Lyka Károly szerk.: Művészet 13. évfolyam (Budapest, 1914)
1. szám - Krónika
Krónika Képzőművészeti Főiskola lépcsőházának «Muzsái» (temperafestmény), a jászapáti plébánia templom freskója (ezt Vágó Pállal együtt végezte), a Szépművészeti Múzeum több menyezet-medaillonja. Az 1900. évi párisi kiállítás alkalmával, a kiállítás magyar pavillonjának belső díszítéseit bízták rá, s ugyancsak itt, az ú. n. huszárterem számára festett egy képet, amelynek címe volt: magyar huszárok a befagyott Zuider tó jegén. Művei közül megemlíthetjük még Pálffy Miklós herceg arcképét, két képét a Ludovika Akadémia dísztermében, amelyek a király előtt gyakorlatokat végző katonai növendékeket ábrázolnak, a Szépművészeti Múzeumban lévő önarcképét, «Szent László megváltja a fogoly leányti c. művét, amelylyel a kultuszminisztérium falikép-pályázatán nyert díjat, önarcképét, a nyíregyházi és felnémeti templomok oltárképeit. ZICHY MIHÁLY ÉS ANGOL GRAFIKUS MESTEREK kiállítása nyílt meg január 11-én a Nemzeti Szalonban. Mindjárt hozzátehetjük, hogy a magyar mester rajzai tették ezt a kiállítást érdekessé. Mert igaz, hogy jeles angol és amerikai harcosok és litográfusoknak mintegy harmadfélszáz tagja volt ott látható, köztük Brangwyn, Bone, Pennell sokféle műve, de egyrészt e mesterektől már láttunk Budapesten szemenszedett, nagyszámú kollekciót a Műcsarnokban s így most kiállított lapjaik már nem bírnak a szenzáció varázsával, másrészt Zichynek, a grafikusnak, a művészi sava-borsa mégis több, mint az angol karcolóké. Nehéz meghatározni, mi az, ami Zichy rajzaiban annyira megragad. Nem lehet nála szó valami boszorkányos technikáról, mert éppen ennek van legkevesebb szerepe rajzaiban. Nem is a tárgy az, ami megragad, hisz e különféle orosz író illusztrációi idegenek nekünk. E rajzok a különleges temperamentum, nagy fölény, elmésség, szuverén tudás, könnyed aforisztikus előadás, visszatartott hang révén sajátos világot vetítenek elénk, amilyent más nem mutatott nekünk. A Nemzeti Szalon januári kiállításából e füzetben két képet közlünk. GALIMBERTI SÁNDOR és felesége, Dénes Valéria 1 17 festménye foglalta el január végén és február elején a Nemzeti Szalon termeit. Mindketten Nagybányáról jöttek s erőteljes naturalisztikus festményeiken meg is látszik ez. Talán Párisban, talán másutt érintkezésbe jutottak oly festészeti tendenciákkal, amelyek a futuristák ismert programmjához állanak közel. A Galimberti-házaspár otthagyta addigi előadásmódját s egy «absztrakt művészet» felé indult. Némely képük az első pillanatra valamelyes kubista próbálkozásra mutatna, ennél azonban mégis észszerűbb az ő törekvésük, amennyiben a geometrikus formák legalább motiválva vannak az oly tárgynál, mint például Páris háztetői egy toronyból nézve. Itt tehát majdnem az aviatikus nézőpontjából felvett városkép a festmény motívuma. Sajátságos, mennyire szeretik ezt a rálátásos festést: Nagybányán, Párisban, Budán s másutt is egész sor képet festettek a toronyból. Természetes, hogy ily nézőpontból még a naturalisztikusan festett kép is idegenszerű nekünk többi embereknek, akik vajmi ritkán emelkedünk hasonló magaslatokra. Galimbertiéknél az idegenszerű jellemvonást tetézi az a körülmény, hogy a naturalista akcentust tudatosan kerülik. Csendéleteik is mind rálátásosak, sőt egy-egy akt hátterébe festett városkép is rálátásos. Emellett a szokatlanságot az is növeli, hogy tudatosan kerülik a vonaltárlat ismert törvényeit. E sok idegenszerűség következtében a képek nem igen érdekelték sem a közönséget, sem a kritikát. A KÖNYVES KÁLMÁN SZALONJÁNAK ez idei első kiállításán Boromisza Tibor mutatkozott be a budapesti közönségnek. Kisebb tájképei, úgy látszik, dekoratív célzatúak, egyikmásik nagyobb méretű képe, pl. a «Nagy megújhodás) valami eszmefestés kívánna lenni, de az ily szentenciák, még az igazán mélyek is, nem tolmácsolhatók közvetlenül és félreérthetlenül a festés szerszámaival. Februárban Struck berlini grafikus lapjai voltak ugyanott átiratok. Ügyes, meggondolt rajzoló, aki tárgyát főképp a zsidó életből veszi. BÉCSI FESTŐK A MŰVÉSZHÁZBAN. Majdnem másfélszáz darab munkával, egész csapat bécsi művész látogatott el Budapestre. Mindannyian a «Künstlerhaus» tagjai, akik a Művészház Rózsa utcai palotájában mutatták be képeiket. Ez már a harmadik kiállítás, amit a Művészház a bécsi, az osztrák művészek ismertetése 90