A Magyar Nemzeti Galéria (1957)

az esztétikai tájékozottság megszerzésére. Azok a műtárgyak, melyek az állandó kiállításokon nem szerepelnek és mos­tanáig a raktárban voltak elzárva, ezután szintén megtekint­hetők lesznek a tanulmányi gyűjteményekben. Előadások, tár­latvezetések, viták, katalógusok teszik teljesebbé a képzőművé­szeti tájékozódás lehetőségeit, könyvek, reprodukciók segítenek a remekművek emlékét rögzíteni, rendszeres közönségszolgálat intézi el a művészet rajongóinak kérdéseit, kívánságait. A Magyar Nemzeti Galéria rövid idő alatt rendkívül népszerű alapítása óta a sajtó is sokat és szeretettel ír a Galériáról. A diák­ság tanulmányi kirándulások során gyakran látogatja termeit, tanóráin és dolgozatokban dolgozza fel a látottakat. Az üzemek klubjaiban, képzőművészeti köreiben is sok szó esik a Magyar Nemzeti Galéria anyagáról. Elmondható, hogy rövid idő alatt Magyarország egyik legismertebb kulturális intézménye lett az új Galéria. A Magyar Nemzeti Galéria az egykori Kúria palotájában talált otthonra (Budapest, V. Kossuth Lajos tér 12), az Ország­ház mellett. Negyvenöt korszerűen kialakított kiállítóhelyiség­ben láthatók gyűjteményei. A szobrok bemutatására a már­ványcsarnokot és annak körfolyosóit igen előnyösen fel lehetett használni. Tanulmányi raktáraiban a kevésbé jelentős, de műtör­ténelmi szempontból fontos anyag is könnyen áttekinthető. Nyil­vános szakkönyvtára a magyar képzőművészetre vonatkozó iro­dalmat úgyszólván hiánytalanul hozzáférhetővé teszi az érdeklődőknek. Fényképgyűjteménye és adattára a magyar művészet múltjára és jelenére vonatkozó ismeretek kimerítve­ Munkácsy Mihály (1844 — 1900) Gesztenyefasor. 1886. A reformkor festőinek művei a „Magyar festészet a XIX században” című állandó kiállításon. Fényes Adolf (1867-1945) Babfestők. 1907. Derkovits Gyula (1894 — 1934) Három nemzedék. 1932. lett a képzőművészet iránt érdeklődők körében. Első kiállításá­nak megnyitását követő hat hónap alatt mintegy félmillió ember látogatta meg. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Budapesten megforduló vidékiek és külföldiek úgyszólván valamennyien megtekintik a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeit. Még­Munkácsy Mihály és Paál László művei a ,,Magyar festészet a XIX. században” című állandó kiállításon. A XIX. századi magyar festészet tanulmányi raktára, tétlen forrása. Kultúrkapcsolatok Intézete, Budapest Athenaeum I A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA Hosszú évtizedek nehéz harcai, sürgető javaslatai után 1957 tavaszán a Magyar Népköztársaság kormánya létrehozta második országos jellegű nagy képzőművé­szeti múzeumunkat, a Magyar Nemzeti Galériát. A nép álla­ma ezzel — az országot ért súlyos megrázkódtatás után - maradandó értékű és kultúrtörténeti jelentőségű bizonyságát

Next