Oktatásügyi Közlöny, 1957 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1957-01-01 / 1. szám

2 OKTATÁSÜGYI KÖZLÖNY A szakminisztériumok felügyelete alá tartozó techniku­mok felnőttoktatásában is a fentiek alapján­­kell eljárni. A Pénzügyminisztérium által kiadott utasítás, amely a 02-es alrovatról való kifizetéseket korlátozza, a működő felnőttoktatási intézményekre nem vonatkozik, azokra­ a­z6/1956. (O. K. 9. és 11.) O. M. számú utasítást kell alkalmazni. Dr. Kónya Albert kormánybiztos. Az oktatásügyi kormánybiztos 2/1957. (O. K. 1.) számú utasítása a középis­kolák oktatási munkájáról. Az iskolai oktatómunkára vonatkozó néhány fontos mó­dosító intézkedésemről, amelyeket november végén rádió­ban közzétettem, részletezve az alábbi írásos utasítást adom ki: I. Gimnáziumok. 1. A gimnáziumok igazgatói és tanárai a helyi viszo­nyoknak és lehetőségeknek megfelelően szervezzék meg a tanítást. A szaktanárok öntevékenyen úgy csökkentsék a tananyagot, hogy annak leglényegesebb részeit elvé­gezzék, anélkül, hogy a tanulók túlterhelését a tanév elkövetkező részében az anyagtorlódás miatt fokoznák. Az egyes tantárgyakra vonatkozóan január hónapban a szakfelügyelők útján adunk részletes tájékoztatást. Mindenütt törekedjenek arra, hogy elsősorban az érett­ségiző osztályok részesüljenek rendszeres oktatásban. A gimnáziumok IV. osztályos történelem tankönyveit kivonom a használatból. (A tanulók saját igényeiknek megfelelően egyé­b híján felhasználhatják.) Mind a magyar, mind az egyetemes történelmet az 1914—18-as világ­háború befejezéséig kell tanítani tanári magyarázat, illetve jegyzeteltetés segítségével. 2. A gimnáziumok egy részében egy, más részében két kötelező idegen nyelvet tanítunk. A tanulók mindkét esés­ben szabadon választhatják meg a helyi tanárellátásnak megfelelően az egy, illetőleg két idegen nyelvet, amelyet tanulni kívánnak. Megfontolásra javasoljuk, hogy a IV. osztályos tanulók, akik már 8 éven keresztül tanulták az orosz nyelvet, tanulmányaikat fejezzék be.­­Ha a tanulók nem folytatják az orosz nyelv tanulását, lehetőleg azt a nyelvet válasszák helyette, amelyet eddig rendkívüli tantárgyként tanultak. Az orosz nyelv helyébe léphet az a nyelv is, amelyet eddig heti három órában tanítottak. Óvakodni kell a trifurkációtól minden osztályban (teremhiány). A nyelvi csoportok létszáma legalább 10 fő legyen, kivéve a IV. osz­tályban, ahol ebben a tanévben sikkor is kell tanítani bármely idegen nyelvet, ha a jelentkezők száma 10-nél kisebb. На a IV. osztályokban a tanulók nem akarják be­fejezni az orosz nyelv tanulását, akitor­­helyette csak olyan nyelvet választhatnak, amelyet eddig rendkívüli tantárgyként tanultak. Ha csak az osztály egy része tanult rendkívüli tank­ágyként nyelvet, az osztály másik része új nyelvet nem választhat; a tanulók foglalkoztatásáról ezeken az órákon az igazgató saját hatáskörében dönthet. Ha a IV. osztályos tanulók rendkívüli tantárgyként nyelvet nem tanultak és az orosz nyelvet megtartani nem akarják, a nyelvre fordítandó heti óraszámot az érettségi tantár­gyak óraszámainak növelésére kell arányosan felhasz­nálni (humán osztályban a megmaradt másik nyelv óra­száma is növelhető heti egy órával). _ Bármely idegen nyelvet (az eddig engedélyezettek kö­zül: orosz, angol, német, francia, olasz, latin, görög) tanít­hat nemszakos tanár is, ha az illető nyelvet a szükséges mértékben bírja. Ez a szükségmegoldás csak kezdőcsopor­tokban engedhető meg. Ahol szakfelügyelő nincs, a különböző idegen nyelvek felügyeletére bízzon meg az oktatási osztály vezetője min­den nyelvből szaktanácsadót, vagy ha erre lehetőség van, szakfelügyelőt. A természettudományos gyakorlati órákat a nyelvi cso­portfoglalkozásokkal