Lyka Károly szerk.: Művészet 5. évfolyam (Budapest, 1906)

6. szám - Lederer Sándor: A Szépművészeti Múzeum olasz mesterei I. - A velencei festők

Lcderer Sándor: . I szépművészeti múzeum olasz mesterei áll a karminnak és cinóbernek és a művész fejlődésének korai s középső időszakára oly karakterisztikus. Kései idejében elhagyja ezt a téglaszínt, palettáján a hamuszín veszi át az uralmat, s a maniera cenerina e korsza­kából való művei a legbecsiiltebbek. Az ő nevén szerepel a 113. és 114 számú két kis kerek kép is, szt. Erzsébet és alexandriai szt. Katalin, mindkettő szürke alapra festve. Lehet, hogy ezek eredetileg medaillonjai vol­tak egy széjjelszedett oltárképnek, festésük vaskosabb és kevésbbé finom, mint egyéb jobb művei. Tartsuk szem előtt, hogy Giov. Battista Moneta festése egészen ő hozzá simul, hogy Francesco Zucco és Carlo Ceresa utá­nozza őt és hogy egy később szereplő Antonius Moronusnak egy-egy szignált művét idézi Tassi Albinóból (1630) és Lovereből (1664). Tassi egész sorát említi az olyan képeknek, amelyeket Moroni a bergamovidéki városkák és templomok számára festett. Ami ebből még ránk maradt, azoknak jó része látható volt 1898-ban az esposizione sacra-n Bergamóban, legtöbbjükről ez alkalommal fényképet is készí­tett Taramelli. MADONNA A GYERMEK SZT. JÁNOSSAL G. B. MORONI FESTMÉNYE SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 392 FIATAL FESTŐ KÉPE FRA VITTORE GHISLANDI FESTMÉNYE SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM De bármily szapora volt is Moroni művé­szete a vallásos képírás terén, igazi lényege mégis arcképein szól hozzánk. Mivelhogy nevét nem említi sem az Anonymo, sem Vasari, sem Baldinucci, sem Zanetti, a Bergamo-vidék határain túl csak hézagosan ösmerték őt. Szű­kebb hazája azonban még éltében mint nagyon kiváló arcképfestőt ünnepelte őt. Tassi gróf jellemző anekdotát mesél róla. 1 Az Albani nemzetség egyik sarjadéka arra kérte Tizianót, hogy fesse őt le. Midőn Tiziano megtudta, hogy a gentiluomo Bergamóból való, szemre­hányón ajánlotta neki, hogy menjen szépen haza, mert ahol Moroni dolgozik, nem kell jobb művész után nézni. S Albani haza is ment. Képmását, amelyet Moroni festett, állítólag abban a remek arcképben látjuk viszont, amely fehérszakállas férfit mutat fehér prémmel bél­lelt öltözetben, a bergamói Casa Roncalli-ban. Moroni modelljei, igaz, nem a pápák, a dogék vagy fejedelmi személyek sorából kerültek ki, 1 Fr. Maria Tassi, 1. k. ICO. 1. Továbbá Pasino Loca­telli: lllustri bergamaschi, I. k., 308. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék