Escher Károly fotoművész kiállítása (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1965)

ESCHER KÁROLY MŰVÉSZETE Escher Károly 1890-ben született, ebben az esztendőben lesz hetvenöt éves, több mint félszázados alkotói korszak áll mögötte,és, tudomá­som szerint, ez az első önálló kiállítása, amely fotoriporter-művészi életművét bemutatja. Nem valószínű, hogy ebben tévednék, hiszen elég közelről kísérhettem figyelemmel munkásságát, életpályáját. Középiskolái elvégzése után technikusként dolgozott, közben meg­szerezte a mérnöki diplomát. 1916 körül a hazánkban akkor induló némafilm-gyártáshoz került, a Tanácsköztársaság idején a forradalmi filmhíradó operatőrje volt, a máig megőrzött híradó-dokumentumok egy része az ő munkája. Csak a húszas évek vége felé kezdett fotóriporterként dolgozni. Elő­ször Az Est-lapok, a Pesti Napló képes melléklete, majd a Híd, a Film-Színház-Irodalom és a felszabadulás után a Képes Világ, Kis Újság, a Képes Figyelő és nyugdíjbavonulásáig a Hungarian Foreign Trade munkatársa volt. A Fotolexikon tömör megállapítása szerint: ,,A magyar fotoriport úttörő alakja”. Fotoriporteri munkájáért és fotóművészeti eredményeiért tisztelői a „magyar Cartier-Bresson” nevet adományozták neki. Valóban sok a rokonság, a párhuzam a világhírű francia művésszel és valóban úttörő volt. Némely vonatkozásban még Cartier-Bresson-t is megelőzte. Úttörő volt, sőt forradalmár. Csendben, szerényen olyan forradal­mat vitt győzelemre a magyar fotoriporteri munkában, amelynek eredményeit—az ő képeit elfelejtve vagy nem is ismerve—most próbálja újra elérni, felfedezni az utána következő, már második nemzedék.Mert már fotoriporter-nemzedékek nőttek fel, akik önhi­bájukon kívül nem ismerik, ezen a kiállításon fogják igazán megis­merni Escher Károly nagyszerű úttörő munkásságát. Mert ő volt nálunk az első, aki kisfilmes géppel készítette riportjait, így szinte észrevétlenül közelítette és örökítette meg a mindennapi élet jellegzetes pillanatait. Ő volt az első, aki „elmozdult” képet mert közreadni bátor, művészi

Next