Beck Ö. Fülöp emlékkiállítás (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1947)
A Budapest felszabadulását követő hetekben, a lassanként újból összegyülekező művészek körében természetszerűleg mindjárt megindult az aggódó kérdezősködés azok után a festők és szobrászok után, akik nem mutatkoztak. Akkor tudtuk meg, hogy Beck Ödön Fülöp eltűnt az ostrom alatt. Budai lakásáról, ahol a nyilas üldözés elől talált menedéket, eltávozott és többé nem tért vissza. Hozzátartozói a legszorgosabb kutatás ellenére sem akadtak nyomára. Az ősz mester nyilván életével fizetett azért, hogy az óvóhelyen nem volt maradása. Beck ö. Fülöpöt 1944. nyarán láttam utoljára. Túl volt a hetvenen, de temperamentum, erő és mozgékonyság dolgában nála jóval fiatalabb emberek is irigyelhették volna. Monumentális új szobortervek foglalkoztatták, amelyeket közvetlenül kőben akart megfogalmazni és kiformálni. Alig várta, hogy gödi műtermében ismét gáttalanul élhessen mán.