Művészet, 1967 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 5. szám
NÉMETH JÁNOS KERÁMIÁI Szülővárosában, Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban láthattuk Németh János újabb munkáit. Ezek az újabb munkák kerámia faliképek, körplasztikus kerámia figurák, amik embert és állatot ábrázolnak, majd virágtartóként is alkalmazható maszkok —vagyis újabb munkáinak nagyobbik fele ábrázolat. A klasszikus kerámikus téma: edény, tál, váza forma csupán ízelítőként mutatkozik a lopótök, madáralak és a görög pixis formákat idéző megjelenésekben. Kerámia faliképei téglalap, négyzetes alakúak, ezt a felületet egyhárom figurával, vagy motívummal tölti be, s a keret hangsúlyozásával is, ezek önálló ábrázolatok. A tájékozottabb szemlélet azonban felismerheti eredetüket: a hajdani kályhaszemek utódai ezek a falképek. Hagyományos helyzetükből kilépve, most itt a szemünk előtt önállósultak. Korunk esztétikuma már nem a kályhát díszítő dekorációként, hanem ábrázolatként fogadja őket. S ezt az igényt, szemléletet megsejtve, megérezve alkotójuk világszemléleti magatartását is tükrözteti bennük. Ez a szemlélet az anyagalakításban történő kifejeződésével a szűkebb környezet, ősibb történeti, főleg a román kori emlékekre és a népi konvenciókra támaszkodik. Konvenciótisztelet van a kiállított figurák és tárgyak formáiban, amik maiságot is tartalmazva arról vallanak, hogy Németh János úgy igyekszik méltónak mutatkozni a régiekhez, hogy önmagáért is megfelelve a maga személyisége, művészete üzenetét is rögzítse az anyagba. Sok díszítés, ábrázolat volt hajdan a használati tárgyakon, disztingváló korunkban: ma, szeretjük, ha használati tárgyaink csupán funkcionalisták, ha a tárgy formája és felülete is csupán funkcióját értelmezte, s szeretjük, ha nem zavarja semmi az értelmezést. A dísz, a díszítés hajdan a művesség hangsúlyozása okából is került a tárgyakra, a tárgyak készítői általuk bizonyították szakmai kiválóságukat mesterségükben, és odakerült még üzenetként is. Külö-Németh János: Filozófusok - Philosophes -Pulocorfils Németh János: Alabárdosok — Hallebardiers Bouubica.recapda.Minősen a népművészetben: a zalai-somogyi sótartók, tükrösök díszítései konkrét, elvont és szimbolikus ábrázolatai spontánul több, mélyebb, igazabb s így művészibb emberi valóságot tartalmaztak, mint sok esetben a mai — direkt ebből a célból készített — képzőművészeti művek. És e tárgyak felületének hajdan olyan volt a szerepük, mint amilyen jó lenne, ha lenne a mai kiállító helyiségeké: a tárgyak felületére került ábrázolatot értékelték, befogadták szemlélőik és tudunk arról, hogy a XIX. században a szemlélők számon is tartották ki, mit, milyen ábrázolatokat alkalmaz szívesen a tárgyakon. Németh János ábrázolatai lekerültek a tárgyakról, s nem kályhákon, hanem már igazi kiállítóhelyiségben szerepelnek, s ezekben az ábrázolatokban a román kori, a népművészeti mesterségi hagyományok: Szent György, Don Quijote, Parasztmenyecske mellett, a görög vázarajzok kontúrosodtak domborművi plasztikává. Filozófusok: Németh János szülei, nagyszülei készítették hajdan a Zala megyei kúriák számára a szemeskályhákat, nagyapja alkalmazta különös szeretettel és hozzáértéssel a szemdíszeket. Apjáék a helybeli fazekasokkal és kályhásokkal közös vállalkozásba kezdtek, Zalaegerszegi Cserépkályhagyártó Vállalat néven. Németh János ennél a vállalatnál tervező. Elvégezte az iparművészeti főiskolát, ahol a nagy művészetre alkalmazható ismereteket szerzett, s ezekkel az ismeretekkel is ősei tevékenységének jogosságát hitelesíti. Kiállított körplasztikájú kerámiáinak nagy érdeme — s ez ugyancsak alkotójuknak a régiek anyagalakító tevékenysége tiszteletéből következik —, hogy a korongolásból jövő formálási értékeket is magukon hordozzák. A korongra helyezett forgatott agyagot telt öblű vázává, korsóvá formálva felhúzni oly mesteri tevékenység, mely már lehetőségként magában hordozza az esztétikumot, ennek a lehetőségnek eredménnyé realizálása minden korongozó legfőbb igyekezete. Németh János ezt a korongon már egyszer esztétikussá alakított formát szeleteli fel a kívánt ívű kör- és gömbszeletekké, s egy-egy főmotívumhoz hozzákapcsolva ezekből a szeletekből szerkeszti körplasztikai ábrázolatait. Vörös kakas, Gida, Páncélos vitéz, Halász, Menyecske-kerámia szobrait építette ilyen alapformára ráhelyezett részformákból úgy, hogy az alapformára a részeket egészen lágy, híg anyaggal ragasztotta