Művelődés, 2002 (54. évfolyam, 1-12. szám)

11. szám

bánsági turizmus kezdeteiről. A konferencia közgyűléssel zárult, melyen elhatározták, hogy a jövő évi témakör a 20. század öröksége marad és a jövőre kiírt pályázat témája is ez lesz. A két nap folyamán összesen 27 előadás hangzott el, melyen több mint 700 személy vett részt. A vendégfőt adó aradiak kitűnő körülményeet teremtettek a konferencia számára, mely nagyban hozzájárult annak sikeréhez. Délután 18 órától a várossal ismerkedett meg a társaság, Pávai Gyula és Ujj János vezetésével, majd este hangversenyt hallgattak meg a minorita templomban. A vasárnap szak-t mai kirándulással telt. Megismer [ kedtek Temesvár műemlékeivel, Pálkovács István vezetésével, Vi [ lágoson a Bohus-kastéllyal, Boros[ jenőn a római katolikus templom[ mal és a Rákóczi-várkastéllyal. Vajda Sándor bemutatta Diószeghi László festményeit, majd megvendégelte a társaságot saját kertjében. Turulmadaras települések találkozója A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett turulmadaras emlékművek felmérő programjának ötlete 2000. október 8-án, Székelyhídon született, amikor felavatták az eredeti állapotába viszszaállított turulmadaras millenniumi emlékművet. Ekkor határozták el, hogy az adatok feldolgozásával elkészülő kötet kiadásával egyidőben megszervezik a turulmadaras emlékműves települések találkozóját. A közzétett felhívásra egész Erdély területéről érkeztek a levelek, adatokkal, rajzokkal, fényképekkel. A felmérés korántsem teljes, hisz a felhívás nem jutott el mindenüvé, s a bizottság kutatói sem tudtak eljutni a távolabbi településekre. Ennek ellenére sikerült 38 felmérést feldolgozni, melynek alapján elkészült a Partiumi füzetek 20. kötete, Turulmadaras emlékműveink címen. : * Szeptember 21-én került sor a turulmadaras települések találkozójára Székelyhídon, a református templomban. Több mint hetvenen gyűltek össze a Partium, a Bánság és Erdély, közel húsz településéről. Gavrucza Tibor lelkipásztor mint házigazda, majd Dukrét Géza a PBMEB elnöke köszöntötte a vendégeket. Bodó Zoltán helybeli plébános szolgálata után Gavrucza Tibor a templom, Nánási Zoltán Székelyhíd történetéről, Borbély Gábor a turulmadár jelképéről és a millenniumi emlékművekről tartott előadást. Ezután a könyvbemutató következett. Dukrét Géza ismertette a felmérő program sikerét, melynek eredménye a kötet. A jubileumi kötetnek méltó témája a turulmadaras emlékművek bemutatása. Majd emléklapot és a kötet tiszteletpéldányát nyújtotta át a települések képviselőinek. Többen hozzászóltak a meghívottak közül: Vékás Albert Tusnádról a kisgalambfalvi emlékműegyüttes megmentéséről, a találkozó jelentőségéről beszélt. A hét vezérre emlékeztetve hét fenyőfacsemetét hozott a Csíki-havasokból, az ezeréves határ helyéről. Hozzászólt Máthé Attila, a Petőfi Sándor Egyesület titkára Fehéregyházáról, Koncsag László plébános, Csíkszeredából, Lakóné Hegyi Éva ny. muzeolóus Zilahról, Anzik Antal tanár úrközújlakról, Cserák Béla lelkipásztor Biharról, Székely Antal tanár Ombodról, Szőcs Lajos tanító Korondról, Lőrincz Lajos alpolgármester Bihardiószegről, B. Simon György tanácsos Szilágybagosról, akik e felmérés jelentőségéről, történelmi örökségünk védelméről, a jövő generációjának neveléséről beszéltek. Az ilyen felméréseket tovább kell folytatni. Többen példaértékűnek nevezték e találkozót. Milotai János 84 éves székelyhídi lakos a hajdani emlékmű avatásáról mesélt, melynek részese volt és elénekelte az akkor elhangzott megzenésített verset a turulmadárról. A találkozó a Székelyhíd főterén található millenniumi emlékmű koszorúzási ünnepélyével folytatódott. A székelyhídi férfikórus éneke után Dukrét Géza és Gyarmati Gábor Bihart, Major Miklós a Szilágyságot, Pálkovács István a Bánságot, Bara István Szatmárt és Szőcs Lajos a Székelyföldet képviselve közösen koszorúzott, majd Nyakó József az RMDSZ Bihar megyei Szervezete nevében, B. Simon György és Balla Ferenc a Szilágybagosi Polgármesteri Hivatal nevében, Koncsag László, Ferencz Szabolcs, Tompos Sándor és Veres Judit a Csíkszentmártoni Polgármesteri Hivatal nevében hevezte el koszorúját. Koncsag László Csíkszeredai plébános szívhez szóló beszéde és imája után elénekelték a Szózatot. Ezután a társaság megtekintette a Kéri Gás-Bár doktor által összeállított kiáltást a székelyhídi emlékmű történetéről. Ebéd után meglátogatták Csokalyon a nemrég felavatott Fényes Elek-emlékparkot, Bihardiószegen az alig egy hete a talapzatára visszahelyezett Kossuth-szobrot, melyet Gellért Gyula református esperes mutatott be. Sass Kálmán 1904. április 17-én született Gálospetriben, kisbirtokos családból. Iskoláit a máramarosi, nyírbátori, majd a nagykárolyi piarista gimnáziumban végezte, utána a kolozsvári teológiai főiskolát. Két évig németországi és svájci tanulmányúton vett részt, ahol egy sor nemes eszmét sajátította el. 1931 után Sulyok István püspök mellett dolgozik,1932-ben a mezőtelegdi református egyházközség lelkészi hivatalába hívták, ahol példás munkát végzett az ősi templom rendbetételében, megalakította a nőszövetséget, legényegyletet, bibliakört. Megírta Mezőtelegd történetét. 1936-tól Érmihályfalva református lelkésze, több mint húsz évig. Itt kölcsönkönyvtárt alapított, megszervezte itt is az összes belmissziói alakulatot. A háború alatt is a magyarság sorskérdései foglalkoztattak. A hitben és a magyarsághoz való ragaszkodásban látta a megmaradás legfőbb esélyét. 1945 után megalakította a Magyar Népi Szövetség érmihályfalvi fiókját, amelynek elnöke lett. Később rá kellett döbbennie, hogy a Magyar Népi Szövetség a Román Kommunista Párt egyik fiókszervezetévé vált. Sass Kálmán lelkészi közösségszervező munkássága, páratlan tekintélye, népszerűsége az Érmelléken vörös posztó volt a hatalom számára. 1947-ben letartóztatták fasiszta magatartás, izgatás, szabotázs vádjával. Mivel 1944-ben az Érmihályfalva környékén elesett partizánokat tisztességesen eltemette, Maléter Páltól két köszönő levelet kapott. Ez mentette meg a további börtönbüntetéstől. De 1957-ben, az 1956- os magyar forradalom után, ugyanezek a levelek lettek a végzetes bizonyítékok ellene. 1957. február 5-én tartóztatták lz