Lyka Károly szerk.: Művészet 8. évfolyam (Budapest, 1909)

1. szám - Lyka Károly: Klein Miksa

KLEIN MIKSA sok születése révén függ össze Klein Miksa a magyar szobrászat­tal. Egyebekben tősgyökeres berlini művész volt. Berlin villanegyedé­ben, Grunewaldban épített magá­nak pompás házat, berlini nevezetességek mell­szobrait faragta. Maga is lemondott a magyar polgárságáról s berlini honosságot váltott. A porosz főváros magáénak ismerte őt s ott népszerűséget is szerzett grunerwaldi Bismarck­szobrával. Fogadott hazájában halt meg, mint porosz királyi szobrászta­nár, ez év szeptemberében. Csak életének első sza­kasza hasonlít a magyar szobrászok pályafutásához. Szegény család fia ő is. Gön­cön (Abaúj megye), ahol 1847 január 24-ikén szüle­tett, szűkös viszonyok közt folytak le gyermekkora évei. A nyomor már a bölcsőnél szegődött társává, hogy egész ifjúkorán át kísérje. Sok nél­külözés közepette tanulgat mintázni Budapesten Szand­háznál. Azután a berlini akadémiára kerül. Berlinből Rómába, Rómából újra Berlinbe jut s ott is marad egész életén át. Műhelyéből egész sor szobor és dombormű kerül a porosz főváros tereire, hídjaira, palota­homlokzataira. S a szalonokba is, mert Kleint mint képmásszobrászt is becsülték. E munkák nem elégítették ki becsvágyát. Szerette volna erejét összemérni a márvány­sziklával s nagyméretű emlékműveken mutatni be, mint érzi át a monumentalitást. Ő is, mint a többi berlini szobrász, részt akart kérni ama pályázatokon, amelyek hivatva voltak a német politika és német hadsereg kiválóságainak dicsőítő szobraival ékesíteni fel Berlint. De e pályázatokon csak porosz állampolgár vehetett részt. Klein Miksa tehát magához váltotta ezt a polgárjogot. Itt már külsőségeikben is elváltak Klein és a magyar szobrászok útjai. Ez az esemény volt az, amely Klein művészetét az­után teljesen elkülönítette a magyar művészettől. És e pont ütközőponttá is lett. Idehaza változtak a viszo­nyok és a szobrászokra szebb napok kezdtek pir­kadni. — Nagy pályázatok

Next