Művészet, 1963 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1963 / 3. szám
gettem, kialakult bennem tizennégy éves álmom főmotívuma. Igen, igen. Valamikor nyolc évig gyötrődtem, amíg Rettenetes Iván cár életében megtaláltam a legfeketébb pontot! És megfestettem a zsarnokot, amint kivégzett fiának véres holttestét karjaiban tartja. Most a tizenhárom magyar hős legyilkolásában is ráeszméltem a legborzalmasabb mozzanatokra. Pokoli életjelenség ! Beillenék a Romanovok szörnyűségei közé. Damjanich tábornoknak kocsiján ülve végig kellett néznie , miképpen végez a hóhér társaival. Ezt fogom kidomborítani. Ha rám nem borul a megváltó éjszaka, tavaszszal belekezdek. Jefimovics Hja.“ Ez volt Repin utolsó levele. Másnap ágynak dőlt és mire véget ért a nyár, befejeződött az agg művész élete is. Képzeletének utolsó nagy tervét magával vitte a sírba. Bedő Rudolf Bertold Brecht, a hatvanöt évvel ezelőtt született nagy német drámaíró legjellegzetesebb szoborportréja Gustav Seitz alkotása. Ugyancsak Seitz mintázta Käthe Kollwitz monumentális felfogású ülőszobrát, amely a berlini Nationalgalerie gyűjteményéhez tartozik. Emlékezés Káldor László grafikusművészre 1963. január 7-én, 58 éves korában váratlanul meghalt Káldor László, a neves grafikusművész, a magyar művészet egyik egyéni hangú tehetsége. 1919-ben, már középiskolás korában kezdett képzőművészettel foglalkozni, a budai Andrássy palotában, a Fő utca 5. szám alatt működő Uitz-iskola növendékeként, és mikor Uitz a proletár diktatúra bukása után emigrálni kényszerült, Káldor László több társával együtt (akik közt ott volt Sugár Andor, a mártírhalált halt tehetséges festőművész is,) a MIMOSZ (Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetsége) képzőművészeti és iparművészeti iskolájába iratkozott és ott folytatta tanulmányait: Keleti Sándor szobrászművész, Szabó keramikusművész, Diósy Antal, Hende Vince festőművészek, Dudovits Emil ötvösművész vezetése mellett. (Hevesy Iván művészettörténész vetítettképes előadásokat tartott a növendékeknek.) A MIMOSZ vezetői a művelődés minden szektorát meg akarták nyitni a dolgozók előtt, ezért szervezték meg a képzőművészet tanulásának lehetőségét is, ami a Tanácsköztársaság bukása utáni időben nem volt könnyű dolog. Akik itt tanultak és tanítottak, nagyrészt a szocializmust, a haladó kultúrát szolgálták. Nem csoda, hogy a rendőrség üldözte ezt az intézményt és feloszlatta a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetségét. Káldor László ekkor Podolini Volkmann Artúrnál dolgozott tovább, és más szabadiskolákat is látogatott. Érettségi után Kaesz Gyula növendéke lett, belsőépítészetet, bútortervezést, műbútorasztalosságot tanult, mert szülei a festőművészi vagy grafikusi pályát nem találták elég reálisnak, s így a megélhetési törvények szorításában évekig arra kényszerült, hogy biztos kenyeret adó munkával foglalkozzék. Évekig Párizsban dolgozott, ahol a művészi továbbképzés széles perspektívái nyíltak meg előtte, s itt napi munkája után rengeteget rajzolt és tanult, kitartással és keményen harcolva az egyre magasabbra tornyosuló nehézségekkel. Hazatérése után a Faragó és Gróf iparművészeti műhelyben dolgozott, de egyre több grafikusmunkát vállalt önállóan, s végül, mikor erre már lehetőség volt, végleg a grafikus pálya mellett döntött. Egyéni stílusa, sajátos hangja, jó ízű, kedves humora különleges helyet biztosított számára a plakátművészetben és a kereskedelmi grafikában. Ötletes, szellemes megoldású Lottó-Totó, Divatcsarnok, OTP, Dohányjövedék stb. plakátjai mindenki érdeklődését felkeltették az utcán, és bátor, nagyvonalú, egyéni színhangú, átütő erejű műveivel rész vett, nagy sikerrel, a bel-s külföldi plakátkiállításokon. (1948-tól Budapesten, 1958-ban Frankfurtban stb.) Káldor László a grafika minden területén sikeres művekkel szerepelt. Illusztrációi, prospektusai, könyvcímlapjai, kiállítási grafikái (Közlekedési kiállítás, Parlamenti kiállítás, a Kereskedelmi Kamara több külföldi kiállításának grafikai anyaga stb.) egyre felfelé ívelő pályájának újabb állomásait jelezték. Munkásságát Kormányunk a Népköztársasági Érdemérem aranyfokozatával jutalmazta. Káldor Lászlót a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Népköztársaság Alapja saját halottjának tekintette és nagy részvéttel temették el január 9-én, a Farkasréti temetőben, elbúcsúzva a magyar grafikusművészet e szeretett és kiváló alakjától, akinek emlékét minden ismerőse és a művészet minden barátja szeretettel őrzi meg. M. Abonyi Arany Gustav Seitz : Brecht portré — Portrait de Brecht IJopmpem Bpexma MŰVÉSZET A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: ARADI NÓRA, D. FEHÉR ZSUZSA, ÉK SÁNDOR, FARKAS ZOLTÁN, GÁBRIEL FRIGYES, POGÁNY Ö. GÁBOR Felelős kiadó : NEMES BÉLA, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat igazgatója Felelős szerkesztő : POGÁNY Ö. GÁBOR * Műszaki vezető : SZEDLÁK GYÖRGY * Műszaki szerkesztő : SÜTŐ LÁSZLÓ Szerkesztő: SOLYMÁR ISTVÁN A szerkesztőség címe : Budapest VII. Kertész u. 36. Telefon : 427-378 Készült az MSZ szabvány szerint, 23,5x31,5 cm alakban, 48 oldal terjedelemben, 7200 példányban 630219 Athenaeum Nyomda. A képanyag mély, a szöveg magasnyomással készült Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp. V. József nádor tér 1.) és a postahivataloknál Előfizetési díj 1/4 évre 30,5 Ft. Csekkszámlaszám : egyéni 61,280, közületi 61,066