Művelődési közlöny, 1993 (37. évfolyam, 1-34. szám)

1993-01-20 / 1. szám

A MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY ,,d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyi­séggel rendelkező munkaközössége, a művészeti alkotó­­közösség és a külön jogszabályban meghatározott erdő­birtokossági társulat; g) a lakásszövetkezet, a társadalmi szervezet, az egy­ház (ideértve a társadalmi szervezet, illetve az egyház alapszabályában önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), az alapítvány és a víziközmű­­társulat, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből be­vételt ér el, vagy ráfordítást számol el.” (2) A tv. 2. § (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezések lépnek: „(2) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, ha belföldön telephellyel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vál­lalkozó). (3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendel­kező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a belföldi személytől a vállalkozási tevékenységért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D) fejezetében foglaltak sze­rint megállapított jövedelem után a 9. §-ban meghatá­rozott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövede­lemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre — a 15. § (4) bekezdése és a 17. § kivételével — e törvény más rendelkezései nem terjednek ki. (4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nem­zeti Bankra, a költségvetési szervre és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehaj­tási vállalatra.” 3. § (1) A tv. 3. §-ának 1., 2., 3. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3. § E törvény alkalmazásában) „1. lízing: a termék, ingatlan átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de leg­alább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötés­sel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerző­dés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít; 2. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban álló feleknél a) ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes személy közvetlenül vagy közvet­ve részt vesz a másik adóalany vállalkozásának irányítá­sában, ellenőrzésében, vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkezik a másik adóalanyt érintő döntések meghozatalakor; b) ugyanazon adóalany(ok) vagy adóalanynak nem minősülő természetes személy(ek) vesznek részt közvet­lenül vagy közvetve az irányításban, ellenőrzésben, vagy együttesen 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő dön­tésekben. A vállalkozás irányításában, ellenőrzésében való rész­vételt jelent közkereseti társaságnál és a betéti társaság­nál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanácsban, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetésben és a felügyelőbizottságban, rész­vénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban való részvétel. Leányvállalatnál az igazgatót kell az irányításban, ellenőrzésben résztve­vőnek tekinteni; 3. jóléti intézmény költsége, a bölcsőde, az óvoda, az adóalany által működtetett iskola, a napközi és a diák­otthon, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a szolgálati lakás fenntartásának és üzemeltetésének köz­vetlen költsége, illetve ebből az adóalanyt arányosan terhelő összeg; 8. természetbeni juttatás: a nem a munkabér része­ként ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, termény, szolgáltatás. Nem tartozik a természetbeni jut­tatás fogalomkörébe annak bármely okból való pénzbeli megváltása, továbbá az a juttatás, amelyről e törvény külön rendelkezést tartalmaz.” (2) A tv. 3. §-a a következő 10., 11., 12. és 13. pont­tal egészül ki: „10. munkásszállás: az adóalany tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amelyben lakóhelyi­ségenként egynél több, vele munkaviszonyban lévő olyan dolgozót helyez el, aki(k)nek a lakóhelye a mun­kahellyel nem azonos településen van; 11. ráfordítás: a költségként és ráfordításként elszá­molt összeg; 12. foglalkozás-egészségügyi szolgálat: a foglalkozta­táshoz kapcsolódó alkalmassági vizsgálat, illetve meg­előző és gyógyító egészségügyi szolgáltatás; 13. az első kötelezettségvállalás időpontja az a nap, amikor a vállalkozás a megalakulásához, működéséhez szükséges első, az adóalanyra nézve fizetési kötelezett­séget jelentő jognyilatkozatot írásban vagy szóban meg­teszi.” 4. § (1) A tv. 4. §-ának (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a be­kezdés a következő d) ponttal egészül ki: „a) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál — a d) pontban foglalt kivétellel — a számviteli törvény előírá­sai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módo­sítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal; d) a kizárólag készfizetői kezesség nyújtásával foglal­kozó részvénytársaságnál a 7. számú melléklet 2. pont­jában meghatározott feltételek esetén az ott meghatáro­zottak szerinti összeg.” [(1) Az adó alapja] 1. szám

Next