Művelt Nép, 1947 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1947-07-15 / 1. szám
2 Mert az ember nemcsak akarja a változást, az újjászületést, hanem fél is tőle. Ezért mint Upton Sinclair helyesen állapítja meg egyik tanulmányában, előbb megpróbálja a változást átélni szellemi életében, fantáziájában, az érzelemvilág síkján. Ebben van segítségére az embernek a művészet. A zavaros képek kuszaságában rendetteremt Csak a tiszta művészet képes arra, hogy ebből a vágyból tetteket formáló erőt és akaratot váltson ki. Pia a művészet nem ezt cselekszi, nincs rá szükség. Pusztuljon el az, ilyen művészet Az élet: mozgás. Minden ami az életet megállítja, mozgásában, fejlődésében feltartóztatja, kiteljesülésében megakadályozza — erkölcstelen, mert életeire-Végre is a művészet harmóniára törekszik. Ez a végső és legmagasabb célja. A szocializmus ugyanezt a harmóniát keresi. Az igazi művész tele van emberszeretettel, a közösség szeretetével, gondjával és nyugtalanságával. Hiszen ha nem így volna, nem törekednék arra, hogy alkosson, akkor elég volna számára, hogy önmagában élje át, a művészi élményt akkor elég volna számára a fantázia munkája. A közlés vágyában benne rejlik a közösség után való vágyakozás. A művész közlési vágya és a tömegek kulturszomjúsága, az „éhe a nénnek” kell, hogy egymásrataláljanak és ezt a találkozást kell elősegíteni a Munkás Kulturszövetségnek. És nem vállalkozik hiábavaló, meddő munkára, hiszen a szépség utáni vágy ott él mindenki lelkében, ott szunnyad a legegyszerűbb emberben is. Hiszen minden valamirevaló ember megél magában egy másik életet is, egy szebbet, igazabbat mint amilyent a valóságban él. A művészet telke benne van a vasat formáló vasmunkásban, a gyantaszagú asztalosműhely robotosában, még a mosónőben is, aki a gőzölgő teknő felett, nyugalomról, kenyérről és tisztaságról ábrándozik. A művészet lelke ott él a földművesben, a föld virágillatos dalaiban, a népmesékben és ott él a bánya mélyén csakúgy, mint az érizzetállványokról elhangzó füttyszóban. A világ tele van muzsika-Az érzelmi élet szabadsága nélkül soha szabaddá nem lehet az ember. Utat kezdünk építeni. Új utat, a tiszta művészet és irodalom útját, hogy gyorsabban haladhassunk a szabadság felé. Szabadság és igazság! Mi köze van ezeknek a politikai hangzású szavaknak a művészetekhez? Thomas Mannal felelünk a kérdésre: „Igazság! A művészet és morál egyek lesznek benne. Nem vagyunk a moralitás nyegle esztétái. Ez a művészi ítélet sohasem csak esztétikai értelmű. Semmi sem jó, aminek nincs súlya az emberiség mérlegén és barbárnak tartjuk nemcsak az esztétikai, hanem egyúttal a morális kisebbrendűséget és az aljasságot is. Elsősorban a hazugság az, amelynek megvetésében találkozik a művész a moralistával. Csak az igaz, ami az életet gyarapítja és csak az igazság gyarapítja az életet. A szolgaság ellentéte az igazságnak. Nekünktehát harcolni kell a szolgaság szelleme ellen, hogy győzhessen az igazság. Az ember igazséga * művénekt Igasság** az Íróés új összhangot, hogy az emberek megbarátkozzanak az új dolgok szelíd ábrázatával, megismerjék az új lényegét, hogy azt ami a társadalom méhében megszületésre vár, segítsék világrahozni Természetesen csak az igazi művészet töltheti be ezt a nagyszerű embert és világot formáló történelmi hivatást. nos. Erkölcstelen az olyan művészet, amely nem szolgálja az örök mozgást, a haladást, mely elszakad az élettől, amely nem él együtt a küzködő, gyötrődő és szenvedő emberömegekkel. Az igazi művészetnek meg kell hallani az élet szívverését. Enélkül nem tudhat nagyot és igazán szépet, nem tudhat maradandót és örök dolgokat alkotni. val, minden csupa zene, csupa ritmus, csak nem mindenki látja meg az igazi szépséget. De mindenki keresi, kutatja, hogy megtalálja és meglássa a szépséget, az életnek ezt a sugárzó tollú, zengő fehér madarát A tömegeket nemcsak a kenyérből, de a szépségből is kirekesztették és amit odavetettek neki szépség és művészet címén, az nem volt egyéb durva