Művelődési közlöny, 1997. szeptember-december (41. évfolyam, 25-36. szám)
1997-09-08 / 25. szám
3254 MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY Ha az adott frekvenciára nézve csak az igénylő rendelkezik stúdióengedéllyel, és az igénylő igazolja, hogy az így megváltozó műsoridő tekintetében is rendelkezik a műsorszolgáltatás — szakmai, technikai, pénzügyi és műsorszerkezeti — feltételeivel, a Testület — az igénylő kérésére — a stúdióengedélyben meghatározottat meghaladó műsoridőre nézve is jogosult az igénylővel műsorszolgáltatási szerződést kötni. Ha az adott frekvenciára nézve több igénylő jelentkezik — műsorszolgáltatási szerződéssé alakítható — stúdióengedéllyel, a fennmaradó műsoridőre a Testület — az Mtv. 100. § (3) bek. analóg alkalmazásával — pályázat útján köt műsorszolgáltatási szerződést. 7. A műsorszolgáltatási szerződésben ki kell kötni, hogy ha a szerződéskötést követően ismertté válik, hogy a műsorszolgáltató hamis vagy hamisított tartalmú nyilatkozato(ka)t tett, a Testület — az egyéb jogkövetkezményeken túl — jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, továbbá a műsorszolgáltatót (stúdióengedélyest), valamint annak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozóit (gazdasági társaság esetén annak tagjait) a műsorszolgáltatási pályázatok során az ajánlattevők közül három évre kizárni vagy az ilyen magatartást az ilyen pályázatok során megfelelően figyelembe venni. 8. Az igénylő a stúdióengedélyének műsorszolgáltatási szerződéssé való alakításakor is jogosult kezdeményezni nem nyereségérdekeit műsorszolgáltatóvá minősítését, melyre vonatkozóan a nem nyereségérdekeltség tárgyában külön ORTT határozatban foglaltak az irányadók. 9. A műsorszolgáltató kérheti a Testülettől a közműsorszolgáltatóvá való minősítését. A Testület a műsorszolgáltatónak az Mtv. 22. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségvállalását is tartalmazó kérelme, továbbá a kötelező mellékletként csatolandó közműsorszolgáltatási szabályzat benyújtása alapján a kérelem hivatalosan iktatott kézhezvételét követő 60 nap alatt dönt a közműsorszolgáltatási szabályzat elfogadásáról, és nyilvánítja ezzel a műsorszolgáltatót közműsorszolgáltatóvá a döntés napjától kezdődően. 10. Az igénylő jogosult a stúdióengedélyével közvetlenül összefüggő, az Iroda által kezelt dokumentációjába az Iroda munkarendjének megfelelően, előre egyeztetett időpontban betekinteni és arra a Testületnek címzett, az Irodánál benyújtandó írásbeli észrevételt tenni. III. Az átalakulás figyelembe vétele 11. A stúdióengedélyes cég formájának esetleges módosulása nem érinti a stúdióengedélyét. 12. A stúdióengedély átruházása, illetve a stúdióengedélyben foglalt jogosultság gyakorlásának átengedése esetén sem az eredeti, sem a származékos „stúdióengedélyes” (stúdió) nem jogosult az Mtv. 146. § (1) bekezdése alapján műsorszolgáltatási szerződést kötni. 13. A stúdióengedélyek érvényének az Mtv. 146. § (3) bekezdése értelmében történő elvesztése folytán felszabaduló frekvenciára a Testület pályázatot ír ki. IV. Műsorszolgáltatási díj 14. A műsorszolgáltató cégformája nem hat ki a műsorszolgáltatási díj fizetési kötelezettségre. V. Vegyes rendelkezések 15. A Testület a szerződéskötés során az ÁPF-nek a műsorszolgáltatási szerződések tartalmára vonatkozó rendelkezéseit érvényesíti. 16. Közszolgálati műsorszolgáltató csak az Mtv.-ben meghatározott szervezet lehet. A műsorszolgáltatók a nem nyereségérdekeit műsorszolgáltatóvá vagy közműsorszolgáltatóvá nyilvánításukat kérhetik a Testülettől. 17. A jelen határozat közzétételével az 57/1997. számú állásfoglalás hatályát veszti. Országos Rádió és Televízió Testület Tájékoztató a Művelődési Ágazati Érdekegyeztető Tanács 1997. július 16-i üléséről. Napirend előtt: 1. A kormányzati oldal szóvivője bejelentette: a) a főhatóság 1997. szeptemberében áttekinti, és a szakszervezetek bevonásával értékeli a Kormány közszférában kötött hároméves megállapodásnak ágazati teljesítését; b) a MKM kész megvitatni a szociális partnerekkel az 1998. évi ágazati költségvetést. 2. A munkavállalói oldal kezdeményezte, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvény tervezetét vitassa meg a Tanács még a Kormány döntésének megszületése előtt. 3. Az önkormányzati oldal szóvivője kijelentette, hogy csak akkor vesznek részt az ágazati költségvetés tárgyalásán, ha az a közhasznú szervezetekről készülő törvény tervezetével és a kulturális alapellátásról szóló törvénnyel együtt, illetve legalább e törvények költségvetési összefüggéseit bemutatva kerül a Tanács elé. 4. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati oldal kérése teljesíthetetlen volt, a Tanács másik két oldala pedig tárgyalni kívánt a költségvetésről, az önkormányzatok kivonultak az ülésről, s a további munkában csupán megfigyelőként vettek részt. 25. szám