Művészet, 1967 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1967 / 5. szám

NÉMETH JÁNOS KERÁMIÁI Szülővárosában, Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban láthattuk Németh János újabb munkáit. Ezek az újabb munkák kerámia fali­képek, körplasztikus kerámia figurák, amik embert és állatot ábrá­zolnak, majd virágtartóként is alkalmazható maszkok —vagyis újabb munkáinak nagyobbik fele ábrázolat. A klasszikus kerámikus téma: edény, tál, váza forma csupán ízelítőként mutatkozik a lopó­tök, madáralak és a görög pixis formákat idéző megjelenésekben. Kerámia faliképei téglalap, négyzetes alakúak, ezt a felületet egy­­három figurával, vagy motívummal tölti be, s a keret hangsúlyozásá­val is, ezek önálló ábrázolatok. A tájékozottabb szemlélet azonban felismerheti eredetüket: a hajdani kályhaszemek utódai ezek a fal­képek. Hagyományos helyzetükből kilépve, most itt a szemünk előtt önállósultak. Korunk esztétikuma már nem a kályhát díszítő dekorá­cióként, hanem ábrázolatként fogadja őket. S ezt az igényt, szemlé­letet megsejtve, megérezve alkotójuk világszemléleti magatartását is tükrözteti bennük. Ez a szemlélet az anyagalakításban történő ki­fejeződésével a szűkebb környezet, ősibb történeti, főleg a román kori emlékekre és a népi konvenciókra támaszkodik. Konvenció­tisztelet van a kiállított figurák és tárgyak formáiban, amik maiságot is tartalmazva arról vallanak, hogy Németh János úgy igyekszik méltónak mutatkozni a régiekhez, hogy önmagáért is megfelelve a maga személyisége, művészete üzenetét is rögzítse az anyagba. Sok díszítés, ábrázolat volt hajdan a használati tárgyakon, disz­­tingváló korunkban: ma, szeretjük, ha használati tárgyaink csupán funkcionalisták, ha a tárgy formája és felülete is csupán funkcióját értelmezte­, s szeretjük, ha nem zavarja semmi az értelmezést. A dísz, a díszítés hajdan a művesség hangsúlyozása okából is került a tárgyakra, a tárgyak készítői általuk bizonyították szakmai kiváló­ságukat mesterségükben­­, és odakerült még üzenetként is. Külö-Németh János: Filozófusok - Philosophes -­­Pu­locorfils Németh János: Alabárdosok — Hallebardiers Bouubi­c­a.recapda.Mi­nősen a népművészetben: a zalai-somogyi sótartók, tükrösök díszí­tései konkrét, elvont és szimbolikus ábrázolatai spontánul több, mélyebb, igazabb s így művészibb emberi valóságot tartalmaztak, mint sok esetben a mai — direkt ebből a célból készített — képző­­művészeti művek. És e tárgyak felületének hajdan olyan volt a szerepük, mint amilyen jó lenne, ha lenne a mai kiállító helyiségeké: a tárgyak felületére került ábrázolatot értékelték, befogadták szemlé­lőik és tudunk arról, hogy a XIX. században a szemlélők számon is tartották ki, mit, milyen ábrázolatokat alkalmaz szívesen a tárgya­kon. Németh János ábrázolatai lekerültek a tárgyakról, s nem kályhá­kon, hanem már igazi kiállítóhelyiségben szerepelnek, s ezekben az ábrázolatokban a román kori, a népművészeti mesterségi hagyo­mányok: Szent György, Don Quijote, Parasztmenyecske mellett, a görög vázarajzok kontúrosodtak domborművi plasztikává. Filo­zófusok: Németh János szülei, nagyszülei készítették hajdan a Zala megyei kúriák számára a szemeskályhákat, nagyapja alkalmazta különös szeretettel és hozzáértéssel a szemdíszeket. Apjáék a helybeli fazeka­sokkal és kályhásokkal közös vállalkozásba kezdtek, Zalaegerszegi Cserépkályhagyártó Vállalat néven. Németh János ennél a vállalat­nál tervező. Elvégezte az iparművészeti főiskolát, ahol a nagy művé­szetre alkalmazható ismereteket szerzett, s ezekkel az ismeretekkel is ősei tevékenységének jogosságát hitelesíti. Kiállított körplasztikájú kerámiáinak nagy érdeme — s ez ugyancsak alkotójuknak a régiek anyagalakító tevékenysége tiszteletéből következik —, hogy a koron­golásból jövő formálási értékeket is magukon hordozzák. A korongra helyezett forgatott agyagot telt öblű vázává, korsóvá formálva fel­húzni oly mesteri tevékenység, mely már lehetőségként magában hordozza az esztétikumot, ennek a lehetőségnek eredménnyé realizá­lása minden korongozó legfőbb igyekezete. Németh János ezt a ko­rongon már egyszer esztétikussá alakított formát szeleteli fel a kí­vánt ívű kör- és gömbszeletekké, s egy-egy főmotívumhoz hozzá­kapcsolva ezekből a szeletekből szerkeszti körplasztikai ábrázolatait. Vörös kakas, Gida, Páncélos vitéz, Halász, Menyecske-kerámia szobrait építette ilyen alapformára ráhelyezett részformákból úgy, hogy az alapformára a részeket egészen lágy, híg anyaggal ragasztotta

Next