Tóth B. László festőművész kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1966)

1906-ban született Dadon, Komárom megyében. A Képzőmű­vészeti Főiskolán Csók István volt a mestere. Az 1920-as évek végétől kezdve kiállító művész, 1945 óta ez a mostani a hatodik önálló kiállítása. Munkáiból ezúttal az elmúlt két esztendő termé­sét láthatjuk. A régebbiekre való visszapillantás is csak azt iga­zolhatná, hogy egységes és összefüggő a munkássága, követke­zetes a felfogása. Változásként csak eszközeiben való gazdago­dását figyelhetnénk meg akkor, ha gyűjteményes kiállításon kö­vethetnénk nyomon egész eddigi művészpályáján. Érdeklődésének legfőbb tárgya a hazai táj. Múzsája a termé­szet, a szem élményeinek kiapadhatatlan forrása, melyet nem másol, hanem felidéz, élményből maradandó emlékké komponál. Közvetlenül a természet színe előtt ritkán fest, inkább csak néha, skálájának bővítése céljából. Rendszerint gyors vázlatokat készít, Hagyományokat folytat, ezek segítői és nem korlátai egyéni szándékainak. Mindig szerette az impresszionistákat, a halkabb színvilágtól fokozatosan közeledett, a részletek szépségét kont­­rasztosabban megmutató, élénk, derűs életszeretetet sugárzó alkotómódjához, amiben Szőnyi István stílusára is emlékeztet. Tájaiban jelen van, harmonikusan bennük él az ember. Tóth B. László hegyes-dom­bos vidéken nevelkedett, az ilyen tájban volt otthonos. A kecskeméti művésztelepen festett képei mégis azt tanúsítják, hogy a síkság lelkét is megértette. A sík vidék nem pusztán formájában adott motívum e művein, hanem érezzük rajtuk a szárazabb napsütést, a színfoltok mélyebb táv­latát, az alföldi levegőt. Örömmel festeni annyi, mint — minden baj és gond ellenére — örömmel élni. Ahogyan nem zárkózhatunk el korunk tragikus el­lentmondásai elől, nem bújhatunk ki közösségi és egyéni felelős­ségünk alól, úgy az élet és a természet nyújtotta öröm és vigasz­talás sem felesleges, ha őszinte, igaz módon ölt formát a művé­szet alkotásaiban. Tóth B. László festészete igaz és egyszerű. Ezért lesz mindig közönsége és hitele. DR. SOLYMÁR ISTVÁN Tóth B. László 1906-ban született Dadon. A Képzőművészeti Főiskolát 1928-ban végezte el. Csók István volt a mestere. Nyolc önálló kiállítása volt és általában minden jelentős hazai kiállítá­son részt vett. Kiállítása volt Jugoszláviában is. 1957-ben állami költségen egy hónapot töltött Lengyelországiban, ahol sokat fes­tett, s a­­képek egy részét az 1963-ban rendezett kiállításán mu­tatta be. Jelenleg fővárosunkat és környékét festi. Ezekből az alkotásokból a jelenlegi kiállításán több szerepel. Emberben is, művészben is szimpatikus a szerény, aki törtetés és exhibicionizmus nélkül teljesíti hivatását. Tóth B. László ilyen ember és ilyen művész. Ingadozás nélkül halad választott útján, s munkáira bízza, hogy szóljanak helyette azok előtt, akik meg­becsülik őket, ahogyan alkotójuk is megbecsülte bennük önmagát és közönségét, melyek a műteremben támogatják sok gyakorlaton érett, gazdag színmemóriáját.

Next