Művelődés, 2021 (74. évfolyam, 1-12. szám)

2021-02-01 / 2. szám

Fülöp László Erdélyi diákok a bázeli egyetemen ázel a Rajna két partján elterülő város a svájci-német-francia hármashatár­nál . Jelenlegi népessége körülbelül 180 ezer fő . Egyetemét II . Pius pápa alapí­totta 1459 végén, amely 1460 áprilisában kezdte meg a működését . Ez lett Svájc első felsőoktatási intézménye . Az egye­tem 1529-ben bezárt, csak pár év múlva, 1532-ben kezdődött újra az oktatás, ek­kor protestáns univerzitásként folytat­ta a tevékenységét . Történetében sem a hároméves szünetre, sem a vallásvál­tásra nem találunk semmiféle utalást . Magyarországról a legtöbb diák erre a svájci egyetemre iratkozott be, szám szerint 452 fő .­ A diákok az ország külön­böző részeiből érkeztek . Az anyakönyvi bejegyzések sajnos nem mindig követ­kezetesek, hiányosak, de általában a következő adatokat tartalmazzák: a be­iratkozás kelte; a hallgató neve (latinul a keresztnév, utána a családnév sok­szor latinosított formában); az ország vagy országrész; születési vagy lakhely; a diák előző iskolája/iskolái; mely egye­temről érkezett, és mikor melyikre tá­vozott; életkora; vallása; ritkán az apa foglalkozása, valamint egyéb feljegyzé­sek, például az elhalálozása . A hallgatók országbeli származását kezdetben eléggé különös módon je­lölték meg, ettől a későbbiekben mind többször eltértek a matrikulák vezetői . Így: Ungaria, Hungarus, Ungarn, Pan­nonia, Pannonus, valamint Transylva­nia, Transylvanius (így, egy s-sel írva) . Később a Pannónia megkülönböztetés teljesen eltűnt a feljegyzésekből . (A mai Horvátország területéről egy adatot sem olvashatunk .) A legtöbben az akkori, Mohács utáni Magyarország területéről iratkoztak be a diákok az egyetemre . Tájegységenként is érdemes megfigyel­ni a származási helyüket . Kárpátaljá­ról csupán négy fő (Huszt, Beregszász, Munkács és Ungvár) . Ezután a mai Burgenland területe következik tíz fő­vel .2 A települések közül Felsőlövőt kell Bázel a Rajna két partján elterülő város a svájci–német–francia hármashatárnál, egyetemét II. Pius pápa alapította 1459 végén, amely 1460 áprilisában kezdte meg a működését, kiemelnünk, ahonnan három evangé­likus vallású diák is érkezett . (Érdemes megjegyezni, hogy a városkában ké­sőbb, 1845-ben Gottlieb August Wimmer evangélikus lelkész evangélikus iskolát, majd pedig tanítóképzőt is alapított .) Létszámban ezt a Vajdaság (ma Szerbia) települései követik, amelyek közül csu­pán néhányat említünk: Felka, Vámosi, Jászfalu, Nagyrőce, Nagybecskerek stb . Ezt az akkori magyar területek közül a Felvidék követi, főként annak az észa­ki-északkeleti városai, ahonnan szin­tén több evangélikus hallgató iratko­zott be az intézménybe: Bártfa, Zsolna, Lőcse, Kassa, Losonc, Eperjes stb . Szám szerint ezek után Erdély következik 98 diákkal, ők teszik ki a bázeli egyetem magyar hallgatóinak közel egynegye­dét . Szülőhelyüket, korábbi iskoláikat, valamint családnevüket tekintve nem voltak mind magyarok, jelentős volt kö­zöttük az erdélyi szászok aránya . Mielőtt konkrétan a címben mega­dott témára térnénk, szeretnénk egy olyan fogalmat tisztázni, amelynek a jelentése az évszázadok folyamán, fő­ként Trianon után jelentősen megvál­tozott, bővült . Ez pedig az Erdély­ elne­vezés értelmezése, amely már a bázeli anyakönyvekben is módosult az évek elteltével . Szűkebb értelemben a történelmi Er­dély a mai, bővebb jelentésű, nagyobb földrajzi régiónak a középső (belső) és keleti részét jelentette, amely a Magyar Királyságon belül bizonyos önállóság­gal rendelkezett . A 16 . század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven gyakorlatilag ön­álló államként beszélhetünk róla . Tá­gabb értelemben a jelenkori Erdély el­nevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati, Trianon utáni részét ér­tik . De nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összessé­gét . Ez magába foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb 16 • www.muvelodes.net .

Next