Oktatási Közlöny, 2001. szeptember-december (45. évfolyam, 24-35. szám)

2001-09-07 / 24. szám

24. szám OKTATÁSI KÖZLÖNY magyar kultúrát felelősen és hitelesen képviselni hivatalos és személyes nemzetközi kapcsolataikban. Cél továbbá, hogy a humán értelmiség szaktudása alkal­mazható legyen a magyar szellemi élet társadalmi intéz­ményrendszerében, a közoktatásban, a kulturális intézmé­nyekben, a közigazgatásban, a nemzetközi kapcsolatok­ban, a könyvkiadásban, a tömegtájékoztatásban, a köz­­gyűjteményekben, a társadalomtudományi, filológiai és művészeti kutatóintézetekben és műhelyekben. Az alapvető humánismeretek és készségek elsajátításá­nak olyan módon és olyan szemléleti alapon kell folynia, hogy a bölcsész szakemberek képesek legyenek a megszer­zett elméleti és módszertani tudás továbbfejlesztésére, át­adására, az elemző munkára és a felelős szakmai magatar­tásra. 2. A végzettség szintje és a szakképzettség 2.1. A bölcsészettudományi szakokon a) főiskolai szinten tanári, illetve egyes szakokon nem­tanári, b) egyetemi szinten okleveles bölcsész vagy okleveles bölcsész és tanár szakképzettség szerezhető. 2.2. Az egyes szakok sajátos képesítési követelményeit, valamint a megszerezhető szakképzettség megnevezését a 2. és a 3. számú melléklet tartalmazza. 2.3. A főiskolai szintű végzettségűek kiegészítő alap­képzés keretében ugyanazon elnevezésű szakon egyetemi szintű végzettséget is szerezhetnek. A kiegészítő alapkép­zésre való felvétel feltételeit, illetve a főiskolai szintű ta­nulmányok alapján elismert krediteket—e rendelet keretei között — a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében állapítja meg. 2.4. Az egyetemi szintű tanulmányaikat folytatni nem tudó hallgatók számára — amennyiben az adott szaknak van főiskolai szintű megfelelője, továbbá ha a hallgató egy másik szakon is teljesíti a főiskolai szintű képzés követel­ményeit — az erre jogosult intézményben kiadható főisko­lai szintű végzettséget tanúsító oklevél. 3. A képzés rendszere és a szakok jellege a) Főiskolai szinten—első alapképzésben minden kép­zési formában — két szak társítandó és a főiskolai szintű végzettség, valamint a két szakképzettség megszerzésére párhuzamosan kerülhet sor. Az ettől való eltéréseket a 3. számú melléklet tartalmazza. b) A főiskolai szintű szakok társíthatók azon egyetemi szintű szakokkal is, amelyeknél ezt a képesítési követelmé­nyek nem zárják ki. Ebben az esetben a főiskolai szintű oklevél megszerzésének feltételeit a felsőoktatási intéz­mény saját hatáskörében, a tanulmányi és vizsgaszabály­zatban, valamint az óra- és vizsgatervben meghatározott módon szabályozza. c) Egyetemi szinten a szakok végezhetők külön-külön vagy egymással társítva, kétszakos képzés keretében. A 2. számú melléklet megjelöli azokat a szakokat, amelye­ket az oklevél megszerzéséhez belső alapképzésben min­den képzési formában — más szakkal társítani kell, egyes szakoknál előírva, hogy mely más szakkal vagy szakokkal, illetve milyen szintű szakokkal társíthatók, illetve társí­­tandók. d) Amennyiben az e rendeletben vagy más jogszabá­lyokban foglaltak ezt nem zárják ki, a főiskolai és az egyetemi szintű bölcsészettudományi szakok társíthatók más szakterületek szakjaival is. e) A tanári képesítés megszerzésére a 2. és 3. számú mellékletben meghatározott szakok esetében van — köte­lezően vagy választhatóan — lehetőség. Az egyetemi szin­tű tanári és tanárképes szakokon a tanári képesítés meg­szerzésére irányuló képzésben résztvevőknek is teljesíte­niük kell a szakterületi képzés minden előírt követelmé­nyét, és a tanári képesítés a megfelelő bölcsész szakkép­zettséggel együtt vagy annak birtokában szerezhető meg, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. f) A főiskolai vagy egyetemi szintű oklevéllel rendelke­zők számára, akik második vagy további alapképzésben vesznek részt, a szakok e rendeletben előírt társítása sem főiskolai, sem egyetemi szinten nem kötelező. 4. A képzési idő és az előírt kreditmennyiség a) Főiskolai szinten első alapképzésben a két társított szak képzési ideje együttesen 8 félév, és a főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevél megszerzéséhez — a tanári szakokon a tanári képesítés megszerzésére való felkészülés követelményeivel együtt — 240 kreditet kell teljesíteni. A 3. számú melléklet szerinti főiskolai szintű egyszakos kép­zésben a képzési idő 6 félév, és a főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevél megszerzéséhez 180 kreditet kell teljesíteni. b) Egyetemi szinten első alapképzésben két szak egy­idejű végzésekor a képzés ideje 10 félév, és az egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevél megszerzéséhez 300 kreditet, illetve amennyiben a hallgató egyik vagy mindkét szakján részt vesz a tanári képesítés megszerzésé­re irányuló képzésben is, 330 kreditet kell teljesíteni. c) Az e rendelet 2. és 3. számú mellékletében megjelölt, kötelezően társítandó (társított) szakok esetében első alap­képzésben a tanulmányokat egy másik szakkal egyszerre­­meghatározott szakokon két félév más szakon folytatott tanulmányok után) kell megkezdeni és befejezni, és a záróvizsgára bocsátás feltétele a másik szakon a tanul­mányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését is, az oklevél kiadásának feltétele pedig a másik szakon is a záróvizsga sikeres letétele. d) Azokon az egyetemi szintű társított szakokon, ame­lyeken a hallgató — kötelezően vagy választhatóan — részt vesz a tanári képesítés megszerzésére irányuló kép­zésben is, a tanári képesítést is tanúsító oklevél kiadásának feltétele a másik szakon is a tanári képesítés megszerzése. Kivételt képez a tanárképes, illetve tanári szakoknak a kommunikáció, az informatikus könyvtáros, a romológia vagy valamely teológiai szakkal való társítása; a társított modern filológiai szakokon pedig az alkalmazott nyelvé­ 3283

Next