Művelődés, 2011 (64. évfolyam, 1-12. szám)
2011-07-01 / 7. szám
az MTA Történelmi Bizottsága megbízásából szerk. Szilágyi Sándor. Ötödik kötet (1601-1607). MTA, Bp., 1879 BOE VI. Monumenta Comitialia Regni Transsylvanie. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Történeti bevezetésekkel az MTA Történelmi Bizottsága megbízásából szerk. Szilágyi Sándor: Hatodik kötet (1608-1614). MTA, Bp., 1880 ETA VII. 1. Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. János Zsigmond királyi könyve. 1569-1570. Erdélyi Történelmi Adatok. VII. 1. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Fejér Tamás, Rácz Etelka, Szász Anikó. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2003 ETA VIII. 1. Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei. 1222- 1599- Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Bogdánfi Zsolt, Gálfi Emőke. Erdélyi Történelmi Adatok VIII. 1. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2006 Imreh István-Pataki József: A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. In: Székely felkelés, 1595-1596. Előzményei, lefolyása, következményei. Szerk. Benkő Samu, Demény Lajos, Vekov Károly. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979, 146-190. Karácsonyi János: Új adatok és új szempontok a székelyek régi történetéhez. Erdélyi Tudományos Füzetek 9, Erdélyi Irodalmi Szemle, Minerva, Cluj-Kolozsvár, 1927 Keresztes Gyula: A berekeresztúri középkori templom. Templomaink 19. Népújság, L. évfolyam 247. (14034.) szám, 1998. december 5. Kisbaczoni Benkő Károly: Marosszék ismertetése. Kolozsvár, 1868-1869 Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. Második bővített kiadás. A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kiadása, 2000 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. IV. kötet. Marosszék. Ráth Mór kiadása, Pest 1870 Péterfi Lajos: Torboszló. A marosi egyházmegye története [IX. rész] In Az Erdélyi Ev. Ref. Egyházkerület Névkönyve az 1904-ik évre. 46. évf. Szerk. Ravasz László. Kolozsvárt, 1904. 53-58. Székl. : Székely Oklevéltár, II. kötet. 1520—1571. Szerk. Szabó Károly. Kolozsvár, 1876 IV. kötet. 1264—1707. Szerk. Szabó Károly. Sajtó alá rendezte Szádeczky Lajos. Kolozsvár, 1895 V. kötet. 1296—1603. Szerk. Szádeczky Lajos. 1896 VI. kötet. 1603—1698. Szerk. Szádeczky Lajos. Kolozsvár, 1897 VIII. kötet. 1219-1776. Közzéteszi Barabás Samu. MTA, Bp., 1934 Szekl. ÚS . Székely Oklevéltár. Új sorozat, IV. kötet. Székely népesség-összeírások. 1575-1627. Bev. és jegyz. Demény Lajos. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1997 Új sorozat, VI. kötet. Székely népesség-összeírások. 1635-1653. Bev. és jegyz. közzéteszi Demény Lajos. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2000 Új sorozat, VIII. kötet. Székely népesség-összeírások. 1680-1692. Bev. és jegyz. Demény Lajos. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006 Vass Miklós: A homoródszentpáli Kornis család. Turul. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye, Bp., 27. kötet, 1. füzet, 1909, 17-28. Vass Miklós: A királyi könyvek székely oklevelei. IV-ik közlemény. Erdélyi Múzeum, XVII. kötet, V. füzet. 1900, 295-299. Vass Miklós: A királyi könyvek székely oklevelei. IX-ik közlemény. Erdélyi Múzeum, XVII. kötet, IX. füzet. 1900, 545-551. Demeter Domokos kőfaragó Demeter Domokos éslaki kőfaragó visszaemlékezéseiből Demeter Domokos 1900-ban született Énlakán. Gyermekként szülei gazdaságában dolgozott, később a Nyikó menti falvakban kőműves inasként kereste kenyerét, így ismerkedett meg a kőfaragás fortélyaival, de ekkor a szobrászkodás még nem érdekelte. Vésőt jóval később vett a kezébe, amikor meg kellett faragnia nagyapja és apósa sírkövét. Közben világháborús emlékművek felállításánál segédkezett, az 1960-as évek közepétől folyamatosan kerültek ki műhelyéből az alakos faragású kőedények (iratok, virágtartók, kerti urnák) és állatszobrok. Ezekre figyelt fel Molnár István, a székelykeresztúri múzeum igazgatója, s vásárolt meg belőlük néhányat, majd a székelyudvarhelyi múzeum, illetve a Csíkszeredai Népi Alkotások Háza érdeklődött alkotásai iránt. A figyelem nem maradt hatástalan, ugyanis tucatszámra készültek az új szobrocskák, alkotójuk nevét hamarosan megismerték az érdeklődők, és a szakértők is nyomban felfedezték az énlaki mester páratlan tehetségét. Az 1980-as évek ele-