Művelődés, 1983 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
VADRÓZSÁK Huszonkét éves volt Petőfi Sándor, amikor 1845-ben Szénfy Gusztáv két Petőfi-szövegre zenét komponált. Azóta a zeneszerző-nemzedékek egész sorát foglalkoztatta Petőfi költészete. Kézenfekvő itt Benkő András érdekes könyvészetére utalnunk, amelyben a hazai, tehát romániai zeneszerzőktől megzenésített Petőfi-verseket vette számba: adatai szerint csak a századforduló éveitől nem kevesebb, mint 67 Petőfi-költemény megzenésítésére került sor. A megzenésített versek egy része még Petőfi életében átkerült a nép ajkára, a szövegek többé-kevésbé folklorizálódtak, olyannyira, hogy önállósult népi változatokként élték tovább a maguk külön életét. Terne Lajos 1930-ban megjelent munkájában már 51 Petőfi-vers folklorizálódásáról adott hírt. Azóta a folklorizációs folyamattal foglalkozó munkák száma szépen gyarapodott. Itt most csak a hazai közlemények futólagos áttekintésére vállalkozom. Elsőként két olyan tanulmányt kell megemlítenem, amelyekben a szerzők egy-egy Petőfi-vers elnépiesedett változataival foglalkoznak. Faragó József a Fürdik a holdvilág az ég tengerében című vers alapján keletkezett székely népballadáról közölt érdekes adatokat, Mitruly Miklós pedig a Szerelem, szerelem című Petőfi-vers folklórösszefüggéseit vizsgálta. Az élő néphagyományból (friss gyűjtésből) származó Petőfi-dalokkal két újabb írás foglalkozott. Almási István a kolozsvári népzenei archívum anyagából tett közzé elnépiesedett Petőfi-dalokat, Kallós Zoltán pedig kalotaszegi, illetve mezőségi falvakban gyűjtött anyagot publikálta. A sort most már népballadakiadványokkal folytathatom. Három balladagyűjteményben (Háromszéki népballadák; Szatmári népballadák; Elindultam hosszú útra) is találunk adatokat Petőfi: Alku című versének balladaváltozatairól. A folklorizáció jelenségét alaposan és sokoldalúan taglalja Jagamas János és Faragó József a Romániai magyar népdalok című gyűjtemény jegyzetanyagában. Könyvükben a szerzők több Petőfi-vers folklorizálódott változatát is közölték. Almási István szintén tudósít néhány elnépiesedett Petőfi-strófáról a mai Szilágyság népzenéjéről írott szép monográfiájában. 1973-ban Faragó József a szakirodalomban elsőként ad hírt a Szeget szeggel című vers prózai folklorizációjáról10. Ugyanő egy, a századforduló utáni években keletkezett énekes füzet alapján is közöl elnépiesedett Petőfistrófákat11. Írásának legfőbb érdeme, hogy ismételten felhívta a figyelmet a kézírásos énekeskönyvekben rejlő értékekre. Lényegében tehát régi, történeti anyagot tett közzé. Jelen közleményemben magam is ilyenszerű anyag bemutatására vállalkozom. Néhány évvel ezelőtt Ferencz Levente VII. osztályos tanítványom kemény kötésű, 20 x 12,5 cm nagyságú füzettel ajándékozott meg. A füzet első lapján ez olvasható: „Soós József csendőr tulajdonát képező 1888. október hó 12-én Abrudbányán“. A füzet — amely eléggé csonkult példány — összesen 63 lapból áll, vagyis 126 oldalas. Az első 51 lap egyetlen kéztől származó énekeket és verseket tartalmaz. Az utolsó lapokon gazdasági jellegű (földvásárlás, adóslevél, szolgabérek) elszámolásaNévnapi köszöntő2 Emlékvers5 Énekszöveg 80 Mielőtt tovább mennénk, tisztáznunk kell Soós József néhány életrajzi adatát. Unokája, Ferencz Leventéné Soós Mária úgy tudja, hogy nagyapja 1862-ben született, s fiatalon, talán 1905-ben halt meg. A füzetben jó pár keltezett beírást is találunk, így 1888 áprilisában Abrudbányán él, a Hermánia aranybányánál teljesít szolgálatot. 1890-ben Bonyhán (Maros megye), majd 1900-tól Kibéden lakik. A füzet énekanyagát, aránylag rövid idő alatt, 1888. április 10. és 1888. október 19. között, tehát egy félév alatt írta össze. Akkor 26 esztendős volt. A szövegek között vegyesen találunk eredeti népdalokat, ismert műdalokat, valamint elnépiesedett Vörösmarty, Petőfi, Arany-verseket. Megjegyezni kívánom, hogy a költők neve sehol nem fordul elő a kéziratban, címként pedig számos szöveg fölött ezt a megjelölést találjuk: Dali. A füzet tíz elnépiesedett Petőfi-verset tartalmaz, s ez a rögzített énekszövegeknek mintegy 12,5 %-a. Számszerűségében tehát szép anyag; Petőfi századvégi nagy népszerűségének kézzelfogható bizonyítéka. Most ismerkedjünk meg az énekes füzet Petőfi-verseivel. A szövegeket szó szerint közlöm, mindössze a strófikus szerkezetet állítottam helyre ott, ahol a lejegyző a versszakbeosztást mellőzte. Megtartottam a Soós József által adott címeket, alcímként, zárójelben azonban megadom a Petőfi-versek pontos címét, hogy az olvasó könnyebben tájékozódhasson. 1. Dali (Távolból) Kis lakáska áll a Dunamentén, a mily drága e lakáska nékem könyben úszik két szemem pilája vala hányszor emlékszem relája. Bár marattam volna benne végig de az embert vágyai vezérlik s vágyaimnak sor any (?) Szárnya támad, s oda hagytam szép lakó hazámat. Kínok égnek a Szülő kebelbe búcsú csókját midőn rámlehelte Kinya lángi emnem aluvának s ég gyöngy harmat szeme halóványok. Jó hazámba ismerősök mennek s jó Anyámnak tölök mit ízenjek Szójatokbe a földiek halesetek — utazástok háza közelébe. Mondjátok hogy könyeit ne öncse mert fijának kedvez a szerencse. Oh ha tudná mily nyomorban élek — meg hasadna szíve a szegénynek. 2. Álmaimban gyakran (Álmaimban gyakran...) Álmaimban gyakran látogatsz meg. Életemnek legszebb állma te, onnan van, mert rajzolásait elmém minden este véled végzi be. — Te vagy elmém végső gondolatja mielőtt lezárkózik szemem ! igy az égen mielőtt az éj jön, és a szép alkony mindég ott terem. Hejh, leányka akaródé tudni álmaimnak mi a fogalma? Rövid az de oly szép is -Látlak téged szerelemet mosolygani. Ha ez igy van, mit álmodni szoktam s Ha szeretsz tán engem oh leányad tudtomra kérlek hogy ne legyen boldogságom állom kép. ELNÉPIESEDETT PETŐFI-o kát találunk. A füzet 87 verses anyag megoszlása a következő alkotást tartalmaz. Az