodalomkritikus. A Hét főszerkesztőhelyettese. Március 26. A Hargita Művészete Szövetkezet kiállításának megnyitása. A szövetkezet alkotóinak termékeit Barabás István elnök, Körösi Orsolya textilterve­ző, Sántha Imre keramikus mutatta be. Közremű­ködtek: Kiss Rita, Dombi Enikő, Kreutzer Erika, Ágoston István. 23

Next