Művelődés, 1995 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1995-08-01 / 8-9. szám
14L Etelka (Héderfája), Kántor István és Bölöni Géza (Szászbányán), Ferenc Magda (Szászcsávás), Baloghné Báthori Erzsébet (Bonyha), Molnár Mária (Désfalva), Szőcsné Lőrinczi Éva (Harangláb), Miklós Mária (Küküllődombó), Tóth Irma (Magyarsáros), Halmágyi Pál (Bethlenszentmiklós). A kör tagjai konferenciákon vettek részt, ahol szakdolgozatokat mutattak be, így az 1993. augusztus 31—szeptember 2. között Budapesten, 1994. március 11—13. között Mátraházán, 1994. augusztus 22—26. között Debrecenben tartott konferenciákon szakdolgozatokkal szerepeltek Adorjáni Károly, Scheitzné Füleki Júlia, Nagy László, Kántor Katalin. A kör tagjai közül 1993-ban a Magyar Néprajzi Múzeum pályázatán jutalomdíjat nyert Adorjáni Károly Halotti lakodalmas Vámosgálfalván című dolgozatával, majd első díjat nyert 1994- ben a már említett fórum által megrendezett pályázaton Temetkezési szertartási szokások a Maros megyei unitáriusoknál című írásával. Kántor Katalin dicséretet nyert 1993-ban a Kriza János Néprajzi Társaság pályázatán, Temetkezési szokások Vámosgálfalván című dolgozatával. 1991. szeptember 30-án alakult meg Kakassy Sándor és Puskás György kezdeményezésére és toborzó munkájának eredményeként az egyesület vegyeskórusa. Irányítója Iszlai László medgyesi zenetanár. Fellépéseik itthoni rendezvények alkalmával kezdődtek. Kapcsolatot teremtett kórusunk a medgyesiekkel, így 1993. május 21-én a Magyar Házban fogadtuk a medgyesi vegyeskórus tagjait, majd ezt viszonozva léptünk fel Medgyesen a Szakszervezetek Házában, 1993. november 24-én. A testvérváros Hajdúszoboszló kórusát kétszer is vendégül láttuk, hasonlóképpen a debreceni nyugdíjasok kórusát is. Emlékezetes marad az 1994. július 25—augusztus 3. között az anyaországban tartott vendégszereplésünk. Előbb Hajdúszoboszlón léptünk fel, majd sikerrel szerepeltünk Csillebércen, a Magyar Műveltség Szolgálat által rendezett Kárpát-medencei Kórustalálkozón. Végül Debrecenben énekeltünk az ottani nyugdíjas egyesület dalárdájának meghívottjaiként. Az 1970-ben alakult és Dicsőszentmárton magyar kultúréletében jelentős szerepet játszott színjátszó csoport csak időlegesen volt tagja egyesületünknek, az 1991—92-es évad elejétől 1993. július 1-ig. Ez alatt az idő alatt Vitális Ferenc rendezésében előkészítették és bemutatták Sütő András Advent a Hargitán című színművét és Tamási Áron Vitéz lélek című népi játékát, amelyekkel sikeresen szerepeltek több erdélyi helységben, valamint Hajdúszoboszlón és környékén. A színjátszó csoport önállósult, jelenleg Népszínházként működik. Tánccsoportunk 1994 tavasza óta van Gagyi Mária tanárnő kezdeményező és szervező munkájának eredményeként. Táncmester Lábadean Gyula. A fiatal tehetséges tanulókból alakult csoport fellépett Dicsőben és az Abosfalvi Vallásos Kulturális Rendezvényen. Fotókörünk kis létszámú. Folyamatban van egy kazetta-adattár létesítése, amelynek felvételei megőrzik közösségi munkánk főbb mozzanatait. Egy fotólaboratórium felszerelése és beindítása volna a soron következő feladat. (A kör felelőse Tóth Pál.) Végül, de nem utolsó sorban, az egyesület keretén belül működő Népfőiskoláról kell beszélnünk. Tulajdonképpen az 1993—94-es tanévhez igazodva indultak a Népfőiskola körei: a Hon- és népismeret (ez tulajdonképpen egy több éves magyar történelemkurzus; előadó Papp Imre), a német nyelvtanfolyam (Scheitz Endre tanár irányításával) és szabás-varrás tanfolyam (Vinczi Katalin vezetésével). Meg kell említenünk, hogy az előző években az RMDSZ kezdeményezésére francia és angol nyelvtanfolyamok is voltak. Az egyesület tagjai, illetve csoportjai (június 6—12) részt vettek a városi tanács által megrendezett Dicsői Kulturális Napok rendezvényen. Kakassy Sándor javaslatára megrendeztük a Szécsi András emlékkiállítást, író-olvasó találkozót szerveztünk Kántor Lajossal és Kötő Józseffel, részt vettünk a Kis-Küküllő menti Kórustalálkozón. Egyesületünk kapcsolatot tart Hajdúszoboszló művelődési fórumaival és a Magyar Műveltség Szolgálattal. Látogatásaik alkalmával mindig segítséget adtak nekünk, így néprajzi jellegű könyvekkel gazdagították a könyvtárat, parabola antennát és színes televíziót szereltek fel a Magyar Házban. Az ő segítségükkel vett részt kórusunk az említett csillebérci kórustalálkozón, s nekik köszönhetjük az 1994 nyarán szervezett csereüdültetést (amikor is tíz napot tölthetett Budapesten és környékén 22 dicsői gyermek, ugyanekkor velük egyidőben Dicsőszentmártonban nyaralt 24 magyarországi fiatal). Célunk tovább növelni a tagság létszámát. Szeretnénk jól működtetni meglevő köreinket: szükség és javaslat esetén újabb körökkel bővíteni egyesületünket. A fiatalság vonzását talán legfőbb feladatunknak kell tekintenünk. Ilyen értelemben a diákszínjátszó csoportot újjá kellene szerveznünk. Fiatal még egyesületünk, de reméljük amint „öregszik" egyre tartalmasabb és gazdagabb munkát fog végezni. Nem könnyű a szórványban élni, dolgozni. De érdemes! SZLOVÁCSEK IDA