egyeztetve, valamint a fűtési és fel­szerelési lehetőségeket figyelembe véve tartsák meg. Az orosz tagozatú osztályokat megszüntetem és ezek­ben az osztályokban a gimnáziumi Kunján osztályokig megállapított óratervek szerint kell tanítani. Azon tanulók — a középiskola bármely évfolyamában, — akik az orosz nyelvből kapott elégtelen osztályzat miatt ismétlik az osztályt és a továbbiakban orosz nyelvet nem­­ kívánnak tanulni, kérhetik az illetékes oktatási osztálytól a rendtartásban előírt különbözeti vizsga feltételek mel­lett, hogy tanulmányaikat a magasabb osztályban folytas­sák. 3. A légoltalmi ismeretek tanítását minden középiskolá­ban megszüntetem. 4. Mivel az egyes iskolák, illetve osztályok nagyon eltérő személyi és tárgyi lehetőségekkel tanítanak, az érettségi tételekről a következőkben intézkedem: Az írásbeli érettségi vizsga tantárgyaiból minden gim­názium három tételt javasoljon az illeték­es oktatási osz­tálynak. Az oktatási osztályok vezetője a javasolt tételek közül az illetékes szakfelügyelő bevonásával jelölje ki az iskola számára a kidolgozandó tételt. Az egész megjárt vagy városra érvényes központi tételt ebben a tanévben egy tárgyból sem kell kitűzni. A szóbeli érettségi tételeket minden tárgyból az érettsé­giztető tanárok állítsák össze az 1955/56. évi tételek alap­ján, figyelembe véve a ténylegesen elvégzett tananyagot. A­ történelmi tételek az 1914—18-as világháború befejezéséig terjedjenek. Alkotmánytani tételeket ne tűzzenek ki. A múlt évinél több egyetemes történelmi tételt is kitűzhet­nek. A matematika írásbeli tételében fizikai feladatot nem kell kitűzni. Tehát mindhárom feladat matematikai le-­­gyen. A fizika szóbeli érettségin a tanulók egy tételként fizikai feladatmegoldást kapjanak. Az oktatási osztályok a javító és pótló érettségi (tanító- és óvónőképzőkben képesítő) vizsgákat december végére tűzzék ki, de ahol ez nem lehetséges február közepéig tartsák meg. Az írásbeli és szóbeli tételek kijelölése a ja­vító és pótló érettségire a fentiekben megjelölt módon tör­ténjék. A javító és pótló érettségi, illetve képesítő vizs­gák elnökeit az illetékes oktatási osztály saját hatásköré­ben jelölje ki. Azok a tanulók, akik az 1956. évi június, illetve szeps­­ember havi érettségi vizsgáin csak orosz nyelvből vagy biológiából, esetleg mindkét tárgyból javító érettségi vizs­gára buktak, a javító vizsga letétele nélkül érettségi bizo­nyítványt kapjanak. A pótérettségi vizsga tárgyai: magyar nyelv és irodalom­, történelem, matematika, fizika és az esetlegesen válasz­tott idegen nyelv. A té­telek kijelölése is a jelen utasítá­somban meghatározott módon történjék. 5. 1957. január 15. és 16. napjain a középiskolai szakfel­ügyelők részére szakfelügyelői értekezletet tartunk. Ja­nuár 15-én de. 9 órai kezdettel a magyar, matematikai földrajz és kémia szakfelügyelői részére, január 16-án az idegen nyelvek, a történelem, a fizika és a biológia szaki felügyelői részére. A szakfelügyelői értekezletet a Köz­­ponti Pedagógus Továbbképző Intézet helyiségeiben tart­ják meg. Szakfelügyelőknek jelentést nem kell készíte-­­niök, de készítsenek maguknak feljegyzéseket, hogy az értekezleten beszámolhassanak szaktárgyaik helyzetéről, problémáiról. A szakfelügyelők szállásigényeiket írásban vagy telefonon sürgősen jelentsék be a középiskolai főosz­tályra. (Telefon: 127—016), 6. Az országos tanulmányi versenyeket ebben a tanév­ben csak matematikából rendezzük meg. A matematikai tanulmányi verseny időpontját később közöljük. II. Tanító- és óvónőképzők. A gimnáziumra vonatkozó utasításokat a tanító- és óvónőképzőben értelemszerűen kell alkalifjggni. A peckigstr­gia tanítására vonatkozóan később kapnak az iskolák i’ részletes tájékoztatást.

Next