Román György festőművész kiállítása (Fényes Adolf Terem, Budapest, 1967)
rűsebb lett a hangulata is, ban végtelen gazdag. És részletgazdag, aprólékosan megfestett képek ezek. A korábbi festményeken a sötét barnás tónusok uralkodnak a színes rész felett, a festés vékony, sima Az újabbak festékfelrakása vastagabb, rusztikusabb, zsírosabb, domborműszerű. És színesebbek, élénkebbek ezek az új képek. Pedig a mondanivaló ugyanaz, mint régebben volt, ennek a festészetnek a fejlődése egyenesvonalú, csakhogy most a másfajta előadású (bizonyára más hangulatból fakadó) képeknek más lett, talán dea nagyközönség Román György írásai után most a festményeivel is megismerkedik. Amikor a kritika s a korszerűség jogos igénye is állandóan sürgeti mostanában az egyéniséget a művészetben, szemben a reprodukciós albumoktól kapott másod — vagy inkább harmad — intuícióval. így hát Román György négy évtizede érlelődő festészete valóban originális művészet, közölnivalójában és az annak megfelelő „hogyan”-jában is. „Soha sem voltam” — vallja a festő — „senkinek a hatása alatt. Talán egy valaki befolyásolt: Andersen. Mint festőt. Azt sem éreztem, hogy egyszer iskolám lesz, hogy követőim lehetnének. Az én élményeimet nem élheti meg más művész.” FRANK JÁNOS ROMÁN GYÖRGY 1904. január 13-án született Budapesten. Festészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1921—1923-ig. Réti István tanítványa volt. Egy nyáron át a Nagybányai Művésztelepen dolgozott. Főiskolai tanulmányait félbeszakítva, nagybátyja, Elek Artur tanácsára, egy évig Münchenben képezte magát. Sokfelé járt külföldön, Bécsben, Berlinben, Párizsban, és Távol-Keletre is eljutott, Shanghajba, Tokióba. Sportolt, és nem mindennapi sportot űzött, professzionista ökölvívónak készült, s megjegyezzük, az edzésekre ma is eljár. Irodalmi működése is jelentékeny. Hét kötete jelent már meg, regények, novellák, írt ezeken kívül újságcikkeket kritikákat. Kiállítása volt 1932-ben az Ernst Múzeumban Dési Huberral és Mikus Sándorral együtt. Részt vett a KÚT tárlateti Galéria. m 2 LU U LU O N I u › 2 › н * t/‚ M LU t/‚ EL új ‚r 1 = © . 2 _ kl u_ os 12 ‚ z ‚ 2 10 LU ‚ O Ul ae u. Q ›a. l/l Q£ o ‚ 13‚ * O Ć Z › ‚ o cc lu rsi u. tt R ‚ lug u LU z *LU “ S io o 2 9 5 1 › ~ V * « › S XX g c I tain, és 1942-ben a Vasas székházban rendezett Szabadság és a nép kiállításon. 1943-ban az Alkotás Művészházban állított ki Hrabéczy Ernővel együtt, 1947-ben a Képzőművészek Szabadszervezetében és 1958-ban a Műcsarnok Kamaratermében rendeztek műveiből egyéni kiállítást. Számos művét őrzi a Magyar Nem