Oktatási Közlöny, 1999. augusztus-december (43. évfolyam, 22-37. szám)

1999-08-06 / 22. szám

1676 OKTATÁSI KÖZLÖNY (6) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizs­gát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyer­mekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és — a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülő­ közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi. 7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján — iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. (2) Ha az iskola igazgatója szerint a tanulónak hátrá­nyos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. (3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesít­hető. A tankötelezettség - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető. A nevelő­ és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere 8­ § (1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó ne­velő-oktató munka szakaszai a következők: a) az óvodai nevelés szakasza, b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza (a továbbiak­ban a b)-c) pont alattiak együtt: az­ iskolai nevelés-okta­tás általános műveltséget megalapozó szakasza), d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzé­sére felkészítő szakasza. (2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek három éves­­korában kezdődik, és — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti. (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfo­lyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagoló­dik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, illetve az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra. (4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik és az iskola típusától függően a tizedik, illetőleg a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. (5) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszer­zésére felkészítő szakasza a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és az Országos Képzési Jegyzék­ben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. (6) Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvo­dai nevelés országos alapprogramja határozza meg e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban. (7) Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés orszá­gos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprog­ramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtá­sa előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, vala­mint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyet­értését. (8) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják. (9) A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az­ általános műveltséget megalapozó sza­kaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös cél­jait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség és képességjellegű követelményeit e törvény pre­­ambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §­­ának (l)-(3) bekezdésében és 13. §-áiban foglalt elvekkel és jogokkal összhangban. 8/A. § (1) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-ok­tatás, b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogya­tékos tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit. (2) A kerettanterv tartalmazza a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, a kerettantervben található tan­anyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesíté­séhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait, b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények telje­sítésére rendelkezésre álló kötelezően, illetve szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait, c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelés­­oktatás tartalmi követelményeit. (3) Az egyes kerettantervek az elsőtől­ nyolcadik évfo­lyamig az alapfokú oktatás szakaszaihoz, a kilencedik-ti­zenharmadik évfolyamig az iskola típusától függően ha­tározzák meg az iskolai nevelés-oktatás közismereti tan­tárgyainak követelményeit. A nevelő-oktató munka sza­kaszaiban, illetve az egyes iskolatípusokban folyó neve­lő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható. 22. szám

Next