Tóth B. László festőművész kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1966)
1906-ban született Dadon, Komárom megyében. A Képzőművészeti Főiskolán Csók István volt a mestere. Az 1920-as évek végétől kezdve kiállító művész, 1945 óta ez a mostani a hatodik önálló kiállítása. Munkáiból ezúttal az elmúlt két esztendő termését láthatjuk. A régebbiekre való visszapillantás is csak azt igazolhatná, hogy egységes és összefüggő a munkássága, következetes a felfogása. Változásként csak eszközeiben való gazdagodását figyelhetnénk meg akkor, ha gyűjteményes kiállításon követhetnénk nyomon egész eddigi művészpályáján. Érdeklődésének legfőbb tárgya a hazai táj. Múzsája a természet, a szem élményeinek kiapadhatatlan forrása, melyet nem másol, hanem felidéz, élményből maradandó emlékké komponál. Közvetlenül a természet színe előtt ritkán fest, inkább csak néha, skálájának bővítése céljából. Rendszerint gyors vázlatokat készít, Hagyományokat folytat, ezek segítői és nem korlátai egyéni szándékainak. Mindig szerette az impresszionistákat, a halkabb színvilágtól fokozatosan közeledett, a részletek szépségét kontrasztosabban megmutató, élénk, derűs életszeretetet sugárzó alkotómódjához, amiben Szőnyi István stílusára is emlékeztet. Tájaiban jelen van, harmonikusan bennük él az ember. Tóth B. László hegyes-dombos vidéken nevelkedett, az ilyen tájban volt otthonos. A kecskeméti művésztelepen festett képei mégis azt tanúsítják, hogy a síkság lelkét is megértette. A sík vidék nem pusztán formájában adott motívum e művein, hanem érezzük rajtuk a szárazabb napsütést, a színfoltok mélyebb távlatát, az alföldi levegőt. Örömmel festeni annyi, mint — minden baj és gond ellenére — örömmel élni. Ahogyan nem zárkózhatunk el korunk tragikus ellentmondásai elől, nem bújhatunk ki közösségi és egyéni felelősségünk alól, úgy az élet és a természet nyújtotta öröm és vigasztalás sem felesleges, ha őszinte, igaz módon ölt formát a művészet alkotásaiban. Tóth B. László festészete igaz és egyszerű. Ezért lesz mindig közönsége és hitele. DR. SOLYMÁR ISTVÁN Tóth B. László 1906-ban született Dadon. A Képzőművészeti Főiskolát 1928-ban végezte el. Csók István volt a mestere. Nyolc önálló kiállítása volt és általában minden jelentős hazai kiállításon részt vett. Kiállítása volt Jugoszláviában is. 1957-ben állami költségen egy hónapot töltött Lengyelországiban, ahol sokat festett, s aképek egy részét az 1963-ban rendezett kiállításán mutatta be. Jelenleg fővárosunkat és környékét festi. Ezekből az alkotásokból a jelenlegi kiállításán több szerepel. Emberben is, művészben is szimpatikus a szerény, aki törtetés és exhibicionizmus nélkül teljesíti hivatását. Tóth B. László ilyen ember és ilyen művész. Ingadozás nélkül halad választott útján, s munkáira bízza, hogy szóljanak helyette azok előtt, akik megbecsülik őket, ahogyan alkotójuk is megbecsülte bennük önmagát és közönségét, melyek a műteremben támogatják sok gyakorlaton érett, gazdag színmemóriáját.