Művészet, 1963 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1963 / 4. szám
jól összehangolják és jól alkalmazkodnak a szőtt textil síkjellegéhez. Általában kerülik a vonal-perspektívát és téri mélység éreztetését. (Prepelicza Kati). A hazai faliképszövés harmadik iskolateremtő művésze Pekáry István. Felfogása grafikus jellegű. Tiszta, élesen körülhatárolt, ornamentális értékekben gazdag formákat alkalmaz. Témáit vagy a középkorból, vagy a népi hagyományból meríti. Művei vidámak, életörömtől duzzadók. Iskolája a felszabadulás után, különösen az ötvenes években virágzott. Tanítványai közé tartozik Bán István, akit szintén a magyar népi hagyomány ihletett meg, de utolsó művében már a modern stílustörekvések felé fordult. (Őzikék.) Festőink közül Hincz Gyulát is vonzzák a modern faliszőnyeg gazdag kifejezési lehetőségei. Erős kontrasztokra épített, nagy dekoratív színfoltokkal, illusztrációhoz hasonló formamegoldással alakítja ki nagyméretű interieurbe való elementáris erejű gobelinjeit. (Család.) Kádár György és a nemrégiben elhunyt Gadányi Jenő is tervezett gobelinkartonokat. Mindkettő munkája kissé franciás ízű. Gadányi Jenő 1958-ban készült Lovas tájkép c. dekoratív faliszőnyeg kartonja Matisse formamegoldásaihoz jár legközelebb, csak sokkal konstruktívabb. Az utóbbi időben illusztrátoraink figyelme is a gobelin felé fordult, így Kass Jánosé, akinek grafikai megjelenítésű, vonalra komponált, a vörösök tónusaiban tartott nagyméretű lovaskompozíciója útkeresését mutatja e műfajban. Makrisz Zizi is a műfaj új útjait keresi szövött falképeivel. Munkáit monumentalitás, síkszerű látás, dekorativitás és mindig valami szimbolikus jelleg határozza meg. Főleg lokálszínekkel dolgozik. A Műcsarnok kis kamara-kiállítása a bemutatott néhány darabon keresztül csak ízelítőt adott mai gobelinművészetünkből, de így is szembetűntek az új utak és törekvések, felhívta a figyelmet a műfaj megoldatlan problémáira. Ezek között a legfontosabb, hogy a kísérletek változatosságán belül érezhető némi kiforratlanság, bizonytalanság a műfaj sajátos törvényszerűségeinek tisztázása terén. A ma gobelinje korszerű, monumentális előadást és mondanivalót kíván. Ezt a mondanivalót a műfaj törvényszerűségeinek, a szövéstechnika szempontjainak meszszemenő figyelembevételével kell formába önteni. A szövött falikép műfajának vannak olyan törvényszerűségei, mint pl. a szerkezet síkszerű felépítése, a kompozíció lényegre való sűrítése, a véletlenségek, az esetlegességek kiküszöbölése, a dekoratív, erőteljes színfoltokra leegyszerűsített előadásmód, a technológia lehetőségei, melyeket elhanyagolni nem lehet. A táblaképszerűen felfogott kompozíciók, a festői hatásokat hangsúlyozó szövésmód anyagszerűtlen a faliképszövésben. A korszerű gobelin útját a korszerű építészettel karöltve kell kialakítani. Formanyelvének — legyen bár színes, változatos — az építészethez kell igazodnia. A másik kézenfekvő probléma abból adódik, hogy faliképeink mind hagyományos technikával, gyapjú, vagy gyapjúval kevert selyemszállal, három-négy-ötös felvetésben készülnek. Ez az igen költséges technika az oka elsősorban annak, hogy építészeink vonakodnak a gobelinképek megrendelésétől, ami jelentékenyen megnehezíti a műfaj további fejlődési lehetőségeit. Sürgető kérdés, hogy a modern lengyel gobelinhez hasonlóan nem volna-e célravezetőbb tervezőinknek olcsóbb anyagokkal és nagyobb felvetéssel dolgozni, új szövéstechnikai megoldásokkal kísérletezni. Ez rusztikusabb hatást adna ugyan, de a művészek ezt a tulajdonságot a műfaj lehetőségei között előnyösen tudnák kamatoztatni, hiszen némely karton szinte követeli az ily jellegű megoldást, s a modern interieurök építészeti kialakításához jól illik. Nagy ügyszeretet, energiabefektetés, sok akadály leküzdése vetette meg a magyar gobelin újjászületésének alapját. A fiatal üzem működése mutatja, hogy a pár éves termés biztató ígéretekkel kecsegtet. A törekvések tematikában és előadásban változatosak és egyengetik a korszerű szövött falikép megteremtésének útját. P. Brestyánszky Ilona Kovács Zsuzsa és Perczel Erzsébet kiállítása Kovács Zsuzsa és Perczel Erzsébet iparművészek kiállítása ismét jó alkalom arra, hogy a munkájukért felelősséget érző iparművészeket és az iparművészet ügyeivel foglalkozókat elgondolkoztassa a szakterület mindennapi életében elébük tornyosuló nehézségek és értetlenségek okairól. Elgondolkozhatunk azon, miért kell minden kis előrelépésért oly sok erőt kifejtve, súlyos árat fizetni az eszmei tervezés és cselekvés hétköznapi világában? Miért nem lehet megérteni és elfogadni azokat a törekvéseket, amiket tervekben, és megvalósításra éretten olyan jól képzett és biztos kezű művészek irányítanak, akiknek tetteiben az alkotó és teremtő emberek építő türelmetlensége él? Ez a türelmetlenség jogos és természetes. Kovács Zsuzsa és Perczel Erzsébet kiállításának részlete - Detail de Vexposition de Zsuzsa Kovács et d’Erzsébet Perczel OpazMeHm ebicmaenu ZKyotcaHHH Koeau u dpotcecem tsepie/ib