hamisítványnál. Amire a Munkás Kulturszövetség vállalkozott az éppen az a feladat, hogy küzdjön a meghamisított művészet ellen,a futószalagon gyártott üres és mérgező hatású irodalom ellen és megismertesse a dolgozókkal a művészet fényességét, az igazi fényt, amely áthatol a sötétségen és boldog ragyogásba vonja az életet és cselekvésre ösztökél. A művészet, az irodalom, a zene, a színpad és a tömegek kapcsolatát keressük és igyekszünk megteremteni, mert meggyőződésünk, hogy a dolgozó tömegek a művészet és irodalom segítsége nélkül nehezebben érnek célhoz. Művészet és irodalom és a színpadi játék pedig elsorvad, lélektelen formalizmussá válik a tömegek eleven életével való kapcsolat hijján. Mi tehát az igazi művészet felé akarunk utat mutatni, mely a népből indult el, a munka ritmusából, a küzdő életből, hogy azután felemelje az embert mostani éleidből, megszabadítsa a félelemtől, hogy szabaddá tegye az emberi halom igazsága. Igaz embereket kell nevelnünk. Tesszük ezt politikai és gazdasági harcokkal, a tudományos igazságok megismertetésével és a művészeteknek a dolgozó tömegekhez való közvetítésével. Mindenki, aki részese a munkásmozgalomnak, vagy részt vesz a mi nagy társadalmi küzdelmeinkben, fel kell mérnie a jelentőségét, annak a kultúrmunkának, amelyet el kell végeznünk, hogy a magyar városok és még inkább a magyar falvak dolgozó tömegei felett megvirradjon a szépség és igazság hajnala. (—) Adatkerti Szabadért Színpad Szerdán, július 16-án */, 8 órakor PEEK O Y N T Ibsen színművének teljes színpadi előadása ____ Csütörtökön, július 17-én Ve 8 órakor ANDRY PIROSKA és DINU BADESCU felléptével AIDA Kedden, július 18-án ,18 órakor ANDAY PIROSKA és DINU BADESCU felléptével r A p M F N Mialatt ezt a cikket írjuk és mialatt olvassák, minden bizonnyal valahol valamelyik kávéházban, strandon, szerkesztőségben vagy párthelyiségben négy-öt magyar összehajol és éppen most beszéli meg az újabb sajtótermék kiadását Hosszasan vitatják meg az új lap nevét és amikor ebben megegyeznek, megállapodnak a felelős szerkesztő és felelős kiadó személyében. Ezzel azután a nehezén túl is jutottak. A lapengedély és papírkiutalás elnyerése már igazán gyerekjáték. Mi nem így csináltuk lapunkat, sőt egyáltalán nem csináltuk, mert lett magától az egészséges fejlődés következtében. Lapunk története (mert ebben is különbözik a többi lapoktól, hogy már első számának is féléves története van) a következő: a Munkás Kulturszövetség nagy nehezen, sok heroikus küzdelmen megedződve, vészelte át az inflációs időket, míg végre rendezett körülmények közé kerülve, nekiláthatott a munkának. Tavaly ősszel kezdte el a szervezési osztály munkáját és elsősorban Budapest kulturális életét igyekezett felmérni. Ez a munka meglepő eredménnyel járt Kisült, hogy Budapest területén, anélkül, hogy különösebb propaganda vagy utasítás hívta volna életre, több mint másfélezer kulturcsoport működik, melyek vezetői, a kultúrvezetők, legelhanyagoltabb és legáldozatosabb névtelen hősei demokráciánknak. Útbaigazítás és segítség nélkül, egymás munkáját és eredményeit nem ismerve, tájékozatlanul dolgozott Budapest területén, több mint ezerötszáz kultúrmunkás vezetésével sok tízezernyi kétkezi és szellemi munkás, a magyar kultúra megbepeületlen sztavhanovistái. A vidékről is érkeztek biztató jelentések. Ott is dolgozni kezdett az a hajtóerő, mely a magasabb szellemi színvonal igényléséből fakad. Egymásután alakultak kultúrcsoportok, népi színjátszó együttesek, munkás énekkarok, olvasókörök és zenekarok. Különösen zenei téren nyilvánult meg nagy érdeklődés a dolgozók körében, de egymásután alakultak a MKSz vezetésével képzőművész csoportok és képzőművészeti iskolák is a nagyobb üzemekben. Fölmértük a lehetőségeket, az adottságokat és elszédültünk a fényes perspektívától. De egyben azt is látnunk kellett, hogy rendkívül sok és nehéz feladatot vállaltunk magunkra, amikor élére álltunk Magyarország szellemi romeltakarítási és szellemi újjáépítési munkájának. 