Lyka Károly szerk.: Művészet 3. évfolyam (Budapest, 1904)
3. szám - Bayer József: A pesti műegylet kezdeményezői és első megtámadói
latos kevés sikerrel jár, midőn tulajdon országunkat elmellőzzük és csak a külföldinek utánzására vágyódunk." Ekként a Frankenburg Adolf és Gerando Ágost elítélő nyilatkozata egymást kiegészíti. Amaz egyenesen hazafiatlansággal vádolja a Műegyletet, emez ízléstelenséggel. Amaz a bécsi művészek bizományosának tartja, emez csak a bécsiek majmolójának. Abban mindketten teljesen megegyeznek, hogy a Műegylet se a nemzeti ízlés fejlesztése, se a honi művészet emelése eszközeivel nincs tisztában. Frankenburg azt hiszi, hogy nem is akarta a magyar művészet érdekeit szívén hordozni, Gerando ellenben azon hitben van, hogy erre nem is képes, mert vezetői a dolog lényegéhez nem értő emberek. Sajnos, mindkét felfogásnak az a végső eredménye, hogy a pesti Műegylet egy időelőtti, művészi nevelésre képtelen, céljai iránt tisztában nem lévő, nemzeti erős érzület dolgában joggal kifogásolható, oly dilettáns jellegű társaság, mely többet ártott, mint használt megalakulásával. Kár, hogy Gerando elkésve érkezett azzal a jó tanácsával: „Legyünk tehát önmagunk, ne legyünk se angolok, se franciák, se mások. Legyünk magyarok. Igyekezzünk önmagunkat ismerni. Tanuljuk ki szükségeinket és cselekedjünk, ahogy csupán érdekünk parancsolja". De tán arra jó volt, hogy a későbbi nemzedéket az apák mulasztásaira figyelmessé tegye és hibáiktól megóvja. BAYER JÓZSEF