A budapesti múzeumok kiállításai (Budapest, 1951)

savai miként erősödnek azok az erők, melyek végül is szétrobbantják az ősközösségi társadalmat. A bronzból készült harci eszközök már a szerve­zett kizsákmányolás, az osztálytársadalmak kialakulásának menetét elevenítik meg. A keletről bezúduló lovasnépek és a nyugatról jövő kelták művelődése pedig már a civilizáció felé tart. Nálunk tulajdon­képpen a római hódítás valósítja meg a rabszolgagazdálkodásra épülő államszervezetet. A rómaiak fényűzése, rabszolgáik kiszolgáltatottsága, a lovas­ nomádok fejedelmi kincsei, valamint a leigázottak szegénysége és tengődése, nemkülönben a korai germánság és szlávság mindennapi életének tárgyi emlékei szuggesztíven, élményként maradnak meg a szemlélőben. (A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével minden nap, vasárnap is 10—18 óráig.) ORSZÁGOS SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (Hősök tere) RÉGI MAGYAR GYŰJTEMÉNY KIÁLLÍTÁSA A kiállítás néhány jellemző és kiváló darabon keresztül áttekintést kíván adni, a régi magyarországi művészet fejlődéséről a XI. századtól a XVIII. század végéig, azaz a román stíluskorszaktól kezdve a gótikán és a renaissance-on keresztül a barokk kor végéig. A román stílust a monumentális kalocsai királyfej, a pécsi székesegyház szobortöredékei, a jáki templom oszlopfejei és a szentkirályi timpanon képviselik. A gótika bonyolult irányait egyrészt néhány kőemlék szemlélteti, más­részt a faszobrok és táblaképek, az egykori szárnyasoltárok maradvá­nyai. A faszobrok közül kiemelkedik az 1430-as évekből való bájos Dorottya-szobor. Az egykori magyar oltárkép-festészetről pedig jó fogal­mat ad a csíkszentléleki oltár két szárnya Passiójelenetekkel (1511) és a késői csíkmenasági oltár (1543). Az utóbbi oltárszekrényével hozzá kapcsolódik a renaissance kőemlékekhez, amelyek sorában kiváló és jellemző darabok láthatók: a diósgyőri dombormű (XV. sz. vége), Báthory András Madonnája (1526) és Buda címere (1530-as évek). A késő renaissance-ról két reprezentatív arckép és az almakereki Apafi v­­sírem­lék ad fogalmat, míg a XVIII. sz. stílus irányairól egyfelől Mányoky Ádám, Stock Márton arcképei, Bogdány Jakab csendéletei, Orient József tájképei, másfelől Maulpertsch nagy oltárképe és az egervári templom egykori főoltárának lendületes faszobrai tájékoztatnak. (A kiállítás megtekinthető kedden, csütörtökön, szombaton 10—18 óráig, vasárnap 9—14 óráig.) RÉGI SZOBORTÁR (külföldi rész) A kiállítás a Szoborosztály régi külföldi (1800 előtti) anyagát mutatja be és ezen keresztül az európai szobrászat fejlődését szemlélteti a IV. századtól a XVIII. századig. A kiállítás két főrészre tagozódik. Az első rész az olasz iskolák műveit mutatja be a IV. századtól a XVIII. századig, a második rész az északi (francia, angol, német, németalföldi.

Next