1946 őszén már nyilvánvalóvá vált, hogy az MKSz kinőtt a gyerekcipőből, leküzdötte a nehézségeket és ezzel egy országos hatósugarú, számokban is kifejezve monumentális tömegmozgalom vezetője és irányítója lett. Ennek a mozgalomnak elsőrendű szükségletévé vált egy olyan sajtótermék, mely időről-időre tájékoztatja a dolgozók kulturális vezetőit egymás munkájáról, a MKSz vezetőségének és szakosztályainak akcióiról és az ország demokratikus kulturális eseményeiről. Így és ezért született meg ez év január elsején lapunk, a Munkás Kulturhíradó, mely egyáltalán nem akart „lap" lenni, csupán, mint a neve is mutatta kulturhíradó, a kulturális események és a dolgozók kulturális híreinek hiteles regisztrálója. A lap első száma, a terveknek megfelelően 4 oldalon jelent meg, de már a második számnál kénytelenek voltunk az oldalszámot lényegesen emelni és azóta is 8—10 oldal maradt a lap állandó terjedelme. Olvasóink és napról-napra nagyobb számban jelentkező előfizetőink ugyanis többet vártak és követeltek a laptól a híranyag pontos közlésénél. Útbaigazítást, teoretikus nevelést, kritikát, szakszerű tanácsokat, anyagot és szórakozást vártak a Munkás Kultur híradóin, tehát főleg azt, amit más laptól meg nem kaptak. A szerkesztőség feladata kettős: jó lapot adni és egyben az olvasók kívánalmainak eleget tenni. Ennek a kettős feladatnak következménye lett azután, hogy a lap túlment a híradás határain és a tömegkultúra nélkülözhetetlen folyóirata lett Rovatok születtek, melyek tanítottak és rovatok születtek, melyek harcoltak mindazokon a frontokon, tűtől ,a kultúrát támadás érte. Nem titkoltuk, hogy baloldali lap vagyunk, hogy kommunisták és szociáldemokraták szerkesztik, de lehetőséget adtunk mindig, hogy mások véleményét is megismerhessék olvasóink. De éppen baloldali mivoltunk, munkánkba vetett hitünk és szocialista öntudatunk parancsát követtük akkor is, amikor akkor sem hallgattunk és akkor is támadásba lendültünk, amikor a baloldalon tapasztaltunk kultúraellenes cselekedeteket Ez adta meg hitelünket olvasóink előtt és ez hozta meg fejlődésünk biztosítókat is, amikor tömegesen jelentkeztek kiváló írók, újságírók, tudósok, a kultúra szerelmesei, felajánlván segítségüket, írásaikat és tudásukat közben szűk lett a lap terjedelme is. Bővíteni kellett. Panaszok hangzottak el amiatt, hogy lapunkat az utcán nem lehet megvenni. A munkatársak gárdája új ötleteket a tömegkultúra fejlődése pedig új szükségleteket teremtett. így jutottunk el ahhoz az időponthoz, amikor elhatároztuk, hogy a Kultúrhíradóból igazi, igényes folyóiratot teremtünk, olyat, mely alkalmas lesz arra, hogy továbbvigye a magyar tömegek szellemi fölemelkedéséért vívott harcunkat. A demokrácia hozta divatba nálunk azt az örvendetes szokást hogy lapjaink címében, azok célkitűzése nyer kifejezést A mi célunk nyilvánvaló: művelt nép, így lett a Munkás Kultúrhíradóból Művelt Nép, az ország egyetlen kultúrpolitikai folyóirata. Arra is büszkék vagyunk, hogy a mi lapunk nem anyagi vállalkozás és meg tudjuk tenni, hogy az ország legolcsóbb folyóiratát, adjuk ki, hogy ezzel is dokumentálhassuk, hogy lapunk elsősorban a dolgozók érdekeit szolgálja és az ő számukra íródik. Útjára bocsátjuk a Művelt Népet. Hisszük, hogy ez az út diadalmas lesz, mert ugyanezen az úton halad Magyarország is a jobb jövő felé, melynek letéteményese, hogy népe művelt nép legyen. Fejér István Nem véletlen az, hogy az igazi művészetnek össze kellett találkoznia a szocializmussal. Csak az igazi, csak a tiszta művészet tudja felkelteni az embertömegekben a szebb és jobb világ után való leküzdhetetlen vágyakozást. Munkás Kulturiiradó-tól Művelt Nép-ig A lélek szabadsága az értelem szabadsága. MŰVELT NÉP. Mwt áto/záMájegy w Wídné-i (iimdftet naponta! néregiissi és szereltessen farda*irobájáb* VILLAMOS forróvíztárolói Felvilágosítást készséggel adnak körzati Irodátok 5 IV, Eskü-út 5. szám II, Mártírok-útja 15. sz. VIII, Baross-tér 2. szám V, Váci-út 74. sz. Budapest Székesfőváros ELEKTROMOS MŰVES