Művelt Nép, 1951 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1951-04-01 / 4. szám
zognak. Azért látjuk így ezt, mert a Föld ellenkező irányban, nyugatról keletre forog. A nappalok és az éjjelek tehát azért váltakoznak, mert a Föld saját tengelye körül forog. A Föld felületének az a része, ahol lakunk, hol a Nap felé fordul, hol pedig hátat fordít a Napnak. Amikor tehát nálunk nappal van, a Föld ellenkező oldalán éjtszaka, és viszont. A Földnek azonban két különböző mozgása is van: mindennap egyszer megfordul saját tengelye körül és minden esztendőben egyszer megkerüli a Napot. A Földnek ez a másodikfajta mozgása, amelynek során a Napot egy év alatt megkerüli, hozza létre az évszakok változását. Csupán ezzel a mozgással azonban még nem magyarázhatnék meg az évszakok egymásutánját. Ha ugyanis a Föld úgy mozogna a Nap körül, hogy forgási tengelye mindig derékszögben állna a napsugarakhoz, vagyis a napsugarak mindig 90 fok alatt érnék a Föld tengelyét, akkor a Földön soha nemkerülne sor az évszakok váltakozására. Akárhonnan világítaná is meg a Nap a Földet, sugarai a Föld felületére mindig egyforma szögben hullanának — semmiféle eltérés nem mutatkoznék. A sarkokra kívül, bármely tetszés szerinti ponton az éjtszaka mindig 12 óráig tartana és ugyanennyi volna a nappal is, a Nap mindig ugyanazt az utat írná le az égboltozaton s igy nem volnának évszakok. A valóságban azonban nem így áll a dolog. Tudjuk, hogy a Nap sugarai egy évben csak kétszer — március 21-én és szeptember 23-án — esnek a Földre a forgási tengelyhez mérten derékszögben. Évente tehát csak kétszer történik meg, hogy a nappal és az éjtszaka egyaránt 12 óra hosszat tart, az év hátralévő részében pedig vagy az éjtszaka hosszabb a nappalnál, vagy a nappal hoszszabb az éjszakánál. Képzeljünk magunk elé egy kört, amely a Földet ábrázolja és amelyre jobbról hullanak a napsugarak. A Föld jobb felén tehát nappal van, baloldalán pedig éjtszaka. Nézzük most meg azt is, milyen a Föld forgási tengelyének helyzete. A tengely a napsugarak irányával olyan szöget alkot, amelynek felső, vagyis északi része a Nap felé hajlik, alsó, vagyis déli része pedig a Naptól távolabb van. Ennek következtében a Föld északi része több meleget és fényt kap, mint a déli. (I. ábra.) Vessünk most pillantást rajzunkon a Föld Északi Sarkára. Nemcsak közvetlenül a Sarkot, hanem a körülötte lévő földfelület javarészét is megvilágítják a Nap sugarai. Bármennyire is forog a Föld ebben a helyzetében, sem az Északi Sarkon, sem közvetlen környezetében nem állhat be éjtszaka, állandóan világos nappal van ezen a területen. Az Északi Sarktól távolabb eső területeken a nappal és az éjtszaka már változik, de a nappal hosszabb az éjtszakánál. Csak a Föld Egyenlítőjénél, vagyis a Föld két sarka között középen, tart a nappal és az éjtszaka egyforma ideig. Teljesen más lesz a helyzet a déli félgömbön. Mint maga a Föld Déli Sarka, éppen úgy a körülötte lévő földfelület jelentős része is sötét marad, mert nem világítják meg a Nap sugarai. Ez azt jeenti, hogy a Déli Sarkon és körülötte mindig éjtszaka lesz. A Déli Sarktól távolabb fekvő területeken az éjtszaka már váltakozik a nappallal, de időtartama csak az Egyenlítőnél lesz egyenlő a nappali órák számával. Mindebből az következik, hogy a Föld északi félgömbjén nyár lesz, a délin pedig tél. Amikor tehát nálunk nyár van, Dél-Amerikában és Dél-Afrikában tél, a déli félgömbön június, július és augusztus a téli hónapok. Most képzeljük el a Földet ábrázoló körünket úgy, hogy rajta a Föld forgási tengelye ellenkező irányban hajlik, vagy északi vége távolabb van a Naptól, déli vége pedig közelebb hozzá. (2. ábra.) Ez esetben az Északi Sark és környező felületei sötétségbe borulnak. Itt ilyenkor állandó az éjtszaka. Valamivel távolabb az Északi Sarktól az éjjelek és a nappalok már váltakoznak, de a nappalok rövidebbek az éjtszakáknál. A Föld északi félgömbjén tehát ekkor tél van. A Föld déli félgömbjén ezalatt nyilvánvalóan a nyár, itt a nappalok vagy hosszabbak az éjtszakáknál, vagy pedig — a Déli Sarkon és közelében — állandóak. Arról már beszéltünk, hogy milyen a Föld tengelyének a Nap sugaraihoz viszonyított helyzete tavasszal és ősszel. Ilyenkor a napsugarak a Földre a Föld tengelyéhez képest derékszögben hullnak. Persze nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy míg a Föld északi félgömbjén ősz van, a déli félgömbön tavasz és fordítva. (3. ábra.) Nézzük most a földtengely helyzetváltozásainak általános képét a Naphoz viszonyítva. Képzeljünk magunk elé egy elipszis alakú vonalat, amelynek közepén van a Nap. (4. ábra.) Ezen az elipszis alakú vonalon végzi napkörüli mozgását a Föld; legközelebb a Naphoz március 21-én és szeptember 23-án van, legtávolabb tőle pedig június 22-én és december 22-én, vagyis az évszakok fordulóin. A különböző évszakokban azonban a Föld tengelye állandóan ugyanabban a szögben marad, ahhoz a keringési pályához viszonyítva, amelyen a Nap körül halad. Éppen ezért a Nap az év bizonyos időszakaiban erősebben világítja meg, hol az Északi, hol pedig a Déli Sarkot. Ez az évszakok váltakozásának magyarázata. Március 21-én és szeptember 23-án a Föld északi és déli részét egyformán világítja meg a Nap. Ebben az időben az egész Földön a nappal és az éjtszaka egyformán 12 óráig tart. Március 21-én az északi félgömbön tavasz van, a délin ősz. Szeptember 23-án fordítva: az északi félgömbön ősz, a délin tavasz. A Föld június 22-én olyan helyzetben van, hogy északi félgömbje több meleget és fényt kap a Naptól, mint a déli. Az északi félgömbön nyár van, a délin tél. Végül december 22-én olyan helyzetet mutat a Föld, hogy északi félgömbje kevesebb meleget és fényt kap, mint a déli. Az északi félgömbön tél van, a délin nyár. Az évszakok tehát azért váltakoznak a Földön, mert a Föld forgási tengelye hajlást mutat ahhoz a pályához képest, amelyen a Föld a Nap körül kering. Ha a Föld tengelyének nem volna hajlása, akkor nem volnának évszakok, az időjárás a Földön az egész esztendőben egyenletes volna, a Föld sarkainál a leghidegebb, az Egyenlítőnél a legmelegebb. így érvényesülnek a Föld forgása és napkörüli keringése során az anyag örök mozgásának törvényei a nappalok és éjtszakák, a tavasz, nyár, ősz és tél szüntelen váltakozásában is. DR DES[ IR]GYES