Művelődés, 2021 (74. évfolyam, 1-12. szám)
2021-02-01 / 2. szám
Fülöp László Erdélyi diákok a bázeli egyetemen ázel a Rajna két partján elterülő város a svájci-német-francia hármashatárnál . Jelenlegi népessége körülbelül 180 ezer fő . Egyetemét II . Pius pápa alapította 1459 végén, amely 1460 áprilisában kezdte meg a működését . Ez lett Svájc első felsőoktatási intézménye . Az egyetem 1529-ben bezárt, csak pár év múlva, 1532-ben kezdődött újra az oktatás, ekkor protestáns univerzitásként folytatta a tevékenységét . Történetében sem a hároméves szünetre, sem a vallásváltásra nem találunk semmiféle utalást . Magyarországról a legtöbb diák erre a svájci egyetemre iratkozott be, szám szerint 452 fő . A diákok az ország különböző részeiből érkeztek . Az anyakönyvi bejegyzések sajnos nem mindig következetesek, hiányosak, de általában a következő adatokat tartalmazzák: a beiratkozás kelte; a hallgató neve (latinul a keresztnév, utána a családnév sokszor latinosított formában); az ország vagy országrész; születési vagy lakhely; a diák előző iskolája/iskolái; mely egyetemről érkezett, és mikor melyikre távozott; életkora; vallása; ritkán az apa foglalkozása, valamint egyéb feljegyzések, például az elhalálozása . A hallgatók országbeli származását kezdetben eléggé különös módon jelölték meg, ettől a későbbiekben mind többször eltértek a matrikulák vezetői . Így: Ungaria, Hungarus, Ungarn, Pannonia, Pannonus, valamint Transylvania, Transylvanius (így, egy s-sel írva) . Később a Pannónia megkülönböztetés teljesen eltűnt a feljegyzésekből . (A mai Horvátország területéről egy adatot sem olvashatunk .) A legtöbben az akkori, Mohács utáni Magyarország területéről iratkoztak be a diákok az egyetemre . Tájegységenként is érdemes megfigyelni a származási helyüket . Kárpátaljáról csupán négy fő (Huszt, Beregszász, Munkács és Ungvár) . Ezután a mai Burgenland területe következik tíz fővel .2 A települések közül Felsőlövőt kell Bázel a Rajna két partján elterülő város a svájci–német–francia hármashatárnál, egyetemét II. Pius pápa alapította 1459 végén, amely 1460 áprilisában kezdte meg a működését, kiemelnünk, ahonnan három evangélikus vallású diák is érkezett . (Érdemes megjegyezni, hogy a városkában később, 1845-ben Gottlieb August Wimmer evangélikus lelkész evangélikus iskolát, majd pedig tanítóképzőt is alapított .) Létszámban ezt a Vajdaság (ma Szerbia) települései követik, amelyek közül csupán néhányat említünk: Felka, Vámosi, Jászfalu, Nagyrőce, Nagybecskerek stb . Ezt az akkori magyar területek közül a Felvidék követi, főként annak az északi-északkeleti városai, ahonnan szintén több evangélikus hallgató iratkozott be az intézménybe: Bártfa, Zsolna, Lőcse, Kassa, Losonc, Eperjes stb . Szám szerint ezek után Erdély következik 98 diákkal, ők teszik ki a bázeli egyetem magyar hallgatóinak közel egynegyedét . Szülőhelyüket, korábbi iskoláikat, valamint családnevüket tekintve nem voltak mind magyarok, jelentős volt közöttük az erdélyi szászok aránya . Mielőtt konkrétan a címben megadott témára térnénk, szeretnénk egy olyan fogalmat tisztázni, amelynek a jelentése az évszázadok folyamán, főként Trianon után jelentősen megváltozott, bővült . Ez pedig az Erdély elnevezés értelmezése, amely már a bázeli anyakönyvekben is módosult az évek elteltével . Szűkebb értelemben a történelmi Erdély a mai, bővebb jelentésű, nagyobb földrajzi régiónak a középső (belső) és keleti részét jelentette, amely a Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett . A 16 . század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven gyakorlatilag önálló államként beszélhetünk róla . Tágabb értelemben a jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati, Trianon utáni részét értik . De nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét . Ez magába foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb 16 • www.muvelodes.net .