Művelődés, 2012 (65. évfolyam, 1-12. szám)
2012-01-01 / 1. szám
PÁLYÁZAT Az Írók Szakszervezete, az Írók Alapítványa, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata 2012. április 3-6-ig Sárvár városában megrendezi a magyar nyelvű Kárpát-medencei diákírók, diákköltők 35. irodalmi táborát. A pályázatot vers, próza és tanulmány kategóriában hirdetjük meg, és várjuk minden 14 és 18 év közötti középiskolás diák magyar nyelven írt írásait. A pályázatok maximális terjedelme 15, írógéppel, számítógéppel (14 pontos betűnagysággal), vagy kézzel írt kéziratoldal. A pályázatok beérkezésének határideje: 2012. március 2. Kérjük, hogy a pályázók postán, egy, jól olvasható példányban küldjék el munkáikat, és a borítékra kívülről írják rá, hogy melyik kategóriában pályáznak (így: „verspályázat”, „prózapályázat” vagy „tanulmánypályázat”). Tehát, aki két kategóriában is pályázik, két borítékban küldje írásait. A pályázatokat a következő - új - címünkre várjuk: Írók Alapítványa, 1097 Budapest, Lónyay utca 43. fsz. 1. Fontos, ímélen beérkező pályamunkákat - az esetleges technikai problémák miatt - nem nyomtatunk ki és nem veszünk figyelembe! Kérünk mindenkit, hogy tüntesse fel pályázata belső címoldalán a saját nevét és címét, iskolája nevét és címét, továbbá a saját ill. az iskolája ímél címét, telefonszámát. A pályázat nem jeligés. A legjobb ötven pályázat szerzője meghívást kap a 2012. április 3-6. között megrendezésre kerülő sárvári irodalmi táborba, ahol kiértékeljük a pályamunkákat és sor kerül a díjkiosztó ünnepségre is. A beérkezett írások visszaküldésére, a várható nagyszámú pályázatra való tekintettel, nem vállalkozhatunk. A neves költőkből, írókból álló zsűri által kiválasztott legjobb 50 pályázónak 2012. március 22-ig meghívót küldünk saját vagy iskolai írnél címére, esetleg postai úton értesítjük. A táborban csak a meghívottak részvételét tudjuk biztosítani, számukra a rendezvény díjmentes. (Szükség esetén a pályázó útiköltségét is megtérítjük.) Budapest, 2012. január 20. A rendezők nevében minden érdekeltnek jó munkát és sikeres pályázatot kíván. MEZEY KATALIN Az albisi református egyházközség történetéből Albis a Partiumban elterülő kis falvak egyike, gazdag múltú település. Ahogy közeledünk az Érmelléki hegylánc oldalán elhelyezkedő település központja felé, már messziről szembetűnik a falu büszkesége, a református templom. A templom eredete a középkorig nyúlik vissza, ezt mesélő falai is bizonyítják. Dolgozatunk célja hangsúlyozni, hogy kis, jelentéktelennek tűnő településnek is ugyanolyan fontos a történelme, mint akármely híresebb helységnek. Az adatgyűjtés során anyakönyveket, presbiteri jegyzőkönyveket és egyházi nyilvántartásokat tanulmányoztunk, és a helyszínen is szemlélődtünk. Remélhetőleg felkeltjük mások érdeklődését is a kis települések műemlékei iránt. Albis falu első ismert lakói 12 szászországi telepesek voltak, akik IV. Béla király hívására telepedtek le itt. Ezt bizonyítja a templom is, amely a csak rájuk jellemző stílusban épült a 13- század végén, nem kőből, hanem égetett téglából, mivel a környéken kevés a kő. A templom elhelyezkedése kelet-nyugati tájolású. Az épületnek érdekessége továbbá a torony alatt elhelyezkedő keresztboltíves szentély, amely rendkívül ritka ezen a környéken. Ezt a felbecsülhetetlen értékű műemléket az idők folyamán többször átépítették: a templomhajót az 1600-as években meghosszabbították nyugat felé, és 1766-ban megépítették a torony legfelső emeletét. A templombelső A templomba két bejáraton keresztül juthatunk be: a jobb oldalon a férfiak, a balon pedig a nők. Ugyanez érvényes az ülésrendnél is, külön ülnek a férfiak, külön a nők, külön a presbiterek és külön az egyházfik. A templomhajóban és a szentélyben összesen 62 pad van és egy papi szék. A templomban a nők mindig ugyanarra a helyre ülnek minden egyes istentiszteleten. A karzaton van egy 11 váltós elektromos fújtatású Wagenstein orgona. Felirata: „Ez orgonát a magyar kálvinizmus sorspróbás nehéz idején, Isten dicsőségére törhetetlen hitük bizonyságára áldozatos közadakozásból állíttatták az Albisi református hívek az 1938. évben”. A karzaton néhány pad is található. A karzat alatt is vannak padok és egy mostanában nem használatos orgona. A koronás szószékre tíz lépcsőfokon lehet feljutni, mellette helyezkedik el a beépített