Lyka Károly szerk.: Művészet 6. évfolyam (Budapest, 1907)
6. szám - Lederer Sándor: A Szépmuvészeti Múzeum olasz mesterei 2. A milánói iskola és Leonardo
JUVUJJL A SZÉPMŰVÉSZETI MUZEUM OLASZ MESTEREI 2. A milanói iskola és Leonardo da Vinci. .„ . . .. . (Folytatás.)eonardo Firenzében sem egészen magában álló jelenség. Azoknak a tanítványainak nevét, akik a nagy tanácsterem csataképének festésekor az ő oldalán működtek s a kiket már említettünk volt, a Magliabecchiana névtelen szerzője őrizte meg számunkra. Vasari arról értesít, hogy Jacopo Pontormo Leonardo iskolájába járt és hogy Iró Bartolommeo is tanulmányozta az ő műveit. Az ifjú Rafaelről is elmondja, hogy készséggel magába fogadta Leonardo hatását, midőn az umbriai festés elveit lassankint a firenzei művészet elveivel cserélte fel (1504 végén). Megállapítható, hogy Leonardo termékenyítő eszméinek gazdag sora még szélesebb körben sugárzott szét. Piero di Cosimo tartósan magába fogadott leonardesco benyomásokat, Ridolfo Ghirlandaro munkálkodásában pedig egyenest leonardesco korszakot különböztethetünk meg. Az a talaj azonban, amelyet közvetlenül termékennyé tett s ahol nagy mintakép gyanánt tanítványokat és követőket nevelt, az Milano s nem Firenze, mert itt az ifjabb nemzedék Michelangelo új hatásainak mámorító varázsa alá került. Bár tanításának sarkkövei, a hagyományoktól való függetlenség, a közvetlen természettanulmány, a beható kifejezés, ebben az ő milánói iskolájában kevésbbé látszanak folytatódni, annál félreismerhetetlenebbül csendülnek meg mintaképszerű típusai, hű és sokféle változatú kiadásban, még évtizedeken át. Talán a lombardiaiak nagyrafejlett plasztikai érzékének tudható be az a készség, amellyel befogadták a formáknak azt az uralmát, amelyet Leonardo juttatott nekik, de bármint legyen is, a leonardesco művészcsoport egy dologban felülmúl minden egykorú olasz iskolát: az arc modellaturájában. Leonardo a festészet lelkének mondotta a modellaturát. Módszere azt kívánta, hogy a formák már az aláfestésben kész mintázást mutassanak s hogy a formák kifejező ereje a sfumató révén, a körvonalak és tónusok gyöngéd egymásba olvadásával fokoztassék. Ed in ultimo che le tue ombre e lumi sieno uniti senza tratti o segni, ad uso di fumo. A világosság és árnyék, a domborulat és lágyság, íme ez az, amit e művészcsoport, mint e tanoknak örökségét, átvesz. Csak az ő tanításaiból, csak a modellatura művészi vágyából magyarázhatjuk meg, hogy most oly előszeretettel festenek félalakú képeket: az Ecce homot, szt. Katalint, szt. Zsuzsannát, Magdolnát, Herodiást, Lucreziát, Lédát, Egeriát s más hasonlót. Morelli érdemeinek koszorújában külön babérágat képvisel az, hogy a milanói művészeknek Leonardóhoz való viszonyát helyes Vasari, Pontormo, fra Bartolommeo és Rafael életrajzában. RAJZA 1 Trattato della pittura. Ed. Manzi. Roma, 1817. 63., 64. 1.